Király Zsolt a Štandardnak: Legutóbb minden harmadik magyar az OĽaNO-ra szavazott. Ezúttal akár a Smert is választhatja

Nem a Hlas, nem a Sme rodina, sem az SNS. A felvidéki magyarok akár a mérleg nyelvei is lehetnek, akik eldönhetik a következő kormánykoalíció összetételét. Mintegy 390 ezer 18 éven felüli magyar választó van az országban. Ha csak a fele eljönne választani, az mintegy 7 százalékot és 15 parlamenti mandátumot jelenthet. Miért maradnak el a magyar pártok saját lehetőségeiktől és kire fognak szavazni a következő választásokon? Akár Ficoval is koalícióra léphetnek?

„A magyar választó magyar televíziót is néz, figyeli a magyarországi politikát, a magyar narratívát. Amit Orbán Viktor vall, hogy a békét hangoztatja és nem a háborút, hogy fenntartásokkal viseltetik Ukrajna korlátlan támogatása ügyében, hogy nemzeti, patrióta álláspontot képvisel, nos, mindehhez a legközelebb Robert Fico politikája van. Legalábbis a szavak szintjén.

 

Ha ez így marad, ha Fico nem rontja el, nagy meglepetésre számíthatunk. És úgy, ahogy négy éve, amikor minden harmadik magyar az OĽaNO-ra szavazott, most sokak meglepetésére majd a Smerre adhatja le a voksát”

– állítja a Štandarnak adott interjúban Király Zsolt, a Körkép.sk hírportál főszerkesztője.

Jelen írás az eredeti, Štandardban megjelent szlovák interjú magyar fordítása.

   

Úgy tűnt, hogy a 2020-as választásokat követően a magyar pártok rájöttek, hogy ha nem közösen indulnak, nem jutnak be a parlamentbe. Ezért összefogtak. Most viszont ismét távozókat látunk, mégpedig Gyimesi Gyrögy miatt. Miért esett szét az összefogás épp Gyimesi miatt?

Szeretném pontosítani a kérdésében szereplő állítást. A Szövetség ugyanis nem esett szét. Annak egyik platformja bomlott fel. Mégpedig a Most-Híd platform, melynek kisebbik része távozott. Ők, főleg a platform arcai, Solymos László, Rigó Konrád, vagy Fülek polgármestere, Agócs Attila. Azok távoztak, akik ideológiai elképzelése a párt jövőjével kapcsolatban leginkább különbözött. Mindezt próbálták Gyimesi György érkezésével leplezni. Csakhogy hamis volt az indoklás a részükről, hiszen ha leigazolják Cristiano Ronaldót, ő azért jön, hogy gólokat rúgjon. Amivel a csapat erősödik. De ha valaki amiatt távozik, mert jön a politikus és annak választói bázisa, aki növeli a Szövetség parlamenti bejutási esélyeit, akkor a távozásnak nincs sok politikai értelme.  

Akkor miért mentek el Ön szerint?

Azt gondolom, hogy ennek valódi oka abban gyökerezik, hogy teljesen más ideológiai elképzelésük volt a Szövetség-Aliancia jövőjét, irányultságát illetően, mint azoké, akik maradtak. És mivel nem tudták átültetni a liberális, progresszív jövőképüket párton belül, így kitalálták, hogy Gyimesi miatt inkább távoznak. Szavaimat az is alátámasztja, hogy olyan szlovák partnert találtak maguknak, aki ideológiai hasonlóságot mutat velül. Mikuláš Dzurinda liberális, atlantista, Brüsszel-barát pártját.

Az ön által említett emberek a Most-Híd platformon belül Gyimesi érkezése előtt is kisebbségben voltak. Ezt úgy látszik, elfogadták. Akkor miért változott most meg a helyzet?

Mert a Szövetséget alkotó három platform olyan belső struktúrát hozott létre a párt működését illetően, hogy a távozók képesek voltak legalább blokkolni a folyamatokat, azaz patthelyzetet elérni. Az MKP-nak volt 50 százaléka, és ha a másik két platform összefogott, képes volt legalább a – fogalmazzunk úgy – orbáni politikát blokkolni. Azaz képesek voltak hatékonyan fékezni mindazt, ami a pártban a jobboldaliságot, nemzeti politizálást, patrióta, konzervatív gondolkodást jelenti. Gyimesi épp annak az ideológiának a képviselője, amit az MKP is magáénak vall. A Most-Híd Gyimesi érkezésével nyilván kiértékelte, hogy az eddigi erőviszony felbomlik, és az új arányokban már a patthelyzethez sem lesznek jók.

A távozók miért épp Mikuláš Dzurinda pártjával fogtak össze, akivel úgy látszik, nincs esélyük bejutni a parlamentbe?

Leegyszerűsítve a kérdést azért, mert senki más nem kért belőlük. Volt szó arról, hogy inkább máshova mennének, de nem sikerült megegyezniük, és szorította őket az idő. Korábban a Simon Zsolttal való összefogás is szóba került, de ő már mozgásban volt. Szlovák partnerekkel saját listát rakott össze. Nem beszélve arról, hogy Simonnál ezek a politikusok csak másodhegedűsek lehettek volna, amihez platformjukon belül nem voltak hozzászokva. E

duard Hegerrel is tárgyaltak, aki a kiszivárgott információk alapján visszautasította őket. Ez egy szép ellentmondás és paradoxon, mert azok a magyar politikusok, akikkel tele volt a szlovák média, és akiket úgy állítottak be, mint akik a magyarság politikai vezetői, végül olyan listán kötöttek ki, melynek parlamenti bejutási esélyei gyengébbek, mint azé a párté, ahonnan távoztak. Ez is szépen illusztrálja, mi volt az egész vita lényege.

Miért nem egyeztek meg Hegerrel?

Úgy tűnik, hogy korábban már előtárgyalásokat folytattak Dzurindával, aki konfliktusban volt a Hegerrel egy pártban, a Demokrati-ban politizáló Kollárral. Ami a Most-Híd tagok helyzetét is befolyásolta.

A Szövetség-Aliancia jelenleg  a választási felmérések szerint stagnál, négy százalék körül áll. Ez pont annyi, amennyit a legutóbbi választásokon is elért, és amennyi Most-Híd parlamenti jelenléte idején is volt nekik. Van most esélyük áttörni az öt százalékos küszöböt?

Nem szeretnék tippelni. Az viszont meggyőződésem, hogy a Most-Híd egy részének távozásával a Szövetség-Aliancia egyáltalán nem gyengült meg. Ami azért valamiről tanúskodik. Mi több, a kampány még csak most kezdődik. A magyar politikusok eddig főleg saját magukkal, a választási listával foglalkoztak. Azt gondolom, hogy távozásuk és Gyimesi érkezésének hatását legfeljebb egy-két hónap múlva fogjuk tudni lemérni. A Szövetségen belül eddig a Most-Híd miatti vita volt a fő téma. Itt az idő, hogy meggyőzzék a magyarokat arról, köztük azokat is, akik már évek óta nem járnak választani, hogy most jöjjenek az urnákhoz.

Ez lehet a siker alapja?

Ha megnézi a legutóbbi parlamenti választások részvételi adatait Dél-Szlovákia járásaiban, láthatja, hogy a legkevesebben ott mentek el választani. Az utolsó választásokon három járás, a Tőketerebesi, a Nagyrőcei és a Komáromi volt az élen. Mindhárom dél-szlovákiai, magyarlakta járás.

Ezért is nagy feladat meggyőzni a bizalomvesztett magyarokat a választásokon való részvételről. Azt gondolom, hogy a három százalék feletti eredmény mindenképp meglesz, így anyagilag csődbe nem mennek. A kérdés az, hogy egyben tudják-e tartani a belső magot azután is, hogy ötször egymás után elbukják a parlamenti választást.

A szlovák pártok ugyanis már szelik le a saját szeleteiket a kalácsból. Az OĽaNO magyar platformot hozott létre, a Hlas szintén igazolt egy magyart, az olimpikon Vlček Erik személyében, hasonló taktikát követ a Smer, a PS is. Más pártok szintén keresik saját magyarjaikat. Amennyiben a Szövetség ismét nem jut be a parlamentbe, kérdés, hogy érdekesek lesznek-e még egyáltalán Budapestnek, illetve saját választóiknak.

Miért alacsony Ön szerint a választási részvétel a felvidéki magyarok körében?

A szlovák politikai térfél folyamatos átalakulásban van, egyfajta egészséges megújulás megy végbe. Új pártok, új nevek jönnek-mennek, új politikai vezetők tűnnek fel, az erőviszonyok változnak. A felvidéki magyarok körében azonban évek óta ugyanazokat az arcokat látni. Mi mintegy 500 ezren vagyunk, ami sokkal inkább korlátoz bennünket, mint önöket. Nem teszi lehetővé a megfelelő vezetőváltást.

Úgy gondolom, hogy a felvidéki magyarok között is sokkal erőteljesebb vezetőváltásra lenne szükség, hogy a választók is megtalálják köztük önmagukat. De ha évtizedekig ugyanazok a megfáradt arcok szerepelnek, elvesztik a hitüket.

Nézze meg, hogy Bugár Béla is milyen szorgalmasan járja a szlovák médiát, ahol arról beszél, hogy ő már csak az unokájával foglalkozik és a kertben gyomlálgat. Valójában azonban azon munkálkodik, hogy a magyar politikusok még véletlenül se tudjanak összefogni. És el kell mondani azt is, hogy egyes szlovák médiumok nagy örömmel segédkeznek ebben, megfelelő teret adva a számára. Bugár a választások előtt hirtelen mindig felbukkan és turnéra indul a szlovák sajtóban. Pont az ellenkezőjét teszi annak,amit kellene, ha azt szeretné, hogy a magyarság összefogjon és bejusson a parlamentbe.

Mit kellene tenniük a szlovákiai magyaroknak azért, hogy visszaszerezzék a magyar választók bizalmát?

Több Gyimesi Györgyöt kellene találniuk, az egyes ideológiai platformok szintjén is. Azaz, meg kell találniuk a liberális Gyimesit, a baloldali, a jobboldali Gyimesit, stb. Hogy minden csoport úgy érezze, kellően képviselve van, és így eljöjjön választani.

A magyarok csakúgy, mint a többségi nemzet konzervatívokra, liberálisokra, nacionalistákra, baloldaliakra, stb. osztódnak. Úgy tűnik, hogy pont ezek az ideológiai törésvonalak gátolják a magyar egység megteremtését, ami vonzó lehetne a választók számára is. A kérdés az, hogy nem lenne-e jobb, ha a magyarok szlovák pártokhoz csatlakoznának saját ideológiájuk szerint és ott hoznának létre nemzetiségi platformokat, megteremtve ezáltal a parlamenti jelenlétet.

Ez bizalom kérdése. A szlovákoknak meg kell tanulniuk nyitottnak lenni a magyarok felé. És nem csak a választási kampányban, amikor számolgatják a magyar szavazatokat és azt nézik, hogy hány tízezer magyar szavazatra van még szükség. Ez sokkal szisztematikusabb munka, ami jóval több türelmet és nyitottságot igényel. Mert a szlovákok és a magyarok között egy nagy fal van. 

Bizonyára jó megoldás az is, amit önök, de más média is tesz. Azaz, hogy megkérdeznek bennünket, hogy hogy látjuk a helyzetet. Hogy megtaláljuk az utat egymáshoz és megérthessük egymást.

A Körkép.sk rendszeresen szemlézi az önök írásait olvasóinknak, hogy tudják, hogy látják önök a helyzetet. Járunk a szlovák televíziós műsorokba, ha meghívnak bennünket. Jó lenne több ilyen meghívás, gyakoribb megkeresés, hogy ne merüljön fel az a kérdés, hogy nem-e a szlovák pártokban kellene indulniuk a magyaroknak. Mert mindez magától tisztázódna.

De amíg a felvidéki magyaroknak olyan nyitott problémái vannak, mint az Alkotmány preambulumának kérdése, a kettős állampolgárság, a Beneš-dekrétumok és hasonló, amíg nem válik ezekből országos téma, túl sok minden nem fog változni. És úgy kellene témává válniuk, hogy ne rögtön a bezárkózás, hanem a megértés legyen a jellemző. Ha mindkét oldal kölcsönösen megértené egymást, nem merülne fel az a kérdés sem, hogy kell-e önálló nemzetiségi képviselet, illetve hogy nem szlovák pártokban kellene-e politizálniuk a felvidéki magyaroknak.

A választási felmérések azt mutatják, hogy a Smer négy éve folyamatosan erősödik a szlovákiai magyarok körében. Úgy tűnik, hogy sokan közülük most a Smerre fognak szavazni. Érzi Ön is ezt a hangulatot?

A magyar választó magyar televíziót is néz, figyeli a magyarországi politikát, a magyar narratívát. Amit Orbán Viktor vall, hogy a békét hangoztatja és nem a háborút, hogy fenntartásokkal viseltetik Ukrajna korlátlan támogatása ügyében, hogy nemzeti, patrióta álláspontot képvisel, nos, mindehhez a legközelebb Robert Fico politikája van. Legalábbis a szavak szintjén.

Ha ez marad, ha Fico nem rontja el, nagy meglepetésre számíthatunk. És úgy, ahogy négy éve, amikor minden harmadik magyar az OLaNOra szavazott, most sokak meglepetésére majd a Smerre adhatja le a voksát. Azért, mert napjaink problémáira ezekben a háborús időkben ő van a legközelebb ahhoz, amit a Fidesz is mond. A felvidéki magyar társadalom pedig 80 százalékban Fidesz-párti.

Ha ez így van, és azt mondja, hogy minden harmadik magyar most az OĽaNO helyett a Smerre szavazhat, akkor ez nem jelenti azt, hogy a nemzetiségi politizálás lassan a múlt homályába vész?

Nem, ez nagy félreértés. De örülök, hogy feltette ezt a kérdést. A fő téma ma a háború és mindaz, amit ez magával hozott. Az életszínvonal, az infláció, a védelem kérdése. Ez nem azt jelenti, hogy a nemzetiségi témák elfelejtődtek. Azok itt vannak, csak most háttérbe szorultak, mert az embereket az foglalkoztatja, ami épp történik, De nagy hiba lenne legyinteni a nemzetiségi témákra. Mert ha a helyzet rendeződik, a nyitott nemzetiségi kérdések, amelyeket az előbb felsoroltam, ismét hallatják majd a hangjukat.

Mint ahogy maga a Smer és Fico az egyik fő okai annak, hogy ezek a témák továbbra is megoldatlanok. A kettős állampolgárság problémáját a Smer okozta. Malina Hedvig és a DAC szurkolók megverését a magyar választó a Smer rovására írja. A háború most ugyan mindent l, de ez nem azt jelenti, hogy Ficot a felvidéki magyarság rehabilitálta. Szó sincs ilyesmiről. Csak  ő most épp jobb válaszokat ad a problémákra, melyek a magyarok problémái is.

Itt merül fel még egy paradox. Azt mondja, hogy jelenleg a Smer reagál legjobban a magyarok hangulatára. Ugyanakkor a Szövetségnek határozata van arról, hogy elutasítja a választások utáni együttműködést a Smerrel. Mit gondol, ez változhat? Hajlandó lesz a Szövetség a választások után kormányra lépni a Smerrel, vagy azon lesznek majd, hogy a Smer ne legyen része a kormánykoalíciónak?

Az, hogy a Szövetségnek ilyen határozata van, nagy valószínűséggel abból ered, hogy az elmúlt kormányzati időszak súlyos ügyei elfogadhatatlanok a magyar választók számára. Tegyük tisztába a dolgokat: a Most-Híd azután, ami történt, egyik napról a másikra a Smer ölébe ült, barátságuk pedig a Kuciak gyilkosság után is kitartott. A magyar választó ezeket a dolgokat nem felejti el. Maga Bugár is sokat vesztett ezen, és mindenki más is, akik abból a bandából teljesen feleslegesen a Szövetségben is felbukkantak. 

Viszont a háború és a béke, az életszínvonal kérdése nemzetiségtől függetlenül foglalkoztatja az embereket. Biztonságban, anyagi jólétben szeretnék érezni magukat. Mindez kellő meggyőző erővel bírhat a felvidéki magyarok számára. A jövőbeli koalíció kérdése azonban a Smer kezében van: mégpedig, hogy képes-e átértékelni a helyzetet úgy, hogy korrekt módon elfogadja a magyarok akaratát olyan kérdésekben is, amelyeket eddig az ő politikai zsarolásukra használt más politikai területeken.

Nem gondolom, hogy ez túlságosan nagy teher lenne a Smer számára, mert a jelenlegi helyzet nem teszi szükségessé a magyar kártya kijátszását, mégpedig taktikai okokból. Így a Smer megengedheti magának a megbékélést a magyarokkal, mivel közös az ellenség, akik ellen, ha a Smer úgy dönt, akár össze is foghatnak.

Michal Čop

Fordítás: Körkép.sk