Kornél, Soma
  • HUF: 400.10
  • USD: 1.04
  • 21 °C
  • 36 °C

Hirdetés (X)

Interjú

“Nagyon jó érzés, hogy dokumentumfilmmel, s nem bulvártartalommal értük el ezt a sikert” – Interjú Szabó Zoltán Attila íróval, költővel, dokumentumfilm-rendezővel

Az értelmes programoknak, a korrekt vállalásoknak is lehet közönsége!

Nyitókép: Juhász Melinda

 

Szabó Zoltán Attila író, költő, újságíró, kommunikációs szakember, több dokumentumfilm és irodalmi est rendezője, televíziós műsorok szerkesztő-műsorvezetője. A Nyugat Plusz folyóirat alapító-főszerkesztője.

 

A vele készült inderjúnkból kiderül:

 

  • Amikor a koronavírus-járvány időszaka nem csak a leállást jelenti
  • Hamarosan megjelenik A Tabán a világ közepe című könyve
  • Könyvbemutató Hirtling István, érdemes művésszel
  • A Koronatanú című dokumentumfilm sikertörténete
  • Törzsasztal Csuja Imrével, Hevesi Tamással és Horváth Charlival
  • A Nyugat Plusz folyóirat az állandóságot jelenti

Fotó: Juhász Melinda

 

Milyen volt az utóbbi két év, nyugalmas, munkahiányos, vagy épp ellenkezőleg?

 

Valahogy úgy alakult, hogy a koronavírus-járvány időszaka számomra nem a leállásról, a lassításról szólt, hanem éppen ellenkezőleg, az elmélyült alkotómunkáról; az írásról, filmezésről, néhány – ebből azért tényleg nem volt annyi, mint régebben – irodalmi est megrendezéséről, szervezéséről.

 

A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának köszönhetően szép emlék a tavalyelőtti nagymegyeri, majd pedig a tavalyi nagyszegpusztai előadásunk Kálloy Molnár Péterrel a XXIII. Fiatal Írók Táborában, amelynek apropóját a K.Ö.R. című kötetem megjelenése adta, ami Peti életéről, művészi pályájáról mesél.

 

2021-ben szerkesztettem az Újnyugat Antológiát is. Ennek kapcsán olyan kiváló felvidéki kollégákkal, szerzőkkel dolgoztam együtt, mint Tőzsér Árpád, Z. Németh Pista, Bolemant Laci, Fellinger Károly, Varga Imre, de a teljeség igénye nélkül, hadd említsem még meg Zalaba Zsuzsát, Hekl Krisztit, Miske Emőt, Sipos Lajost, Cserhalmi Imrét, Agócs Sanyit, Hodossy Gyulát, Bozók Ferit, Filip Tamást, Bíró Jóskát, vagy Petőcz András barátomat is a népes szerzőgárdából. E két munka között, szinte szerelemből, egy dokumentumfilmet is forgattam Szegeden, az Igazságügyi palotáról.

 

Hamarosan megjelenik a legújabb könyve, de gondolom, hogy sok minden egyéb is foglalkoztatja…

 

Igen, napokon belül érkezik A Tabán a világ közepe című könyvem, majd könyvesboltokba kerül – az Antológia kiadó gondozásában – a korábbi interjúfűzér folytatása, a Tabló 2 is. És még idén újabb dokumentumfilm is forog, melynek helyszíne ezúttal Szentes. Kálloy Petivel is van egy filmtervünk, de erről babonából nem beszélnék. No és ott van ugye a zene!

 

A Zöld Csabával közösen alapított együttessel, a Talány Akusztikkal komoly terveink vannak. Tavaly a Ferenciek tere című versemből készült dal hozott sikert, amelynek érdekessége, hogy a csapathoz a Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola gyermekkórusa társult, néhány napon belül pedig újra velük rögzítjük majd a Földvár aranya című szerzeményünk hanganyagát.

 

Hihetetlenül jó szellemű, baráti társaság ez, olyan ízig-vérig muzsikusokkal, mint Burján Orsi, Kristó Zsófi, Gáspár Gyuszi vagy Németh-Szabó Tamás „Némci”.

 

 

Mit kell tudni a Tabán a világ közepe című kötetről?

 

Külön köszönetet kell mondjak Nyári Gábor történésznek, amikor erről az immár megvalósult álomról beszélhetek. Ő volt az, aki az elsők között felismerte, hogy a Tabán több, mint egy városrész, amelyről, ha könyv készül, annak a „lélegző” jelenkorát és a gazdag tradícióit egyszerre kell megjelenítenie.

 

Így lehet, hogy önálló fejezetet kaptak a hetvenes-, a nyolcvanas- és a kilencvenes éveket megidéző, Tabán inspirálta prózáim, továbbá több értékes dokumentum, amelyeket eddig sehol nem közöltek. Fontos fejezet a Tabáni Krisztus históriája, a területről remekművek sorát festő vagy rajzoló kiválóságok (pl. Aba-Novák Vilmos, Molnár-C Pál, Zórád Ernő) és gyermekeik, unokáik történeteit egybefűző passzus, vagy a Virág Benedek, Márai, Krúdy, Ottlik által bemutatott, többször elveszni, eltűnni látszó „faluvárost” idéző irodalmi utazás.

 

A magyarországi rock- és blues gyökereit magába foglaló „mini Woodstock” képét is igyekeztem úgy megírni-megrajzolni, ahogy korábban még nem tették. Abban bízom, a kötetnek kávéházi illata lett…

 

Mikor mutatják be a könyvet?

 

A Tabán a világ közepe című kötet könyvbemutatójára június 1-én, este kerül sor a Jókai Anna Szalonban – közel a Batthyány térhez, az Iskola utcában, Budán. Az esemény házigazdája, előadója: Hirtling István, érdemes művész.

 

A mű bemutatását követően a Talán Akusztik ad koncertet. Az est szervezője az Újnyugat Irodalmi Kör. A kötet előszavát Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jegyzi. Az utószót Lukács Sándor, Kossuth-díjas színművész, költő, a Nyugat Plusz szerzője írta. Érdekesség, hogy – egy rövid – Utóhang is kapcsolódik a kötethez, melyet Fodor Ákos (1945-2015) özvegye, Podonyi Hedvig vetett papírra.

 

Akkor most beszéljünk egy kicsit A koronatanú című dokumentumfilmről, amelyet a közszolgálati és kereskedelmi csatornák sora játszotta, és tartja ma is műsoron.

 

Ezt a filmet nem ma készítettük, ennek már tizenegy éve. Hihetetlen, hogy ennyi év után is igény van rá! Az elmúlt bő tíz évben évben forgott például a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a New York Kávéházban, a Royalban, a Tabán Art Moziban, az Óbudai Társaskörben, seregnyi tanintézményben, valamint a Magyar Televízióban, a Duna World csatornán, a HírTv-ben, a Fix Tv-ben.

 

Nagyon jó érzés, hogy dokumentumfilmmel, s nem egy bulvártartalommal értük el ezt a sikert. Pedig a főhőse egy akkor kilencven éves, egykorvolt inas, pincér, főpincér, Hetényi Károly volt. Olyasvalaki, akit örök kisembernek szokás nevezni, aki manapság nem feltétlenül tartanak érdekesnek. No persze, kik is mondják ezt?  Peti és én az első pillanattól fogva éreztük, hogy Karcsi bácsitól csak tanulni lehet. Alázatot. Hitet. Emberséget. Chaplini sors volt az övé. Kalandos, regénybe illő.

 

Ráérezhettünk valamire, mert amikor egy pillanatra megfeledkezünk A koronatanúról, valaki mindig felhív, hogy látta, újra megnézte, vagy éppen írt róla valaki. Megérte a sok munkát, energiát. A forgatókönyvet, ha jól emlékszem, négyszer dolgoztuk át Kálloy Petivel. Úgy csináltuk meg a filmet, mint a szellemi testvérek, együtt rendeztük, minden mozzanatát átbeszéltük, átgondoltuk. Szép emlék.

 

Fotó: archívum – Hrutka Norbert, Kálloy Molnár Péter, Szabó Zoltán Attila, Hetényi Károly

 

 

A Törzsasztal stúdiójában (Fix Tv) és a Törzsasztal WEB TV programjában is hosszú évek óta olyan hiteles személyiségeket lát vendégül, akik hivatásuknak tekintik a szakmájukat.

 

A Törzsasztal már száz adást is megélt, amit álmomban sem gondoltam volna az induláskor. A művészi vénám mellett van egy másik is, az pedig az újságírói. Ennek tudható be, hogy ha leültetek két értékes embert a kamera elé, úgy válnak érdekessé, hogy utána nézek a pályaképüknek, és megtalálom a közös pontokat.

 

A Törzsasztal találmánya, hogy ők nem is tudják mindig, miért kerültek egy műsorba, és ebből lesz egy nagy játék, a nagy felismerés. A Törzsasztal WEB TV a televíziós műsorból nőtt ki. A YouTube-on működik. Része több Talány Akusztik-klip és koncertrészlet is, az Újnyugat Irodalmi Kör tevékenységét is segíti.

 

A  Karantén plusz irodalom sorozatunk is hihetetlenül népszerű lett, noha „csak” verseket mondtak benne értékes emberek. Utolsó információnk, hogy tizenegy ország magyarlakta területeiről néznek minket.

 

A Törzsasztal vendéglistája igen hosszú, csak néhány nevet mondok, akikkel tényleg élmény volt a társalgás a műsorban: Zséda, Danis Lídia, Krizsán Edith, Sáfár Orsolya, Váradi Zita, Virág Judit, Pierrot, Csuja Imre, Horváth Charlie, Hirtling Pista, Szilágyi Tibi, Lukács Sanyi, Hevesi Tamás, Horváth Gábor Miklós, Vörös István, Kovács Gábor vagy Koltai Lajos. Szóval, az értelmes programoknak, a korrekt vállalásoknak is lehet közönsége!

 

Alapító-főszekesztője a Nyugat Plusz független szépirodalmi folyóiratnak. A lapot több alkalommal mutatták már be Dunaszerdahelyen is, ami nem meglepő, hiszen felvidéki szerzők művei is gyakran olvashatóak a lapban.

 

A Nyugat Plusz tizenkét éve létezik. Állandóságot jelent a magyar irodalmi folyóiratok dzsungelében. Mi gondolunk azokra, akiknek írunk. Nem szeretem azt a fajta irodalmat, amelyiknél túl steril a végeredmény. Az nem feltétlenül jelent sikert, ha a hasonszőrű kolléga megveregeti a vállamat, majd fél óra múltán, én az övét.

 

Ez olyan kis bensőséges buli, aminél izgalmasabb és sokkal vonzóbb történet az, amikor lelkesen olvasnak minket vidéken, Pesten, Erdélyben vagy a Felvidéken. Van kanadai és olasz szerzőnk is, s ezáltal picit nemzetközivé váltunk. Az Újnyugat Irodalmi Kör és a Nyugat Plusz nem hagyományőrző társaság. Érvényes mondandónk, önálló hangunk van itt és most!

 

Nagy Erika

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket