Edina
  • HUF: 361.82
  • USD: 1.22
  • 5 °C
  • 12 °C
Interjú

„Létszükséglet volt a magyar–lengyel álláspont elfogadása“. Interjú Volf-Nagy Tündével, az MTVA kiemelt szerkesztő-műsorvezetőjével, Németország-szakértővel

Volf-Nagy Tünde Angela Merkel politikai tevékenységét és a magyar-lengyel vétó „feloldásának“ okát értékelte.

Nyitókép: hirado.hu

 

Németország 2020. december 31-én átadja a féléves EU-elnökséget Portugáliának, melynek utolsó hetei, hónapjai elééggé forróra sikeredtek. Ideje tehát, hogy Angela Merkel politikai tevékenységét, a magyar-lengyel vétó „feloldásának“ tulajdonképpeni okát, illetve a német elnökség sikereit és kudarcait értékeljük.

 

Minderről Volf-Nagy Tündét kérdeztük, aki öt éven át volt az MTVA berlini tudósítója, jelenleg az MTVA Kossuth Rádió Csatornaigazgatóságának kiemelt szerkesztő-műsorvezetője.

 

Szinte a nap huszonnegyedik órájában fogadta el az Európai Tanács – azaz az Európai Uniós állam- és kormányfők testülete – a hétéves uniós költségvetést és a hozzá tartozó helyreállítási alapot. A német elnökség – Angela Merkel kancellárral az élen – az utolsó pillanatban egyezett meg a magyar és a lengyel kormányfővel arról, hogy maradjon ki a megállapoodásból a jogállamiság kérdése. Mi volt, mi lehetett a tényleges oka annak, hogy Angela Merkel – feladva addigi álláspontját – megállapodott a magyar és lengyel miniszteerlnökkel?

 

Valójában óriási volt a nyomás Angela Merkelen. Egyrészt az EU-elnökség miatt, hiszen úgymond tisztességesen szerette volna befejezni a német elnökséget, másrészt, mint kompromisszumkész kancelláron, rajta volt Németország, Európa és a világ szeme, hogy feltétlenül valamiféle megoldást találjon a hétéves EU-s költségvetés elfogadására. Mindenképpen meg kellett egyeznie tehát a magyar és a lengyel kormányfővel, hiszen a költségvetés bizonyos stabilitást ad az Európai Uniónak. A stabilitás ugyanis az uniós költségvetés elfogadása szempontjából nemcsak elsődleges szempont, azaz prioritás, hanem létszükséglet.

 

A második szempont – amit te is említettél – a helyreállítási alap, ugyanis a déli országok már számolják a perceket, hogy mikor kapják meg a gazdasági injekciót, a járvány ugyanis nagyon mélyen érintette ezeket a déli országokat, amelyek egyébként sem voltak gazdaságilag rózsás helyzetben. Tehát ez is szükségessé tette, hogy az Európai Unió – ezen belól a német elnökség – lépéseket, gesztusokat tegyen Magyarország és Lengyelország, pontosabban: e két ország határozott és egyértelmű álláspontja felé.

 

A harmadik szempont, hogy ez a találkozó Angela Merkel utolsó olyan EU-csúcstalálkozója volt, amikor Németország a soros elnök, tehát nagyon fontos volt, hogy sikert érjen el ebben a kérdésben, azaz sikerre vigye a hétéves költségvetés és a heyreállítási alap ügyét. Úgy tűnt, hogy a júliusi – csaknem 96 órányi – maratoni tárgyalásoknak van és lesz eredménye, hiszen mindenki elégedetten tért haza az EU-csúcsról. Nem így történt. Az azóta történt eseményeket már ismerjük.

 

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió malmai és eljárásai nagyon lassan őrölnek, most, december elején, újra kezdődtek a tárgyalások, ami tulajdonképpen már az utolsó utáni pillanat volt. Merkel kancellár magatartását az is befolyásolta, hogy a német gazdaság erőteljesen Magyarországra épít, ami azt jelenti, hogy minden bizonnyal a német gazdaság irányából is történt nyomás Angela Merkelre, mégpedig abban az értelemben, hogy kompromisszumra kell törekedni Magyarországgal.

 

Volf-Nagy Tünde. Fotó: hirado.hu

 

Tudjuk, hogy Németország migrációpárti ország, és az Európai Unió legerősebb, legmeghatározóbb tagállama. Várható-e, hogy a német kancellár a következő időszakban is képes lesz támogatni a magyar és lengyel álláspontot, vagy ez csak naiv feltételezés, és kezdődik, pontosabban fogalmazva: folytatódik a régi nóta, azaz a rendszeres és indokolatlan kofrontáció Magyarországgal?

 

Az biztos, hogy az alapvető konfliktusok megmaradnak, hiszen ezekben a vitákban egyik fél sem fog engedni. Itt elsősorban az elvek és nem az érvek dominálnak. Ilyen például a jogállamiság vagy a migráció kérdése, amely már 2015 óta megosztja Európát. Annyi elvarratlan szál és megbúvó feszültség van Európában – Németország és Magyarország álláspontja között is –, ami egy másik alkalommal biztosan elő fog kerülni. Vannak tehát olyan kérdések, amiben nem fognak kompromiszumra jutni a tagállamok, így Németország és Magyarország sem. Ezért egyetlen megoldás marad: le kell venni a napirendről.

