Virgil
  • HUF: 369.30
  • USD: 1.13
  • 2 °C
  • 10 °C

Hirdetés (X)

Interjú

Német szakértő: Ukrajna NATO tagságának jelenleg nincs realitása – interjú

„Nyilvánvaló, hogy a Putyin-rendszernek érdeke Ukrajna gyengítése és a szakadár területek feletti ellenőrzés megtartása“

Nyitókép: EPA-EFE/Presidential Press Service

 

Tekintettel a kelet-ukrajnai konfliktus újbóli fellángolására, Lengyelország és legfőképp a balti államok ismételten Ukrajna NATO-ba történő gyorsított felvételéért emeltek szót. Az Európai Unió adatai szerint Oroszország mintegy 100 000 katonát vont össze a Krím-félszigeten, valamint a Donyec-medence határában. A Német Szerkesztőségi Hálózat (Redaktionsnetzwerk Deutschland, RND) Gwendolyn Sasse professzort, a „Kelet-Európai és Nemzetközi Tanulmányok Intézet“ igazgatónőjét, Ukrajna-szakértőt kérdezte.

 

RND: Sasse professzor, az orosz csapatok ukrán határra való felvonulása véleménye szerint mindössze fenyegető gesztus vagy tényleg támadás várható?

 

Jelenleg a legnagyobb csapat- és hadianyag-összevonást éljük meg Ukrajna határában 2014 óta. Oroszország csapatokat, páncélosokat és rakétarendszereket csoportosít át messzi, akár 1000 kilométerre lévő tartományokból […]. Ez mind valami nagyobb cél érdekében történik és kétségen kívül erődemonstrációként értelmezhető Ukrajna, de az Egyesült Államok és az Európai Unió irányába is. Hogy az Orosz Föderáció valóban támadni szándékozik-e, hogy befolyását kiterjessze Ukrajnában, nem tudjuk. Én személy szerint kételkedek ebben.

 

RND: Ezt miből gondolja?

 

Az orosz taktika része, hogy mind Ukrajnát, mind a Nyugatot hagyják a sötétben tapogatózni – és mint látjuk, ezt nagyon hatékonyan teszik. […] Egy katonai eszkaláció Oroszország számára is kiadásokat jelentene, ami további nyugati szankciókat vonna maga után, mi több: az „Északi Áramlat 2“ gázvezeték befejezése is veszélybe kerülne. Nem elhanyagolható az orosz társadalom reakciója sem, hisz választások jönnek és a plussz kiadások esetleges negatív kihatása a lakosságra túlzottan rizikós téma.

 

RND: Ukrajna gyorsított felvételt követel a NATO-ba és ebben több szomszédos országra, köztük Lettországra is számíthat. Ez realisztikus kérés egyáltalán?

 

Én ezt a mostani időpontban teljesen irreálisnak tartom. Hogy Volodimir Zelinszkij ukrán elnök a balti államok aktív támogatásával NATO tagságot szeretne országának, érthető, de a NATO-n belül sincs ezügyben egyetértés. Már 2014 előtt, majd a Krím annektálását követően sem volt egység a szövetségen belül ebben a kérdésben. A mostani krízishelyzetben egy ilyen lépés teljességgel kizárható. A NATO egyfajta alapelve, hogy nem vesz fel köreibe olyan országot, ahol konfliktus dúl […].

 

RND: Az Egyesült Államok a legnagyobb támogatásáról biztosította Ukrajnát. Gondolja, hogy az amerikaiak adott esetben akár önállóan [a NATO nélkül] is az ukránok segítségére sietnének?

 

Először is hadd mondjam el, hogy Oroszország igenis tisztában van azzal, hogy mekkora ára van egy valódi eszkalációnak; valamint, hogy egy helyi konfliktus felett akaratlanul is elveszítheti az irányítást. Az Egyesült Államok két hadihajót küldött a térségbe, amelyeket azonban hamar ki is vontak. Egy amerikai katonai beavatkozás nehezen képzelhető el számomra. Azt hiszem, egy háború Amerikában is igencsak népszerűtlen lenne. Mindazonáltal továbbra is lesznek jelzésértékű lépések az ukránok irányába: szavak és fegyverek, mint például tankelhárító rakéták formájában.

 

RND: A kritikusok azt állítják, hogy Moszkvának nem érdeke a két problémás régió – Donyeck és Luhanszk – körüli viták rendezése. Ön is így látja?

 

Nyilvánvaló, hogy a Putyin-rendszernek érdeke Ukrajna gyengítése és a szakadár területek feletti ellenőrzés megtartása. Ez azt jelenti, hogy Moszkva politikai akarata nélkül Kelet-Ukrajnában semmi sem fog változni. Ehhez egy politikai fordulat szükséges Oroszországban, ami véleményem szerint nem egyik napról a másikra fog megtörténni. […]

 

RND: Hogy nézhet ki a két keleti tartomány jövője?

 

Azt gondolom, hogy ez egy – ideiglenes, ha nem is állandó – különleges státusz [autonómia] nélkül nem fog menni. Érthető módon Ukrajnában ez a megoldás nem örvend túl nagy népszerűségnek, de más nemzetközi konfliktusok esetében már láthattuk, hogy a különleges státusz egy lehetőség arra, hogy nyugtalan területek középtávon a megbékélés és az újjáépítés útjára lépjenek. […]

 

RND: Orosz adatok szerint Kelet-Ukrajnában már 200 000 ember vette fel az orosz állampolgárságot. Miként értékelhető ez az információ?

 

Természetesen a Kreml tudatos politikája áll a dolog mögött. Aki megkapja az orosz útlevelet, nem adja le automatikusan az ukránt. Azt gondolom, hogy sok ember számára elsődlegesen nem ideológiai döntés az orosz állampolgárság felvétele. Sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek vagy nem látnak más alternatívát vagy egy extra-opcióként tekintenek rá, hogy a nehéz hétköznapokkal könnyebben birkózzanak meg. […] Ezek gyakorlati döntések, de a gyakorlati döntés hamar politikai realitássá serdülhet.

 

Rnd.de

 

fordította: Orbán Gábor, MA

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket