Interjú

“Megérkeztünk” – Interjú Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával

A világ legismertebb építészirodáit utasította maga mögé Ferencz Marcel és a NAPUR Architect

Nyitókép: index.hu

 

Egy csodálatos új épületbe költözött Budapesten a Néprajzi Múzeum. Az intézmény alapterülete a számos új funkció és a megnövelt kiállítóterek miatt a korábbi Kossuth téri bemutatóhelyhez képest háromszor nagyobb. Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója a Körképnek elmondta, hogy a gyűjtemény az elmúlt 150 évben a hetedik otthonába költözött, de ez az első épülete, amelyet saját céljaira terveztek.

 

Interjúnkból kiderül:

 

Milyen feladatokat kaptak kultúrstratégiai intézményként?

A rendkívül válogatott pályaművek közül miért Ferencz Marcel pályázatát ítélte legjobbnak a nemzetközi zsűri?

A május 23-án megnyíló múzeum milyen különleges tartalmakkal várja a látogatókat?

Milyen károk keletkeztek a szállítás során?

Milyen a látogatottsága az új épületnek?

Mitől különleges a múzeum üveghomlokzata?

 

 

Fotó: Liget Budapest

 

Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztésként emlegetik a Liget Budapest projekt megvalósítását, aminek fontos állomása a  múzeum új épülete.

 

Az épület lényegesen nagyobb, mint a Kossuth téren használt tereink voltak. Magyarázható azzal, hogy sokszorosára nőtt a kiállító terünk és olyan új funkciók is megjelentek ebben az új épületben, amire azelőtt nem is gondolhattunk. Van például mozitermünk, ismeretátadás helyszíneként múzeumpedagógiai tér.

 

Teljességében összesen közel 1600 négyzetméteren lesz az ifjúsági múzeum és a múzeumpedagógia. Ez magyarázza ezt az óriási növekményt, több más funkcióval, például múzeumi bolttal, ami nagyon fontos egy korszerű intézmény számára.

 

Adottságait tekintve méltóbbá vált az épület, számos olyan funkcióval gyarapodtunk, számos olyan feladatot kaptunk kultúrstratégiai intézményként, ami az egész Kárpát-medencére kiterjedő feladat.

 

Anonim, nemzetközi tervpályázaton Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura-díjas építész pályázata neves külföldi építészek tervét utasította maga mögé.

 

A nemzetközi zsűri egyhangúan Ferencz Marcel pályázatát ítélte a legjobbnak az egyébként rendkívül válogatott pályaművek közül, amelyek között számos külföldi, nagyon elismert, múzeumokat is tervező iroda szerepelt.

 

Marcel ötlete az volt, hogy a Liget kapuja funkciót itt a Városliget mellett az utcák hálózatával és a zöld parkkal valósítja meg. Az egykori Felvonulási térnek az akkor felszíni parkolónak használt terébe egy kilométeres átmérőjű kört álmodott meg, amelynek megépül egy körcikkelye, és rendkívül jó megoldásként az épület kétharmad részét így a föld alá tudta süllyeszteni.

 

Sétálható, zöld tetős, domboldalt idéző tetőrésszel oldotta meg, ez maga után vonta, hogy az egyébként korszerű épületekben tetőkön elhelyezett gépészeti elemeknek a föld alatt kellett teret találni, miként azoknak a tereknek is, amit mi eleve kértünk, hogy a föld alá kerüljenek.

 

A természetes fény roncsoló hatását csak úgy lehet jól kivédeni, ha a föld alatt vannak a kiállító terek. A raktárakat, gépészeti tereket, kiállító helyeket mind sikerült itt elhelyezni. Az épületünknek így sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mert a múzeum számára elengedhetetlen műtárgykörnyezetet, a hűtést, vagy például a páratartalom szinten tartását a földalatti kiállítótermekben sokkal energiahatékonyabban lehet megvalósítani.

 

Tehát az épület nem nyomja agyon tömegével a környezetét azzal, hogy a föld alá került a kétharmada. Ezzel a megoldással és a zöld tetővel egyértelműen megelőzte az egyébként nagyon látványos épületekben gondolkodó pályázati társait. Többségük hatalmas épületet tervezett, s ha bármelyik másikat választotta volna a szakmai zsűri, eluralta volna a teret és az összes funkciót a föld felett tervezték többségben megvalósítani.

 

 

Fotó: blikk.hu

 

A május 23-án megnyíló múzeum különleges tartalmakkal várja a látogatókat, és egy rangos nemzetközi konferenciával nyitottak. Mit lehet erről tudni?

 

Az épületünk megnyitásával egy időben tartalmi elemek is nyíltak. Ez nem általános. A világban gyakori, hogy ha felépül egy új múzeum épülete, akkor a látogatók először üresen ismerik meg az épületet, és csak később, fél év, egy év után készülnek a nagy kiállítások. Mi nem ezt az utat választottuk, ugyanis az épülettel egyidőben megnyitottuk két állandó kiállításunkat és egy időszakit.

 

A megnyitást követően napokon belül egy ötnapos nagy nemzetközi konferenciát terveztünk, ahová meghívtuk az európai néprajzi múzeumok  igazgatóit, akik így elsőként, saját tapasztalatokat szerezve ismerhették meg a Néprajzi Múzeum új főépületét.  Megismerhették továbbá a másik épületünk két éve elkészült és oda már beköltözött gyűjteményraktárait és restaurátor műhelyeit, és így hitelesen tudtuk azt az üzenetet közvetíteni, hogy a Budapesten működő Néprajzi Múzeum végre a gyűjteményeihez és az itt dolgozók szakmai felkészültséghez méltó körülmények között folytatja munkáját.

 

Nagyon eredményes volt a konferencia, rendkívül komoly, elismerő szavakat, visszajelzéseket kaptunk a külföldi kollégáktól. Számos közvetlen kiállításcsere, közös kutatási program merült fel ötletként, nyilván a viszonosság elvét szem előtt tartva, hogy mi is vihetnénk kiállításokat az ő intézményeikbe, és ők is hoznának ide szívesen.

 

Ami különösen kedvező volt, hogy a költözési tapasztaink, az  épületünk előkészítettsége és megvalósításának a minősége kapcsán meghívtak minket például az egyik legkomolyabb, rekonstrukció előtt álló skandináv intézménybe, hogy osszuk meg velük a tapasztalatainkat, segítsünk nekik felkészülni. Ez egy nagyon jó visszajelzés, hogy közvetlenül  Budapestről lehet becsatlakozni Európa nagy  múzeumainak a tevékenységébe.

 

Milyen új feladatokat vállalnak a múzeumban?

 

Igyekszünk végre minden olyan területet színvonalasan művelni, amit kellett volna már korábban is, csak nem voltak meg hozzá az adottságok. A MÉTA (Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás) – múzeumpedagógiai térrel egy olyan kreatív helyszínt hoztunk létre, amely 600 négyzetméteren iskolai csoportokat tud fogadni.

 

A legkülönbözőbb, legkorszerűbb digitális és múzeumtechnikai eszközök mellett a hagyományos kézművestechnikákra, motívumtervezés lehetőségére kínálunk teret az érdeklődő diákoknak.

 

Készülnek a tervek a jövőre várhatóan megnyíló Ifjúsági Múzeumra, ahol az éjszakát is bent lehet tölteni. Ezekkel a feladatokkal korábban nem próbálkozhattunk. A moziteremre építve elindítjuk a saját filmklubjainknak a működését és tervezzük egy néprajzi és antropológiai filmfesztivál elindítását. Erre komoly igény van itt a régióban.

 

Hatalmas múzeumi könyvtárunk van, és egy rendkívül összetett archívumunk, amihez végre méltó kutató és olvasóhelyiségeket tudtunk kialakítani az új épületben. Várjuk az érdeklő kutatókat, diákokat, tanárokat, hogy a fantasztikusan gazdag dokumentációs anyagot megismerve is használják a néprajzi múzeumot. Egy konferenciatermet is működtetünk, itt zajlott a már említett nagysikerű nemzetközi konferenciánk, és várhatóan további hasonló eseményeket is szervezünk.

 

Az épületünkben kaptak helyet olyan szakmai szervezetek, mint például a Pulszky Társaság, vagyis a Magyar Múzeumi Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, így a  programjaik a Néprajzi Múzeumhoz kötödnek majd a jövőben.

 

Fotó: Földházi Árpád

 

A Néprajzi Múzeum 2017 vége óta nem fogadott látogatókat. Mivel töltötték a bő négy évet?

 

2017 december elsejével zártuk be a kiállításokat. Addig is végeztünk költözési előkészítési munkát, de akkor érkezett el a pillanat a bezárásra, mert már nem fértünk volna el. Olyan terekben kellett akkor már folytatni a raktárakból a tárgyak csomagolás előkészítését, restaurálását, digitalizálását, majd a szállításra való felkészítését, amelyek korábban kiállítóterek voltak.

 

Kénytelenek voltunk az addig látogatók által használt és ismert tereket is munkaállomásokkal megtölteni, mert csak így lehetett a lehető leggyorsabban, a legrövidebb bezárási idővel átköltöztetni a közel negyed millió műtárgyat, a több millió oldalnyi dokumentumot és a több százezer fotóból álló hatalmas gyűjteményt.

 

Olyan elemek is voltak, mint például a hímestojás gyűjtemény, vagy a több tonnányi üvegnegatív. Egy ekkora és ilyen típusú bonyolult gyűjtemény költöztetését alaposan kell előkészíteni, és biztonságos feltételeket kell hozzá teremteni.

 

Milyen károk keletkeztek a szállítás során?

