Juliette Chateau

 1912 május reggelén 

 

Parfümfelhő s el nem oszló bíborködszin-fellegek,

Mély azúrkék lepel mögé rejtőzködő mély szemek,

Gyönyörűszép halk – morajló, bársonyosan csengő hang,

 hirdetes_810x300  

Bús kaland és szomjúságot eláruló csöndharang.

Szép és dacos dámatartás, gyönyörűszép karperec,

S előkelő szép napernyő kezében, mi hűst szerez,

Királykék – szin selyemruha s kecses női kalapok,

Bohó szépen követvén a párizsias divatot.

Varjúkék szín szép masnit hord, haloványéj bőrcipőt,

Selyemfényű lilasált, mely hűséggel takarja őt.

S büszkén hordja ékszereit, fehérarany gyűrüjét,

Felaggatván magára a rózsalelke gyöngy-hevét.

S ekképp lépked macskakövén Párizs legszebb terének,

Bolond rabjává emelvén gyönyörűszép szemének,

És a mélybe rángat éngem magával, hogy vesszek el

Forró vágyak tengerében, ábrándozó kebellel.

És lettem én foglya néki ellenére mindennek,

Azóta se vágyva más lányt én se másik szerelmet,

S mosolygása kedvesemnek

Szivemig ható,

Ifjúságom szép szerelme,

Juliette Chateau.

 

Pére Lachaise

Könnyed Pere Lachaise-i séta,

Zendülő szép zsenge éj,

Sirhalmoknak árnyai közt

Bukdácsoló kósza kéj.

Fülledt sóhaj, bús szerelmes

Lenge végig a teret,

Mig a sápadt, gömbölyű Hold

Bizalmasan ránk nevet.

Ő látja csak szerelmünket,

Rajta kivül senki sem,

Mig én combjaidra dűlvén

Simogatlak kedvesen.

S nem árulja el, tudom én

Mezitelen kebledet,

S a fejfáknak árnyékában

Ölelkező szerelmet.

Benne bízhatsz te is, kicsim,

Huncút lelkem szerelme,

Nem tudja meg senki, vágyam

Itt üldözött öledbe.

Titok marad, úgy érzem én

Örökre e szép eset,

Bár kedvesem, sikolyodtól

Még a Hold is megremeg.

 

 

Kerepesi Igor

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket aTumblr-en és a Twitteren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!