Alkalmazkodva az embertelen körülményekhez – Beregsomi (Kárpátalja) pillanatkép

Nyitókép: pont-most.hu

Idén talán sokkal szerényebben ünnepelték a karácsonyi ünnepeket Kárpátalján, de a legtöbb ember lelkében azért ragyogott a fény, örülve annak, hogy a nehézségek ellenére ott vannak egymásnak, hogy sok esetben bár gyertyafény mellett, de a család együtt ülhette körül az ünnepi asztalt.

A katonák is ünnepeltek, hiszen a 101. kárpátaljai területvédelmi dandár 73. századának magyar katonái a közösségi oldalon közzé tett videóban kívántak boldog karácsonyt a lövészárokból, majd elénekelték a Mennyből az angyal című karácsonyi éneket mindazoknak, akik a kihívások és a pokoli áramszünetek ellenére is ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.

Popovics Erika, a Beregszász közelségében lévő Zápszonyi Községi Könyvtár vezetője a Körkép kérdésire válaszolva elmondta, hogy sajnos nem sikerült az egész családnak együtt ünnepelni a karácsonyt, de amikor volt áram, telefonon és interneten keresztül tudtak beszélni szeretteikkel.

S hogy milyen volt a család karácsonya 2022-ben?

Popovics Erika szerint

„ez a karácsony más volt mint az  eddigiek. Az ünnepi készülődés sem volt mentes a probémáktól, mert a napi több órás áramszünet mellett nem volt egyszerű a sütés, főzés. Aki nem itt él, az nehezen tudja elképzelni, hogy milyen az, amikor naponta ki vagyunk téve a többórás áramszünetnek. Az embertelen körülményeket sosem lehet megszokni, de megtanultunk alkalmazkodni, így karácsonykor, amikor visszakaptuk az áramot, versenyt futottunk az idővel, hogy minden elkészüljön, amit az asztalra akartunk rakni. Gyertyafényes vacsorára szímítottunk, de valaki  “odafentről” velünk volt, így a szent vacsorát sikerült villanyfényben ünnepelnünk.“

Karácsony első napján szintén volt áram Beregsomban, de sajnos nem sokáig örülhettek neki a település lakói. Ezúttal azonban nem a háborús helyzet okozta a kimaradást, hanem  „egy rosszul bevett kanyar balesetet okozott, és egy teherautó kidöntötte  a villanyoszlopot. Így gyertyafénynél vártuk a rokonainkat, hogy feledve minden rosszat kicsit beszélgessünk, együtt legyünk.

Igaz, hogy az ablakok mögött gyakran tátong feketeség, ilyenkor nincs internet, a térerő is akadozik, a telefonok lemerülnek, a lakásokban a hőmérő higanyszála is gyors iramban kúszna lefelé, hanem készültek volna fel az emberek a télre csempekályhákkal, kandallókkal.

Addig, amíg nem a közelünkben bombáznak, nem csüggedünk. Szerencsére a könyvtár, ahol dolgozom üzemel, az üzletek is nyitva tartanak, s ha nincs villany, bár ez nem olcsó megoldás, de segítenek az aggeregátorok,.“

Nagy Erika