Korabeli lapokban keresgetve a Függetlenség c. napilap 1943. december 8-i számában bukkantam az alábbi írásra, amely ismert írók ismeretlen munkáira hívta fel az olvasók és kutatók figyelmét.

 

A megszólaltatott Kaszab Andor az adott időszakban a losonci gimnázium magyar-német szakos pályakezdő tanára volt. A Szolnok vármegyei Pusztamonostoron született 1910. február 1-én. Szülei tanítók voltak. Oklevelét (magyar-német) a budapesti Tudományos Egyetemen 1935-ben szerezte meg, amit később 1955-ben orosz szakos képesítéssel bővített. Losoncon 1939-1948 között tanított. Ezt követően, 1962-ig a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium volt intézeti tanár, szakfelügyelő majd tanszékvezető docens az idegen nyelvek tanszéken. 1962-1972 között a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskola tanára, tanszékvezető docense volt. 1972-ben ment nyugdíjba.

 

A Művelődésügyi Miniszter 1967-ben dicsérő oklevéllel tüntette ki. 1974-ben hunyt el. Írásaiban főleg metodika kérdésekkel foglalkozott, kedvelt témái voltak asz iskolai kifejezések, a kereskedelem és a vendéglátóipar szakkifejezései. Halálig munkatársa volt a Képes Nyelvmester c. lapnak.

 

 hirdetes_810x300  

 

Oppenheimer Rezső (1889 -1963) losonci fogorvos volt. A losonci gimnázium elvégzése után orvosi oklevelét Budapesten szerezte meg. Hivatása mellett műgyűjtő volt. Jó érzékkel látta meg, hogy milyen értékelt képviselnek a Csontváry gácsi gyógyszertár padlásán maradt festmények, melyekből többet megmentett.

 

Csokonai Vitéz Mihályt, Petőfi Sándort és Tompa Mihályt talán nem kell külön bemutatni. Olvasmányaim szerint a losonci gimnázium könyvtárában is őriztek eredeti Csokonai kéziratot. Tompa Mihály Rimaszombatban született, barátja, Petőfi 1845-ben és 1847-ben is járt Losoncon. Az itt idézett versei érdekes adalékul szolgálhatnak a Petőfi kutatóknak.

 

 

Dr. Kapy Rezső: Nagy magyar költőknek a kutató előtt nem ismert verseit találták Losoncon.

 

A szaktudomány dönti el, hogy valóban újak-e, de kétségtelen tanúi a város magyarságának.

 

Minden ország megnagyobbodása, gyarapodása, gazdagítja az ország szellemi és anyagi kincseit Különösen áll ez az általános megállapítás Magyarországra, ahol az öt esztendővel ezelőtt megkezdődött területgyarapodások nem új területeket és újfajta embereket hoztak, hanem olyan földiét, városokat és falvakat és olyan embereket, akik mindig ide tartoztak ehhez a magyar hazához.  Megnőtt az országunk, de ami visszajött az huszonöt évvel ezelőtt is mind és mindig a miénk volt.

 

A megnövekedett Magyarország gyarapodása tehát a termelés és egyéb gazdasági számításokon túl igen jelentős a szellemi téren is. A visszatért városokban és községekben magyar lelkesedéssel megindult – az igazi kutatómunka a könyvtárakban és a magángyűjteményekben. És ez a munka sok olyan új felfedezést tesz, amelyek eddig ismeretlenek voltak, pedig értékesek és öregbítik a magyarság szellemi és irodalmi kincseit.

 

 

Kutatás a losonci gyűjteményekben

 

Ilyen kutatómunka folyik — a többi elismerésre méltó kutatás között — Losonc városában is. Az itteni tudományos érdeklődést a helybeli gimnázium egyik tanára, Kaszab Andor végzi. Átvizsgálta már a levéltárakat, a múzeumokat és több helybeli lakos magánkönyvtárát és gyűjteményét. Az ő munkája is nagy eredményre vezetett. Fölfedezett — meggyőződése szerint — a magyar irodalmi emlékek tömegén túl olyan hazánk nagy költőitől származó verseket is, amelyek eddig ismeretlenek voltak, így — ha a tudományos ellenőrzés a versek eredeti voltát hitelesíti — Losonc visszatérésével még három kitűnő költőnk irodalmi öröksége is gyarapodott.

 

Felkerestük ebből az alkalomból Kaszab Andort, a kutatás vezetőjét. Szerényen, csöndesen, mintha katedrán ülne, adja elő: Losonc határváros több mint két évtizedig cseh megszállás alatt volt. Mi, akik a felszabadulás után ide kerültünk az ismét hazaivá vált városba, be akarjuk bizonyítani, hogy Losonc minden ellenséges híreszteléssel szemben mindig is magyar volt.

 

Már ez év tavaszán megírtam minden előzmény nélkül Losonc irodalomtörténetét. Ezenkívül azonban Losonc és környéke magyar szellemi életére különösen erős fényt vetnek azok a kéziratok és kéziratos verses gyűjtemények, amelyeket Losoncon mostanában találtam. A részletes és kimerítő megállapítások természetesen a szakirodalom és nem a napisajtó keretébe valók. De vannak olyan felfedezéseim is, amelyek túllépik ezt a keretet és az általános nagy nyilvánosságra kívánkoznak.

 

Csokonai Vitéz Mihály-versek egy orvos könyvtárában

 

Elsősorban arról van szó, hogy minden magyar irodalmi emlék mellett, amelyekről pontos tudományos jegyzéket és kimutatást készítettem, felfedeztem három kitűnő magyar költő, mégpedig Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor és Tompa Mihály egészen új és szerintem még ismeretlen verseit.

 

Így megtaláltam a sámsonfalvai Csokonai kéziratot is, amely Zilai Sámuel másolatában van dr. Oppenheimer Rezső losonci orvos birtokában. Megmutatta nekem a gyűjteményt és együttesein szögeztük le azt a véleményünket, hogy két teljesen új Csokonai vers van benne. A két vers címe: A barátság és Egy sírhalom felett. Szép, kedves kis versek, teljesen Csokonai Vitéz Mihály ismert szellemében és nyelvhasználatával.

 

Oppenheimer Rezső háza – jobb oldalon az utolsó emeletes épület.

 

Petőfi vers 1849 után

 

A legnagyobb érdeklődésre számíthat az úgynevezett Második Losonci verseskönyv (Hazai gyászidők), amely ismeretlen gyűjtőtől történelmi adalékokat tartalmaz a világosi fegyverletétel idejéből, továbbá összesen ötvenegy darab, a szabadságharc leveretését fájlaló hazafias vers. Ezt a kéziratot a gimnázium könyvtárában találtam meg. Gondos áttanulmányozásával felfedeztem benne három teljesen új és eddig ismeretlen Petőfi-verset is. A versek címe: A konzervatív ifjakhoz, Farsangi dal és Szózat.

 

A kézzel másolt verskötetben Petőfi neve helytelenül így van írva. Petőfy. A verseket tehát a gyűjtő valószínűleg hallomásból írta le, vagy egyéb módon másolta. Az a konzervatív ifjakhoz című verse lehet, hogy átalakult formája Petőfi Sándor. A gyüldei ifjakhoz címen írt versének. A Farsangi dal ismét nagy kérdést vet fel, mert a tartalmából valószínű, hogy a vers 1849 után, tehát Petőfi halálát meghaladó időben született. Itt fel is merül a kérdés, vájjon Petőfi írta-e? A Szózat címűről a legjobb tudásommal s hitemmel merem állítani, hogy teljesen új, szép bordal, amelyben a hadsereget élteti Petőfi.

 

Petőfi Sándor a bal oldali kétemeletes házban lakott. Látogatásának emlékét emléktábla őrzi.

 

Három harcias Tompa-költemény

 

Legfontosabbak azonban irodalomtörténeti szempontból a fölfedezett új Tompa-versek. Huszár dal. A honvéd. A szegény honvéd címen ugyanis három olyan Tompa Mihály nevével szignált verset találtam, amelyek szerintem tettesen újak. A versek harcias szenvedélyes költőt mutatnak.

 

Hozzáteszi még az elmondottakhoz Kaszab Andor, hogy felfedezésén lényegesen az sem változtat, ha később megállapítanák, hogy ezeknek a verseknek némelyike talán egyes szaktudósok előtt, más forrásból ismert lenne. Hiszen ha a Petőfi és különösen a Tompa, szerinte újnak talált versei, már felfedezettek lennének, akkor sem jutottak el eddig nemcsak a nagyközönséghez, hanem még a költőkkel alapos szakképzettség alapján foglalkozó tanárhoz sem.

 

Ha most — még nem lehet tudni teljesen eredetien vagy csupán más forrásból újólag felfedezik ezeket a verseket, ezzel nemcsak a nagy költők irodalmi hagyatékának szolgálnak, hanem újabb erős bizonyítékát találjuk annak, hogy a felvidéki idegen megszállást elszenvedett városokban milyen lelkesen élt családokban és könyvtárakban a magyar költészet és irodalom.

 

A szakértők majd eldöntik a fölfedezés valóságos értékét. De mindazon túl külön örömmel zárja szívébe Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor és Tompa Mihály újnak vélt verseit minden magyar ember.

 

 

Összeállította: Puntigán József

 

Nyitókép: a losonci gimnázium korabeli képeslapon

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 7 olvasónak tetszik ez a cikk.