 

Hogyan értékeled az elmúlt féléves német elnökséget? Milyen pozitívumokat találsz ebben a hat hónapban és mit illetnél kritikával?

 

Amint már említettem, hatalmas volt a nyomás Angela Merkelen és a német elnökségen egyaránt az elmúlt hat hónapban. Amikor 2020. július 1-jén Németország átvette az EU-elnökséget Horvátországtól, számos olyan problémát neveztek meg, amelyeket a német elnökség alatt meg kellett volna oldalni, tető alá kellett volna hozni. Ilyen volt például a migrációs terv, mégpedig oly módon, hogy legyen közös európai álláspont ebben a kérdésben.

 

Nagyon fontos lett volna az Európai Unió és Kína viszonyát rendezni. S itt van a Brexit, azaz az Egyesült Királyság kilépésének ügye az Európai Unióból. Ez az utolsó pillanatban jutott nyugvópontra, éppen a napokban született meg a mintegy 2000 oldalas megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a szabadkereskedelmi kérdésekről.

 

Nagyon fontos lett volna a német elnökség alatt a klímapolitikában is valamifajta előrelépést elérni. S hát nem beszélve arról, hogy terv volt az is, hogy az Európai Unió jövőjéről valamiféle átfogó elképzelést rögzítenek, illetve egyáltalán elinduljon az erről folyó tárgyalássorozat. Aztán jött a koronavírus által okozott válság, valamennyi egészségügyi és gazdasági következményével, amely az általam már említett nagyívű elképzeléseket háttérbe szorította. Német diplomáciai körökben koronaelnökségnek is nevezik az elmúlt hat hónapot. A hétéves költségvetés és a hozzá tartozó mentőcsomag elfogadását azonban német sikerként könyvelhetjük el. Ha tehát mérleget vonunk a német elnökség végén, azt kell mondanunk: sikeres volt. Zárójelben hozzá kell tennünk: az adott körülmények között…

 

Már hónapok óta az jelenik meg az európai közbeszédben, hogy tizenhat esztendő után 2021 őszén Angela Merkel abbahagyja politikai pályafutását, ezt ő maga is több alkalommal hangoztatta. Ám a történet nem ilyen egyszerű, hiszen nincs utódja. Mi várható 2021 szeptemberében? Kiből lehet német kancellár? Marad-e vagy megy-e Angela Merkel?

 

2021 biztosan meghatározó év lesz a német politikában. Hogy miként valósul meg a Bundestag-választás, az komoly aggodalomra ad okot, hiszen Németország gazdasági válsággal küzd, elsősorban a koronaválság következtében, nem beszélve arról, hogy a migráció kérdése rendkívüli mértékben polarizálja a német társadalmat.

 

A Kereszténydemokrata Unió (CDU – Angela Merkel pártja) szempontjából nagyon fontos tényező, hogy nagyon sok olyan szavazó lesz, aki nem rájuk fog voksolni, hanem az Alternatíva Németországért (AfD) nevű jobboldali pártra, ezzel a választói magatartással jelezvén azt, hogy a kereszténydemokraták nem jó úton járnak.

 

Fotó: Bernd von Jutrczenka / POOL / AFP

 

Nemrég készítettem interjút Hans-Georg Maaßen-nel, aki korábban az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke volt, szintén a Kereszténydemokrata Unió tagja, aki azt mondta: meggyőződése szerint Angela Merkelt fogják felkérni arra, hogy továbbra is vállalja a kancellárságot ebben az igen nehéz politikai és gazdasági helyzetben. Sokan tehát úgy vélekednek, hogy Angela Merkel tizenhat év után sem fejezi be politikai pályafutását, hanem legalább kettő, de lehet hogy négy évig még Németország kancellárja lesz.

 

Ha nem ez a változat jön be mégsem, akkor van-e más jelölt/jelöltek, vagy más esélyes/esélyesek a kancellári posztra?

 

Leginkább Markus Söder bajor miniszterelnök neve forog a közvéleményben, őt hozzák ki egyelőre a legesélyesebb kancellár-jelöltnek. Ő szintén több alkalommal kijelentette, hogy nem akar kancellár lenni, hiszen egyrészt Bajorország miniszterelnöke, másrészt a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke. Előállhat azonban az a helyzet, hogy ő lesz a német kancellár.

 

Azért örvend nagy népszerűségnek Németországban – és ezen belül Bajorországban –, mert a járvány alatt radikális és eredményes intézkedéseket vezetett be az ország többi tartományához képest. A koronavírus-járvány kezelésében mindig következetesen az élen járt, s az emberek ezt megtapasztalták.

 

Szívük szerint persze a Zöldek is kancellárjelölelt állítanának, a prognózisok, előrejelzések szerint elképzelhető egy CDU-Zöldek koalíció is, de ez még a jövő zenéje. Persze azt megjósolni most, fél évvel korábban, hogy mi lesz a választás eredménye, nem lehet. Annyi biztos, hogy nem lesz egyszerű Bundestag-választás. Mindenesetre 2021-ben nagyon izgalmas évnek nézünk elébe Németországban.

 

Köszönöm az interjút.

 

Tarics Péter

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 8 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket