Klimatológus: Katasztrófa fenyeget, ha májusban nem lesz kiadós eső

Szlovákiának csakhamar számolnia kell az éghajlatváltozás okozta következményekkel. A hőmérsékletmérés történetében az idei április volt a legmelegebb, sok régiót pedig egyenesen a szárazság fenyeget – mondta a TASR-nek Milan Lapin klimatológus.

„Annak ellenére, hogy Szlovákiában télen átlagban sok eső esett a március pedig hideg volt, jött az április, mely a normálistól eltérő módon hat Celsius-fokkal melegebb volt. Minél melegebb van, annál nagyobb a víz kipárolgása a földből. Ha nem jön egy kiadós eső, akkor május végére katasztrofális állapotok lehetnek.

 

A mezőgazdászok már most a károkat számolják. A meleg másik súlyos következménye az, hogy könnyebben alakulnak ki tüzek. Ebben az időszakban olyan tengerszint feletti magasságban, mint a Késmárki Itató, a múltban sosem volt tűz“

– magyarázta Lapin, majd hozzátette, hogy nagyon sok szlovákiai régió potenciális veszélyhelyzetben van a vízhiány miatt.

„Paradox módon jelenleg a legnagyobb szárazság az ország északi részén, Árván, Kiszucán és Liptón van. Mindemellett kritikus helyzetben vannak a síkságok is – például a Kelet-szlovákiai síkság – ,ahol a föld alatti víztartalékok mélyen vannak, a föld pedig nehéz. Kivételt képez a Csallóköz, melyet jelentős módon táplál a Duna. Szlovákiában a múltban az eső 65 százaléka elpárolgott, a többi pedig elfolyt. Jelenleg az esőnek már több mint a 70 százaléka elpárolog, a helyzet pedig a továbbiakban csak romlani fog“ – figyelmeztet Lapin.

   

Egyre kevesebb a hó

Szlovákia nem azok közé az országok közé tartozik, mely a vízforrásokban bővelkedne. Sok hazai folyó csupán ered valahonnan, de nincs olyan stabil vízfolyása, mint például a Dunának.

„Szlovákiában télen kevés eső esik, a hótakaró pedig egyre kisebb és kisebb. Tartósabb hótakaróval csak az 1000 méteres tengerszint feletti magasságokban találkozunk, ami Szlovákia területének csupán az 5,4 százalékát teszi ki. A jövőre tekintve az egyetlen esély az, ha az öntözéshez vízforrásokat fogunk kialakítani. A víztöbblet idején a lehető legtöbb vizet kell benntartanunk az országban tartályokban, lápokban és az erdőkben úgy, hogy kéznél legyenek, amikor vízhiány esetén szükség lesz rájuk“

– konstatálta a klimatológus.

Szubtropikus Szlovákia

Dél-Szlovákia klímája a század végére a szubtropikus övezet éghajlatára hasonlíthat. Mindezek ellenére Lapin szerint ne számítsunk arra, hogy Dél-Szlovákia narancs- és mandarintermesztésre alkalmas ország lesz.

 „Ha télen párszor arktikus levegő érkezik az országunkba, ami rendszeresen megtörténik, és a jövőben is kilátás van rá, akkor az a levegő tönkereszi a szubtropikus vegetációt. Ráadásul azzal, hogy az időjárás felmelegszik, a növények is korábban indulnak növekedésnek. Viszont ha véletlenül lehűl az időjárás, akkor a fagy mindent tönkretesz. Abban az esetben, ha a fák májusban virágoznak ki, amikor az éjszakák rövidek, akkor a fagy veszélye már minimális. Márciusban azonban még hosszúk az éjszakák, a hőmérséklet jelentős lecsökkenhet, ami tönkreteszi a bimbózó termést“

– tette hozzá Lapin.

Teraz.sk/Körkép.sk

Nyitókép: FreeGreatPicture