Sokak vágyának eleget téve a Csemadok Losonci Alapszervezete a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda Ráday termében egy remekre sikeredett találkozón látta vendégül Lackfi János József Attila-díjas és számos egyéb elismeréssel rendelkező költőt, műfordítót, tanárt.
Nem áll távol tőle a fényképészet sem, hiszen képei különböző folyóiratokban jelennek meg. Első, önálló Párok c. kiállítását több város közönsége láthatta.
Korunk irodalmi életének egyik legnépszerűbb egyénisége, akit sajátos humorával, színészi tehetségével és előadásmódjával iskolákban, irodalmi órákon és közönségtalálkozókon is nagyon szívesen látnak. Egyébként Zsámbékon él.
Oláh Jánosként született, irodalmi ténykedése kezdetekor vette fel a Lackfi nevet. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának francia-magyar szakán szerezett diplomát, majd az egyetem Magyar Irodalomtörténet tanszékén doktorált. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a József Attila Klubnak és a Magyar PEN klubnak, melynek a titkári funkcióját is ellátja.
A jelenlévőket Demecs Andrea köszöntötte, aki elmondta, már régebbről ismerik egymást, csak éppen nem tudtak róla. Mindketten azonos időben tanítottak a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, csak az egyikük az első, a másikuk pedig a második emeleten végezte a munkáját. Most Losoncon találkoztak.
Az est bevezetőjében Korponai István előadásában két Csontváry ihletésű verse hangzott el az előadó megzenésítésében. Lackfi János ezekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy azok a Kaláka együttes felkérésére készültek a megbeszélt határidő előtti napon.
Megkésve az időben tudta, hogy az együttes esélytelen arra, hogy azt a tervezett fellépésük kezdetéig megzenésítse, ezért olyan szöveget írt, melynek szavai összhangban voltak a Kaláka által játszott dallammal.
Egy kis bátorítással azután Farkas Attila, a Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulója is színpadra lépett, előadásában a „Nagy gyorsulási verseny” c. próza hangzott el.
Lackfi rövid bemutatkozásában elhangzott, hogy negyvennyolc éves és 53 kötete jelent meg. A kiadott művek száma egy ideig összhangban volt az életkorával, de azután megdőlt, mert „jött egy pár újabb könyv.”
Emellett fancia nyelvből 35 kötetet fordított magyarra. Tizenhét évig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ugyancsak ennyi ideig szerkesztett egy világirodalmi folyóiratot.
„Hat darab” gyermek boldog édesapja. Mint elhangzott, a „családi állapota extrém normális”, tehát annyira normális, hogy az már nem számít normálisnak. Van „4 darab unokája”, a legnagyobb unokája kicsit idősebb, mint a legkisebb gyermeke, amit meg kellett szoknia.
Amikor a legutolsó gyermeke megszületett, akkor Vilmos unokája már 3 hete a világon volt, tehát a gyermek már nagynéniként látta meg a napvilágot. Példaként idézve mondta el, hogy ha mennek a játszóházba, akkor meg szokták tőle kérdezni, hogy ikrek? „Nem, csak a nagynénjét is hozta magával”.
Az ezt követő műsorában több kötetből idézett részleteket, melyekből nem hiányoztak a személyes élmények, de a kevésbé vidám események sem.
A teljesség igénye nélkül számos változatban voltak hallhatóak az Emberszabás kötetben megjelent Cirmos cica haj, hová lett a vaj … c. gyermekdal változatai régi magyar költők hangján.
Ausztráliai látogatásának egyik pillanatát idézve a nyelvek közötti kölcsönhatásokat mutatta be a kétnyelvű Petőfi-vers hangulatát idéző angol-magyar szavakat használó versen keresztül.
Elmondta azt is, hogy tanulmányai során, mint bölcsészeket arra „tanították” őket, hogy írjanak bármit, úgyse fogja azokat senki sem olvasni, vagy csak kevesen. Nem voltak felkészülve arra, hogy egyszer majd lesz internet, Facebook, „s felteszi az ember az egyik versét”, s azt 250 ezer ember látja, vagy egy közéleti aktualitást is tartalmazó írást 1 millió 200 ezren.
„Teljesen döbbenetes költészettörténeti dolgok következnek be. Erre senki nem készített fel bennünket”
– hangzott el.
Lackfi János nemcsak az interneten ért el nagy olvasottságot, de pl. a „Milyenek a magyarok” c. könyve több kiadást ért meg, s több nyelvre fordították le. S volt folytatása is, három kötetben.
Nagy sikert aratott egy TV stáb korabeli felvétele, ahol egy helyi parasztembert kértek meg arra, hogy mesélje el egy napját. A pálinka szó nem hangozhatott el a riportban, arra kérték hogy helyette mondja inkább azt, hogy olvasott.
A kevésbé vidám részek maradtak a végére, ezek közé tartozott pl. az édesapja halála, melyet szintén egy (emlék)írásban örökített meg.
A több mint egyórás műsort dedikálás zárta. A széles választékból számos kötete talált új gazdára, költői és prózai művek egyaránt.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: 250 ezer Csemadok Losonci Alapszervezete Demecs Andrea facebook felhasználó Farkas Attila internet Kármán József Alapiskola és Óvoda Korponai István Lackfi János Losonc Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.