 

A nemzetközi tapasztalatokra és ismeretekre odafigyelve előzetesen attól tartottunk, hogy talán 4-5 százalék is lehet majd a sérülés a költözéskor. Örömmel jelzem, hogy összesen kevesebb mint húsz tárgy sérült meg a negyed millióból, tehát ezrelékekben mérhető a sérülés, és egyik sem olyan mértékű, hogy ne lehetett volna kijavítani.

 

Ezen sérülések többsége abból fakadt, hogy száz évvel ezelőtt már restauráltak például egy kerámiaedényt, és az akkor használt ragasztás elengedett, a csomagolás megereszkedett.

 

A speciális folyamatban minden tárgy megkapta a maga azonosító céduláját, QR kódos rendszerrel támogattuk mindet. Ezzel töltöttük az időnk nagy százalékát, de párhuzamosan az említett kiállításoknak az előkészítésével is foglalkoztunk. Ide tartozott még a a koncepciók, forgatókönyvek, szövegek megírása, a tárgyak restaurálása, látványterv, kivitelezés, hiszen elő kellett készítenünk a Kerámiateret az állandó ZOOM kiállításunknak és a Megérkeztünk című időszaki tárlatot is.

 

Fotó: origo.hu

 

Időben mennyire terveznek előre?

 

Elkészült egy kiérlelt, munkatársakkal, nemzetközi partnerekkel egyeztetett időszakos kiállítási stratégia. 2026-ig vázolja föl a tárlatainknak az ívét, természetesen lehetséges a módosítás, hiszen a nemzetközi konferencia is hozott figyelemreméltő ötleteket, de van egy alap, amire számíthatunk. Az első időszaki tárlataink a jövőre megnyíló állandó kiállításhoz kapcsolódnak. Kortárs művészeti, antropológiai és néprajzi tematikájú tárlatokat nyitunk az elkövetkezendő időben, kicsit beharangozva a jövőre megnyíló több mint  2000 négyzetméteres állandó gyűjteményes nagy kiállításunkat.

 

Hosszú távon terveink szerint lesz például egy feltáró kiállítássorozatunk az afrikai gyűjteményünkre épülve, dolgozunk egy közép-amerikai és távolabbi exotikus  kiállítással, napokban pedig nyílik egy kiállításunk Szöulban, az ottani történeti múzeumban, és már zajlik a viszonzott kiállítás előkészülete is.

 

Székelyudvarhelyre pedig szintén heteken belül megérkeznek a tárgyaink és várhatóan Erdély több múzeumában is folytatódik a vándorkiállításunk. S ha már beszéltünk a viszonzásról, nagyon készülünk az erdélyi kollégákkal közösen egy olyan kiállításra, ahol eddig soha be nem mutatott mennyiségben és minőségben szeretnénk az erdélyi magyar vonatkozású néprajzi gyűjtemények anyagából egy válogatást hozni Budapestre.

 

Most már az adottságok is megvannak hozzá, és fontos a magyar nemzeti kultúra védelme, ápolása és erősítése szempontjából, de az egyetemes kultúra szempontjából is rendkívül előremutató és értékes kiállítások lehetnek.

 

Milyen a látogatottsága az új épületnek? Többen jönnek, mint a Kossuth térre?

 

Már érzékelhető a különbség, bár még csak néhány napja vagyunk nyitva. Természetesen az új élmény biztosan befolyásolja a számokat, mint ahogy az új épület hatása is, vagy akár a megközelíthetősége. A korábbi épületet személygépkocsival, autóbusszal nem lehetett megközelíteni, nem lehetett parkolni, itt a közelünkben viszont van egy múzeumi mélygarázs.

 

A Hősök-tere felől a tömegközlekedést kihasználva vagy a Liget felől közvetlenül ide sétálók számára nagyon könnyen elérhető a múzeum. Ez radikálisan megnöveli a látogatók számát. A megynyitást követő esztendőben éves szinten 300 ezer fővel  számolunk.

 

Fotó: Seniorplus

 

A múzeum üveghomlokzata különleges. Mi, akik még nem láttuk, hogy képzeljük el ?

 

Ez egy olyan félmillió pixelből álló fémrácsozat, ami árnyékol. Kicsi fémkockák mintákat rajzolnak ki körben. Több százezer ilyen kis kocka rajzolja ezeket a motívumokat, amelyek egyébként a múzeum 20 magyar és 20 nemzetközi gyűjteményből származó tárgy motívumaira épült meg. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egy az egyben van matyó minta meg mondjuk egy afrikai minta, hanem az eredeti mintákat a grafikusok pixelekre bontották, és abból rajzoltak egy egészen új minőséget.

 

Nagyon jellegzetes és szép látványt mutat, és mellesleg nagyon praktikus, mert az árnyékolás miatt az épületnek a hűtését, az energiaigényét is jelentősen csökkenti, ilyen szempontból nem csak a beltartalomra utal, üzen kifelé is.

 

Nagy Erika

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket