Nyitókép: korkep.sk

 

2022. július 16-án lépett hatályba a nyelvtörvény újabb cikkelye Ukrajnában, amely növeli az ukrán nyelv jelenlétét a mindennapokban és megerősíti az államnyelv státuszát. Az intézkedéssel tovább csorbulnak a nemzetiségi jogok keleti szomszédunknál, hiszen a helyi magyarok anyanyelvüket az utcán és a templomban használhatják, de köztereken vagy a hivatalokban nem.

 

A Körkép.sk ezzel kapcsolatban a kárpátaljai magyarság egyik szellemi vezetőjét, az Ungváron élő Dupka Györgyöt kérdezte.

 

 Ami az interjúból kiderül:

 hirdetes_810x300  

 

Milyen következményekkel jár a nyelvtörvény újabb cikkelyének be nem tartása?

Az internetes felületeknek  államnyelven készült változata mellett lehetnek más nyelvű változatai is?

Mit céloznak meg a törvény záró- és átmeneti rendelkezései?

Elfogadott a nyelvtörvény újabb cikkelye akkor, amikor Ukrajna az EU tagja akar lenni?

Megteremtik a feltételeit a kisebbség nyelvének, mint tantárgynak a tanulásához?

Kulturális-művészeti rendezvények esetében mikor lehetséges más nyelvek alkalmazása ?

Európai érték a nemzeti kisebbségek elnyomása, nyelvének betiltása?

 

Július 16-án lépett hatályba a nyelvtörvény 27. cikkelyének második és hatodik része. A nyelvtörvény be nem tartása milyen következményekkel jár?

 

Értelmezésünkben a 27. cikkely konkrétan az államnyelv alkalmazásával foglalkozik a számítógépes programok és weboldalak felhasználói felületein. Az Ukrajnában értékesített árukra (eszközökre) telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programnak nemzeti nyelvű felhasználói felülettel kell rendelkeznie, amely mennyiségét és tartalmát tekintve nem tartalmazhat kevesebb információt, mint egy ilyen interface idegen nyelvű változata(i). Ezen követelmény be nem tartása a nem megfelelő minőségű áru értékesítése esetén a fogyasztói jogok védelméről szóló jogszabály által meghatározott következményekkel jár.

 

Az állami hatóságok, helyi önkormányzati szervek, vállalkozások, állami és kommunális tulajdonformájú intézmények és szervezetek, Ukrajnában bejegyzett tömegtájékoztatási eszközök, valamint gazdálkodó szervezetek alcsoportjai internetes képviseleteinek (beleértve a weboldalakat, a közösségi oldalakon található webáruházakat) az áruk és szolgáltatások Ukrajnában történő értékesítését államnyelven kell megvalósítani.

 

Az internetes felületeknek (beleértve a webhelyeket, a közösségi oldalakon található weboldalakat) államnyelven készült változata mellett lehetnek más nyelvű változatai is. Az internetes képviselet államnyelvű verziójának mennyiségi és tartalmi szempontból nem rendelkezhet kevesebb információval, mint az idegen nyelvű változatoknak, és a beállításokban alapértelmezettként kell megjelennie az ukrajnai felhasználók számára.

 

Az Ukrajnában árukat és szolgáltatásokat értékesítő, valamint Ukrajnában leányvállalatokkal, kirendeltséggel, képviseleti irodákkal rendelkező külföldi gazdasági társaságok esetében a webhely nemzeti nyelvű verziójának elégséges mennyiségű és tartalmú információt kell tartalmaznia az egyértelmű navigációhoz és a weboldal céljának közzétételéhez.  Egy ilyen webhely nemzeti (ukrán) nyelvű verzióját az ukrajnai felhasználók számára alapértelmezettként kell megjeleníteni.

 

Ez a norma nem vonatkozik a törvény 25. cikkének ötödik részében meghatározott tömegtájékoztatási eszközök online megjelenítésére (azaz a kizárólag krími tatár nyelven, Ukrajna őshonos népeinek más nyelvein, angolul, illetve az Európai Unió más hivatalos nyelvén megjelenő nyomtatott tömegtájékoztatási eszközökre, függetlenül attól, hogy azok államnyelvű szöveget tartalmaznak-e, valamint azokon a tudományos közleményeken, amelyek nyelvét a jelene határozza meg).

 

A törvény hatályba lépését „Az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról” című törvény záró- és átmeneti rendelkezései szabályozzák. Ez többek között azt célozza meg, hogy a korábban csak egy (orosz), vagy idegen nyelvű webfelületek működtetői kötelesek biztosítani az ukrán nyelvű változatot, amelyet alapértelmezettként kell biztosítani. Ez nem zárja ki, hogy a webfelületen más, akár kisebbségi nyelven is közzé tegyenek információkat. A törvény elsősorban az állami, a kommunális és a szolgáltatói szektort érinti, nincs kihatása a közösségi webfelületekre (civil szervezetek, egyházak, magánintézmények stb). A kommunális tulajdonú (önkormányzati fenntartású) intézmények esetében ugyanakkor kötelező a felület államnyelvű változatának a kivitelezése.

