Pályázati kiírás: Várják a Grendel Lajossal kapcsolatos pályamunkákat

Nyitókép: mamsze.sk

Miglinczi Éva művészettörténész, szerkesztő, design- és művészetmenedzser életét saját elmondása szerint „a párhuzamos munkák és tanulmányok jellemezik. Nem tudok, és nem is akarok egyféle dologgal foglalkozni.” S ez valóban nem jellemző rá. Jelenleg teljes erőbedobással dolgozik a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület (FEMSZE) képző- és iparművészeti pályázatának sikeréért.

A pályázat kiírója a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület (FEMSZE) – milyen megfontolásból írták ki a nemzetközi pályázatot?

   

Grendel a közép-európai régió egyik legjelentősebb kortárs írója, aki a szlovákiai-magyar próza megújítója. Azok az abszurd helyzetek melyekről ír, nem csak a felvidéki magyar közösség sajátja. A Közép-Kelet-Európa térségében élők családi és történelmi eseményei, azok az ironikus, már-már groteszk szituációk mindannyiunk életében megjelentek.

Saját családomra ez fokozottan érvényes volt. A szövevényes DNS-lánccal  – anyai nagyapám cseh-morva származású, nagyanyámék tantijai Bécsben éltek, csallóközi felmenők, apám vajdasági születésű magyar, szerb rokonsággal – mi Magyarországon éltünk kisebbségben, amely miatt folyamatosan a legkülönfélébb félreértésekbe, képtelen helyzetekbe sodródtak a körülöttem élők.

 

Grendel egy interjúban így fogalmazott:

„A mai világ realitása olyan, hogy az ember úgy érzi magát (’89 előtt és után is), mintha egy hatalmas bolondokházában lenne kénytelen élni. Ezeket az abszurd, szürrealisztikus jeleneteket a prózáimban végtelenül realista leírásoknak tartom, mert ilyen a mi közép-kelet-európai valóságunk.”

Ez a valóságélmény mindannyiunké, ezért is tartom fontosnak, hogy a pályázat nemzetközi kitekintésű legyen. A pályázati kiírás apropója, hogy Grendel Lajos 1948. április 6-án született, vagyis 75 éve, és 5 éve lesz december 18-án, hogy elhunyt.

A dupla évforduló okán született meg a pályázati kiírás. Úgy gondolom a Grendel regényekben szavakba öntött helyzeteket valamennyien átéltük ebben a régióban.

Mi az, ami esetlegesen felkeltheti a profi képzőművész érdeklődését a pályázat iránt?

Munkám során sok 20. századi oral historyt jegyeztem le. Az elmúlt évtizedek „torok-szorításait” az emberek vagy fájó gyötrelem-történetként éltették meg és adták tovább leszármazottjaiknak, vagy röhögve próbálták meg túlélni a megaláztatást, s a családi legendáriumban a hatalom kijátszása abszurd/humoros történetként maradtad fenn. Ebben a régióban valamilyen formában minden családot érintett a kisebbségi kérdés, a besúgók és provokátorok aknamunkája, a beleposványosodás és a lázadás, az identitástudat, a seggnyalás, a megalázkodás és megaláztatást, érték-és tudatzavarok és még sorolhatnám. Ezeknek a grendeli megfogalmazásban olvasható történéseknek feldolgozását, vagy a grendeli történetekhez kapcsolódó családi jelentéstartalmak megfogalmazását várjuk a képzőművészektől.

A múlt sorskérdései összekötik a magyar, a határon túli és a szórványban élő magyar képzőművészeket, és ez a kapocs  lehet az az ösztönző erő, hogy Ők is számot vessenek a múlttal akár humoros formában, akár mély gondolatok mentén megfogalmazva.

Hogy látja, az írók érdeklődve fordulnak a képzőművészet felé? S ez felveti a másik kérdést is, hogy ha igen, fordítva is így van?

Szerkesztésemben jelent meg az Art Limes művészeti folyóirat Képzőművészek a Vajdaságban tematikus száma. A koncepció része volt, hogy irodalmárok írjanak képzőművészekről, így mindkét művészeti ág megjelent a lapban. Lovas Ildikó, Danyi Zoltán, Tolnai Ottó, Orcsik Roland, Szombathy Bálint, Beszédes István, Dancsó Andrea, Sinkovits Péter, Benedek Miklós és még jónéhányan a vajdasági irodalmi közegből. Keservesen hosszú ideig tartott a Képzőművészek a Felvidéken szám szerkesztése, ennek okát az irodalom-képzőművészet diskurzusának hiányában látom. A vajdasági kapcsolódási pontok példaértékűek, itt azt tapasztalom, hogy míg az író társadalom érdeklődve fordul a képzőművészet felé, addig ennek inverzitása nem jellemző. Nem akarok általánosítani, de azt tapasztalom, hogy például Esterházy, Parti Nagy, Bodor munkássága jelenleg ismertebb, mint például Csehy, Tóth, Cselényi, Ozsvald vagy Hodossy életműve.

Azt remélem a felvidéki képzőművészeti közeg a saját vizuális eszköztárával meg akarja mutatni azokat a kiélezett nézőpontokat, melyeket Grendel megfogalmazott műveiben.

 

Az Atelier művészeti folyóirat szerkesztését négy éve vettem át. Egyik tervem, hogy 2023-tól felvidéki magyar költők verseit illusztráló sorozatot indítsak el, erősítve a két művészti ág együttes megjelenését.

Miért éppen az Éleslövészet, a Galeri, az Áttételek regénytrilógián keresztül szeretnék bemutatni a grendeli szellemiséget?

A pályázati kiírás első körös megbeszélésekor csak a Grendel-portré téma vetődött fel. Ez veszélyes terep. Kevés az igazán jó portréfestő és a megjelenítési mód könnyen eltolódhat a karikatúra irányába.

Közel áll  hozzám Grendel sziporkázó elbeszélő stílusa, ironikus nyelvi kifejezésmódja ezért a pályázati kiírásba beemeltük a grendeli szellemiségének megjelenítését. Első helyen az író irodalmi munkásságának egy szeletét jelöltük meg, de megmaradt az arckép topik is. Ajánlhattuk volna a teljes Grendel-életművet, de ez a három mű a munkásságának a kiindulópontja, ezekben alapozta meg az abszurdisztáni hangvétel, és ezzel a regényciklussal tört be a kortárs magyar irodalomba.

Szeberényi Zoltán szerint Grendel „Az egyéni, nemzedéki, nemzetiségi sors- és létproblémáit háromszor, három irányból, hasonló módszerekkel körbejárva […] kegyetlenül leszám0ol az egyéni és közösségi illúziókkal, hagyományokkal… Ezt a vizuális körbejárást várjuk az alkotóktól. A kiírásban nincs műfaji megkötöttség. Festészet, szobrászat, grafika és egyéb művészeti ágakban nyújthatják be az alkotók pályamunkáikat.

Beszélne egy kicsit a pályázati feltételekről, határidőről, és arról, hogy hova küldhetik az érdeklődők a pályamunkát?

Elsősorban hivatásos ( művészeti egyetemet, akadémiát végzett) képzőművészektől várunk pályamunkákat, de nem zárunk ki senkit. Az öttagú zsűriben művészettörténész, képzőművész, irodalomtörténész és a Grendel-család képviselője lesz jelen.

A covid járvány alatt szerveztük a Felvidéki Szépművészeti Biennálét, akkor bevált az online zsűrizés. Ezt a metódust folytatjuk a VI. Nemzetközi Pasztell Triennálé és a Grendel 75’ pályázat műveinek válogatásánál. Az online zsűri díjjavaslatot tesz, majd a beválogatott pályamunkák „élőben” megtekintése után válik véglegessé a díjak odaítélése.

Az alkotók kérésére 2023. február 28-ig meghosszabbítottuk a beadás határidejét, a pályamunkákat femsze (kukac) gmail.com email címre várjuk.

Nagy Erika

Pályázati kiírás:

1) az Éleslövészet, a Galeri, az Áttételek regénytrilógián keresztül bemutatni a grendeli szellemiséget: „Állandó témái – a provinciális, a kisebbségi, az értelmiségi lét válságai, fonákságai, a 20. századi történelmi kataklizmáknak kiszolgáltatott kisember hányattatásai, a politikai hatalom- és rendszerváltozások abszurditásai – folyton változó nézőpontokból tárulnak fel, miközben az irónia és a paródia gesztusai relativizálják és kiforgatják a szilárdnak hitt értékeket, igazságokat.” (N. Tóth Anikó)

2) Grendel Lajosról készült portré (itt pályaművek mérete: a kész mű maximális mérete nem haladhatja meg a 130 x 130 centimétert, térbeli műveknél a 120 x 50 x 50 cm a maximális méret)

Beadási határidő: 2023. február 28.

A pályázat részletei:

• A zsűri olyan műveket fogad be, amelyek 2021–23 között jöttek létre.
• A zsűrizés első körben online formában történik, A FEMSZE a beküldött munkákról a [email protected] e-mail-címre jó minőségű reprodukciót kér, melyeket a készülő katalógusban fel tudnak használni. A katalógusba csak az elküldött és megfelelő reprodukciókat áll módjukban elhelyezni.
• Minden művész három alkotással pályázhat, a sorozat egy műnek számít, a darabszámot a zsűri korlátozhatja.
• A zsűrizés eredményéről A FEMSZE értesítést küld, a beválogatott munkák átvételének helyszínéről, időpontjáról szintén.
• A műveket kiállításra kész állapotban kell beküldeni.
• A munkákat csak megfelelő védőcsomagolással ellátva veszik át, a postán beérkezett művek sérüléséért felelősséget nem vállalnak.
• A tárlat végén a megadott időpontban át nem vett műveket a FEMSZE egy évig megőrzi, azon túl nem áll módjukban felelősséget vállalni értük.

Zsűrizés:
A zsűri döntése nem fellebbezhető meg. Az online zsűrizésen beválogatott műveket a begyűjtés után a zsűri újból megtekinti és javaslatot tesz a díjazásra.

A kiállítás helyszínei:
Magyarországon és Szlovákiában 2023 tavaszán

Katalógus:
A rendezvényre kétnyelvű katalógus készül, melyből minden kiállító egy példányt kap, a katalógusban a FEMSZE csak azokat a műveket tudja szerepeltetni, amelyekről megfelelő digitális fotó érkezik.

Információ:
A pályázattal kapcsolatos információ a következő elérhetőségeken kérhető:
tel.: +36702170280;, e-mail: [email protected] és [email protected]

(x)