Kornél, Soma
  • HUF: 400.10
  • USD: 1.04
  • 21 °C
  • 36 °C

Hirdetés (X)

Irodalom

160 éve volt Erkel Ferenc Bánk bán című magyar nemzeti operájának ősbemutatója

Hatalmas sikerrel játszották, majd kitiltották a magyar színpadokról, átírták, zenedramaturgiailag átkomponálták

Nyitókép: SIMÁNDY-JÓZSEF-BÁNK-BÁN-ÉS-LOSONCZY-GYÖRGY-TIBORC-A-BÁNK-BÁN-OPERÁBAN-AZ-1950-ES-ÉVEKBEN-Fotó-Magyar-Állami-Operaház

 

Éppen 160 esztendeje, 1861. március 9-én mutatták be az Operaházban Erkel Ferenc Bánk bán című magyar nemzeti operáját, a zeneszerző és zongoraművész, Erkel Ferenc vezényletével. Azóta az opera, mint a magyar dráma- és zeneirodalom kiemelkedő csúcsteljesítménye, különös sorsot futott be: hatalmas sikerrel játszották, majd kitiltották a magyar színpadokról, átírták, zenedramaturgiailag átkomponálták stb., de 160 év múltán is egyik legértékesebb nemzeti kincsünk.

 

Katona József alkotása, a Bánk bán hosszú ideig foglalkoztatta Erkel Ferenc képzeletét, már az 1840-es években tanulmányozta Katona remekművét. Amikor azonban a dalművel elkészült, a kéziratot sokáig rejtegette fiókjában, hiszen Tiborc panaszát, Bánk kemény vádjait, Petúr lázadó hangját hogyan is lehetett volna megszólaltatni a színpadon a Bach-korszak legsötétebb napjaiban?! De a hallgatás hosszú évei alatt Erkel teljesen összeforrott Katona József Bánk bánjával.

 

Solferinónál azonban győztek a francia-olasz seregek az osztrákok ellen, a Monarchia elveszítette Lombardiát. Nem lehetett tudni, tovább omlik-e a kártyavár. Ferenc József menesztette Alexander Bach belügyminisztert, 1860-ban kiadta az új politikát jelző októberi diplomát, amelyet majd a februári pátens követett. Ennek kihirdetése után alig néhány nappal, 1961. március 9-én vezényelhette a Nemzeti Színház új bemutatóján a Bánk bánt Erkel Ferenc.

 

BÁNK BÁN-ŐSBEMUTATÓ – PLAKÁT

 

1861-ben tehát, amikor a zsarnokság ereje rövid időre fellazult, a Nemzeti Színház végre műsorára tűzte az izzó hangulatú, forradalmian lángoló művet. A kortárs Ábrányi Kornél a következőképpen írt a bemutatóról: „…Ekkor tűnt ki, minő óriási erőt képeznek az oly művészi alkotások, amelyekben egy nemzet összes aspirációival együtt magát feltalálja, mert soha opera a politikai világban még nem játszott oly fontos kiható szerepet, mint e válságos időszakban Magyarországon Erkel Bánk bánja. Egy Hollóssy Kornélia, Hofbauer Zsófia, Ellinger, Füredi M., Bignio L. (Bánk bán – Bignio Lajos olasz származású magyar és osztrák operaénekes, bariton – T.P. megj,), Pauli, Kőszeghy oly együttest képeztek, minő alig fordult valaha elő s a közönség már csak ez okból is mindig zsúfolásig megtölté a nézőtért, de azért az is igaz, hogy az a rendkívüli lelkesedés, melyet az opera keltett, nagy mérvben az akkori politikai viszonyokban is rejlett. Könnyebb lett mindig a közönség lelke, ha tombolásig kitapsolhatta magát Petur bordalára, vagy Bánk bán kifakadásaira az idegen uralom ellen. A magyar hazafiság, kitartás, lelkesedés élesztő forrásává vált s hatalmasan pótolta az erőszakosan feloszlatott országgyűlésen elnémított politikai szónoklatokat. Midőn az opera legszebb részleteinek zongorakivonatát is kiadták; ezzel a művet teljesen beoltották az egyetemes nemzet vérébe.“