 

 

Fotó: elemi.hu

 

 

A  nyelvtörvény új cikkelyével megfosztották a nemzeti kisebbségeket  az anyanyelvhez való joguktól, hiszen ezentúl csak a templomokban és magánbeszélgetések során beszélhetnek anyanyelvükön. Törvényesen is másodrendűnek tartott állampolgárok lettek, ezzel Ukrajna törvénybe iktatva megsérti a kisebbségek, az őslakosok jogait akkor, amikor az EU tagja akar lenni.

 

A 2019-ben elfogadott nyelvtörvény nagy része azonnal hatályba lépett, bizonyos részeinek végrehajtására türelmi időt jelöltek ki. Végső passzusainak hatályba lépése 2023. szeptember 1-jét, a vegyes nyelvű oktatás beindítását jelenti.

 

A kisebbségi jogérvényesítés, illetve nyelvhasználat szűkítésére 2015 után több lépcsőben került sor. Ennek főbb állomásai:

 

1)  A felsőoktatásról szóló (2014. évi) törvény, amely kizárólagosan az ukrán nyelvet határozza meg az állami-önkormányzati fenntar­tású felsőoktatási intézmények oktatási nyelveként;

 

2.) A közszolgálatról szóló (2015. évi) tör­vény, amely az ukrán, mint államnyelvnek jogállását rögzíti a hivatalokban, valamint azt ilyen intézmények okmányainak egyetlen nyelveként határozza meg. Az állami szolgálatot teljesítők részére hiva­talos teendőik ellátása során előírja az államnyelv kötelező használatát, valamit e nyelv tökéletes ismeretének kritériu­mát, amiről az érintettnek az arra hivatott szerv által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

 

„A gyilkos golyó útja kiszámíthatatlan” – A Kárpátalján élő Dupka György a Körképnek (Interjú)

 

3) Az Ukrajna vonatkozó törvényének módosításáról az államnyelvű zeneművek részarányával kapcsolatosan a televízió- és rádióadásokban (2016. évi törvény) a közvetített adá­sokban az ukrán nyelv használatát minimálisan 60 %-ban határozta meg. Emellett a törvény ren­delkezett arról is, hogy a közvetített szöveges zeneművek legalább 35 %-a ukrán nyelvű kell, hogy legyen. Ugyanakkor megadta a lehetőségét, hogy egyes televíziós-rádiós szer­vezetek külön engedély (licenc) alapján műsoridejük 60 %-ig valamelyik EU-s hivatalos nyelven közvetíthessenek szöveges zeneműveket.

 

4) Az Ukrajna vonatkozó törvényeinek az audiovizuális tömegtájékoztatási eszközök nyelvével kapcsolatos módosításáról szóló törvénye (2017. évi törvény) meghatározza, hogy televízió/rádióadások nyelve az ukrán, és rögzíti az ukrán nyelven közvetítendő adások minimális terjedelmét, valamint előírja, hogy a nevezett törvény rendelkezik e területen az őshonos népek és nemzeti kisebbségek nyelve használatának megengedett mértékéről is. E törvény, meghatározva a 60 %-os ukrán nyelvű műsorszórás kötelezettségét, területileg ezt a lehetőséget egy megye kereteire szűkítette le. Több megye, illetve országos lefedettség esetére már 75 %-ra emelve e küszöböt.

 

5) Az oktatásról szóló 2017. évi törvény 7. cikkelye értelmében: a kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csak az óvodai és az iskola elemi szintjén (1–4. osztály) részesülhetnek anyanyelvi oktatásban, de ott is csak az államnyelv mellett (értsd vegyes) kisebbségi-államnyelvű oktatásban külön osztályokban (csoportokban) valósul meg. A jogalkotó hagyott egy kiskaput a többnyelvű oktatásra, mivel rendelkezik arról, hogy egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható. Ezek a nyelvek nem szabadon megválaszthatók, az vagy az angol, vagy az EU más hivatalos nyelvei lehetnek.

 

Megszűnik az anyanyelvi oktatás lehetősége (a jogalapja) mind a szakközép-, mind a felsőoktatás kereteiben. Itt, amennyiben erre igény jelentkezik, megteremtik a feltételeit a kisebbség nyelvének, mint tantárgynak a tanulásához.

 

A törvény elvi újítása, hogy nyelvi hovatartozástól függően négy csoportba sorolta Ukrajna polgárait:

 

1 –  ukrán nyelvűek, kiknek nyelvén az oktatás bármilyen szintje és formája elérhető;

 

2 – őshonos népek nyelvei (a jogalkotó csak a krími tatárokat, a karamimokat és a krimcsakokat sorolta ebbe a kategóriába), kiknek nyelvén biztosított az általános és középszintű oktatás;

 

3 – azon nemzeti kisebbségek, melyeknek anyanyelve egyben hivatalos nyelve valamelyik EU-tagországnak (számukra megengedett az anyanyelvi oktatás az óvoda és az elemi iskola (1-4 osztály) szintjein, a továbbiakban az államnyelvre való fokozatos áttéréssel); A törvény hatálya alól mentesülnek a magánintézmények, amelyek az államnyelv megfelelő oktatásának biztosítása mellett maguk választhatják meg az oktatás nyelvét.

 

Kárpátaljai magyarokat segítő ösztöndíjasokat „toloncolnának” ki az ukrán hatóságok

 

4 – az egyéb nyelveket beszélő kisebbségek, melyek nyelvein nem folyhat oktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményekben.

 

6) Az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló (2019. évi) törvény egységes jogszabályba rendszerezte az ezen a területen 2014-től eltelt időszakban elfogadott szabályokat, valamint megállapítja az ukrán, mint államnyelv alkalmazásának a kizárólagosságát a társadalmi élet minden területén, az egyházi szertartások nyelvének kivételével.

 

Ugyanakkor, lehetővé teszi a nemzetiségi nyelveknek az államnyelv mellett való használatát, egy majdan elfogadásra kerülő törvényben meghatározásra kerülő rendben, a választások, a kulturális események, a könyvkiadás, a társadalmi rendezvények, a reklám, és a helyhatalmi szervek megnevezése területén. Eddig ez a törvény nem került elfogadásra.

 

A jogszabály, amely további szigorításokkal foglalt magába, kiterjeszti ezeket a társadalmi élet szinte minden területére, és többek között:

 

– büntető- és közigazgatási felelősségre-vonást helyez kilátásba a törvény megsértői számára (július 16-tól már pénzbírság kiszabása is lehetővé válik a törvény megsértőivel szemben);

 

– megszabja az ukrán állampolgárok kötelezettségét az államnyelv ismeretét illetően;

 

– kötelezővé teszi az államnyelv ismeretét a helyi képviselők, önkormányzati vezetők, illetve önkormányzati és állami, valamint önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok és szervezetek vezetői részére (az illetőnek megfelelő nyelvvizsga-bizonyítvány kell benyújtania);

 

– az útlevélben a családnév és az utónév latin betűs átírása az ukrán nyelvű névből történik;

 

– rendelkezik arról, hogy az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok esetében a munkafolyamat során kizárólag az államnyelv használata lehetséges;

 

– kizárólag az államnyelvet lehet használni a választási folyamatokban.

 

A jogszabály szerint a kulturális-művészeti rendezvények nyelve az államnyelv. Amennyiben a rendezvényen más nyelvet használnának, a rendező köteles biztosítani annak teljes szinkronját vagy folyamatos fordítását ukrán nyelvre. Más nyelvek alkalmazása akkor lehetséges, amennyiben azt a rendezvény művészeti vagy kreatív koncepciója indokolttá teszi, valamint a (ma még nem létező) kisebbségi törvény által előírt esetekben.

 

Mivel általános kerettörvényről lévén szó, az államnyelvtörvény nem kerüli meg az oktatás szféráját sem. A jogszabály 21. cikkelye szó szerint ismételve az oktatási törvény 7. cikkét, azt még pótlólagosan kiegészíti két, a kisebbségi nyelveket korlátozó előírással:

 

1) a felsőoktatásba való felvételik kizárólag ukrán nyelven történnek,

 

2) idegen nyelvek tanítása csak ukrán nyelvből megengedett.

 

Fotó: ukrinform.hu

 

Európai érték a nemzeti kisebbségek elnyomása, nyelvének betiltása?

 

Az Európai Unió tagjelölti státusa számos feltétel teljesítésével jár. Az Európai Bizottság által megfogalmazott 7 feltétel között szerepel a kisebbségi jogok biztosításának kötelme is. Ennek az EU-ban megvannak a megfelelő keretei (Kisebbségi keretegyezmény, a Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartájának betartása), amelyek teljesítése a tárgyalási fejezetek megnyitásának egyik feltétele. Amennyiben az EU komolyan gondolja a tárgyalások megkezdését – kezdeményezni kell a megfelelő jogszabályok, ezen belül a társadalmi élet minden szegmensére kitérő kisebbségi törvény megalkotását.

 

Nagy Erika

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.