Nyitókép: Körkép.sk

 

Az idei év időjárása nem kedvezett a húsvéti ünnepségeknek, azonban semmit sem változtatott annak lényegén. A történelmi egyházak tanítása szerint a húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, hiszen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ami által megváltotta az emberiséget. A hívők számára bizonyosság arról, hogy haláluk után elnyerhetik az örök élet jutalmát, ha tisztán, bűneiket megbánva élnek, és törekszenek a jóra.

 

A húsvéti ünnepkör a szent három nap szertartásaival közelít annak kicsúcsosodásához. Ezek közül az első nagycsütörtök, az utolsó vacsora ünnepe, majd nagypéntek, Jézus kereszthalálának emléknapja. A katolikus egyház ezen a napon nem mutat be szentmisét, a templomi szertartás alatt a passiót énekelik, ami tulajdonképpen Jézus szenvedéstörténetét mondja el. Ezt követően kerül sor a keresztútjárásra.

 

 hirdetes_810x300  

 

Mindezeken a szertatásokon a komáromi Szent András-bazilikában is szép számmal részt vettek a hívők. Komáromban, a nagypénteki megemlékezésen nem csupán a szimbolikus emlékhelyeken, de a város utcáin át történt a keresztútjárás, ami a Szent Rozália-templomból a Szent András-bazilikába vezetett.

 

A nagypénteki kínszenvedést követően nagyszombaton arra emlékezik a keresztény világ, hogy Krisztus holtteste már a sziklasírban fekszik. A katolikus egyházban ekkor végzik a tűzszentelés, a húsvéti gyertya, valamint a keresztvízszentelés szertartásait.

 

A komáromi a Szent András-bazilikában nagyszombat reggelén kihelyezték az Oltáriszentséget a Szent Sírhoz, ahová a hívők folyamatosan érkeztek, hogy imádkozzanak, elmélkedjenek Jézus szent szimbólumánál, aki életét áldozta értünk.

 

Az esti órákban, a bazilikában már húsvét vigíliáját ünnepelték, ami a világosság győzelmét jelképezi a sötétség felett, ugyanígy az élet győzelmét a halál felett. Komáromban mindezt gyertyás körmenettel tartották meg.

 

Húsvét vasárnapja a húsvéti ünnepkör kicsúcsosodása, amikor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Ez a keresztény egyházak fő ünnepe. Húsvétvasárnap Komáromban, a Szent András-bazilikában, valamint a Szent Rozália-templomban is több szentmisét tartanak, hogy együtt örvendjenek a hívek Krisztus dicsőségén.

 

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

 

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.
(Pilinszky János, Harmadnapon)

 

 

A húsvéti ünnepkörben a keresztény ünnepekhez hasonló intenzitással élnek a régebbi időkből ránk hagyományozódott népszokások is, amelyek leginkább a tojásfestésben és a locsolkodásban nyilvánulnak meg. Tulajdonképpen mindezek a pogánykori tavaszvárás maradványai, amelyben a tojás az újjászületést, a termékenységet jelképezi, de a húsvéti nyúl is ugyanígy a termékenység és az új élet ősi szimbóluma.

 

Mindezek manapság fontos díszítőelemei a húsvéti időszaknak, és már nem csupán gyermekintézmények ablakaiban, áruházak kirakataiban, de a városok közterein is megjelennek. Ezt láthatjuk Komárom főterén is, ahol a hangulatos díszítés kiteljesedéséhez csupán a szép napfényes tavaszi időjárás hiányzott.

 

A tavaszváró ünnep kapcsán számos vidám gyermekprogramot is terveztek, ám a komáromi VI. bástyában előkésített szabadtéri rendezvény a kedvezőtlen időjárás miatt áthelyeződött a következő hét szombatjára. Teljes bizonyossággal állítható, hogy a tavaszvárás mindannyiunk részéről akkor is aktuális lesz.

 

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei, valamint az Észak-Komáromi Katolikusok közösségi oldaláról származnak.

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.