 

Erkel Báthori Mária című dalművével lépett a magyar közönség elé 1840-ben. 1844-ben megjelent a színpadon Hunyadi László című műve, amelyet a közönség példátlan lelkesedéssel ünnepelt, hiszen mondanivalója, illetve ütemei a magyar verbunkost visszhangozták. A hazafias, forradalmi lángolást köszöntötték benne a magyarok, mely a dalmű legmélyebb tartalma is egyben. Felismerték az opera jelképes beszédében, hogy Erkel Ferenc a habsburgi zsarnokság ellen emeli fel a szavát. Erkel felismerte, hogy az igazi költő, az igazi zeneszerző ebben a korszakban csak akkor teljesíti méltóképpen hivatását, ha együtt „harcol“ a néppel, a nemzettel, ha alkotását a legnemesebb célok – például a szabadság – szolgálatába állítja.

 

SIMÁNDY JÓZSEF, MINT BÁNK BÁN Fotó Magyar Állami Operaház

 

A Bánk bán gyújtó hatására a bécsi udvar is felfigyelt. Tekintettel arra, hogy a Bánk bán a lázadásnak, a forradalomnak, a magyar nemzet szabadságvágyának adott hangot, a bécsi udvar hamarosan kitiltotta a színpadról Erkel remekművét, s az opera még a későbbi évtizedekben sem volt kívánatos vendég a színpadokon.

 

1884. szeptember 27-én megnyílt az új Operaház, viszont az avatóünnepségre nem készült el Erkel István király című operája. Ezért a már korszimbólummá vált Bánk bánnal nyitottak. Ekkor csak az első felvonást játszották, hiszen Ferenc József jelenlétében hogyan is lehetett volna bemutatni a királynégyilkosságot is magában foglaló második felvonást…

 

A Bánk bán tehát a Habsburg Birodalomban született. Peturjaink Bécsnek fordulva mennydörögték el vádjaikat, átkaikat. A Monarchia felbomlását követően azonban a Bánk bánnak a „betolakodó“ merániaiak nélkül, vagyis aktuálpolitikai indulatok támogatása nélkül is meg kellett állnia saját lábán a színpadokon. Ennek az igénynek megfelelően végbement Erkel Bánk bánjának teljes rekonstrukciója. A nagy átalakító felújítás a Bánk bán 1940-es bemutatójához fűződik. Az Operaház művészeti vezetői ezt a színre állítást nem kötelező feladatnak, hanem művészi kihívásnak tekintették. A szöveget gondozó Nádasdy Kálmán megállapította, hogy Egressy Béni librettója nem felel meg a kor követelményeinek (A zenedramaturgia törvényeit követve Egressy három felvonásba próbálta tömöríteni az eredeti ötöt, de hét rész lesz belőle. Háttérbe szorult például Petúr a békétlenekkel. Az olasz librettógyártás szabályai szerint a szerelmi, féltékenységi konfliktus uralta az egészet. Ebből következik, hogy Melinda sem halhatott meg az Ottó „gyülevész hada“ által rágyújtott házban, látványosan, gyermekét magához szorítva a Tiszába kell ölnie magát.)

 

ZÁBRÁDI ANNAMÁRIA (MELINDA) ÉS DÁNIEL GÁBOR (OTTÓ) A FELVIDÉKI BÁNK BÁN-OPERA ELŐADÁSÁBAN. Fotó Krűger Viktor

 

Nádasdy Kálmánra várt tehát az a feladat, hogy olyan szöveget írjon, amely egyidejűleg megfelel Erkel muzsikájának és a magyar nyelv törvényeinek. És persze egy kicsit a mi magyar nemzeti érzésű ízlésünknek is. Nádasdy tehát megpróbálta Egressy szövegét finomítani és gazdagítani. Nádasdy például Erkel zenéjéhez és Katona eredeti gondolatvilágához közelítve az opera 2. felvonásbeli leghíresebb áriáját így fogalmazta meg:

 

„Mint száműzött, ki vándorol

a sűrű éjen át,

s vad förgetegben nem lelé

vezérlő csillagát,

az ember szív is úgy bolyong,

oly egyes egyedül,

úgy tépi künn az orkán, mint az

önvád itt belül…“

 

Az 1940-es felújítás karmestere, Rékai Nándor tehát ebbe az eleve kollektív szerzői munkába kapcsolódott be, egyaránt figyelembe vette a Bánk bán bemutatója óta megfogalmazott kritikákat, tudományos elemzéseket és saját kifinomult zenei ízlésének sugalmazásait. A darabot rendező Oláh Gusztávnak mindenekelőtt a mű jelenetezésének átalakításában voltak érdemei.

 

Az átdolgozók igyekeztek Katona drámájának néhány fontos szövegrészét beépíteni az operába. Erre a célra Erkel művének szövegtelen közzenéit használták fel. Azt akarták elérni, hogy az operában visszanyerje súlyát a létében fenyegetett magyarság problémája. Ne felejtsük el, hogy 1940-ben ez újra időszerűvé váló mondanivaló volt.

 

Természetesen egyéb szempontok is érvényre jutottak az átdolgozásnál. A megfelelő szereposztás érdekében Rékai Bánk és Tiborc szerepét kétféle változatban készítette el, az első bemutató alkalmával Bánk bariton, Tiborc pedig basszus volt, ám az 1953-as bemutatón visszatért a tenor-bariton hangfekvéshez. Simándy József emlékezetes, egyedi és megismételhetetlen Bánk bán-alakítása egyértelműen ezt a változatot fogadtatta el a magyar közönséggel. Azóta ez a csodálatos Bánk bán-alakítás él a magyar emberek szívében és lelkében.

 

2010. augusztus 22-én a révkomáromi Teátrum színházi polgári társulás mutatta be Révkomáromban – Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök jelenlétében – a Bánk bán operát három felvonásban, élőzenekarral, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész rendezésében, magyarországi és felvidéki művészek közreműködésével, amely egyben a felvidéki ősbemutató is volt.

 

 

A Bánk bán nemzeti drámánk. A Bánk bán nemzeti operánk. Kevés nép kultúrtörténetében található ilyen egybeesés. Hát még, ha megpróbáljuk egy külföldinek elmagyarázni, hogy a mi nemzeti operánk a mi nemzeti drámánk alapján készült. Zenéjét nemzeti himnuszunk komponistája, Erkel Ferenc szerezte. És ami még érdekesebbé teszi a dolgot, nekünk van egy második himnuszunk is, Vörösmarty Mihály Szózata. Ennek zeneszerzője, Egressy Béni írta a Bánk bán opera első szövegkönyvét, amelybe belefoglalta a Szózat költőjének egy másik versét, a Bordalt. Csodálatos történeti egybeesések.

 

A Bánk bán – világirodalmi mércével is mérve – a magyar dráma- és zeneirodalom kiemelkedő csúcsa, egyedi, egyszeri csodája, megismételhetetlen remekműve, a magyar nemzet egyik csúcsteljesítménye. Magyar nemzeti dráma, magyar nemzeti dráma, történelmi krimi, amely bírósági tárgyalással végződik. Politikai dráma. A Bánk bán a kifinomult egyensúlyokon alapuló drámai művészet magyar csúcsteljesítménye.

 

A Bánk bán az élő bizonyítéka annak, hogy Katona József szellemisége és mondanivalója Erkel Ferenccel összefonva él és hat. A zene egyértelműen erősíti az írói szándékot, gazdagítja kifejezési eszközeit. A két mű most már egyidejűleg tartozik legmegbecsültebb kultúrkincseink közé. Mindenesetre egy biztos: 160 év múltán is megmaradt magyar nemzeti operánknak, és ma is hatalmas közönségsikerrel játsszák a magyar színpadokon.

 

Tarics Péter

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket