Emese, Sarolta
  • HUF: 402.59
  • USD: 1.04
  • 18 °C
  • 30 °C

Hirdetés (X)

Kiállítás

A Cseres-hegység tájvédelmi körzet 30 éve

A Cseres-Hegység Tájvédelmi Körzet a gömöri és nógrádi régió jelentős területét óvja és védi

Az idén 30 éve annak, hogy meglehetősen hosszú előkészületek után létrejött a Cseres-Hegység Tájvédelmi Körzet (Chránená krajinná oblasť Cerová vrchovina), amely a gömöri és nógrádi régió területének óvását és jelentős helyszíneinek megvédését tartja legfőbb feladatának.

 

Adminisztratív központja, székhelye Rimaszombatban van. Az évforduló alkalmából az intézmény munkatársai vándorkiállításon mutatják be tevékenységüket, értékeiket.

 

 

A kiállítás anyagát a tájvédelmi körzet, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum, a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum munkatársai állították össze. Jelenleg, június közepéig a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában látogatható.

 

 

A tárlat megnyitóján Iveta Kaczarová üdvözölte a megjelenteket, tartalmát pedig Eva Belanová, a tájvédelmi körzet igazgatóasszonya foglalta össze. A kultúrműsorban a losonci szt. Jána Bosca Művészeti Alapiskola tanulói mutatkoztak be.

 

Iveta Kaczarová

 

A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet a 14 szlovákiai tájvédelmi körzet egyike. A Szlovák Kulturális Minisztérium 113. számú határozatával 1989. október 10-én jött létre 16280 ha területen. Határait 2000-ben módosították, kiterjedése ezzel együtt 16771 ha-ra növekedett. Területe alapjaiban a 2. fokozatú védelem alatt áll, de több része pl. a Pogányvár, Somoskő, a Csontos árok 4-5-ös fokozatú védettség alatt állnak, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeken a helyszíneken semmilyen emberi tevékenység nem folytatható.

 

Eva Belanová

 

Miután 2000-ben az Európa Unió elfogadta a Natura 2000-es területi egységek létráhozást, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területén is több ilyen területet alakítottak ki. Ezek olyan területek, melyek európai jelentőségű természeti örökséget foglalnak magukban.

 

 

Az első jegyzett tevékenysége a Somoskői tanösvény kiépítése volt, melyet 1991. április 5-én adtak át a  nagyközönségnek. Ekkor találkoztak először s szomszédos magyarországi tájvédelmi körzet, a Bükki Nemzeti Park munkatársaival. A két körzet azóta szoros kapcsolatban áll egymással. A közös munka eredményét szakmai találkozók, kutatások, iskoláai versenyek és bemutatók, közös projektek fémjelzik. Utóbbi egyik legutolsó eredménye pl. az ajnácskői várhegy tanösvényének előkészítése és átadása volt.

 

Az alapító okirat

 

Együttműködésük eredményeként jelent meg a Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör c. magyar és szlovák nyelven kiadott könyv, amely azóta az egyik legjelentősebb forrásértékű leírása a területnek.

 

A tájvédelmi körzet területe Közép-Szlovákia déli részén fekszik, a szlovák-magyar határ mentén. Nyugatról az Ipoly-medence, keletről a Rima-medence nyúlik be a területére. Közigazgatásilag a rimaszombati és losonci járások tartoznak hozzá. Szigetként ide sorolható a Romhány község melletti védett Romhányi homokkő (Lipovianske pieskovce, mellett) és a Füleki várhegy is.

 

 

Területét nem véletlenül nevezik a fiatal vulkánok helyének. Számos vulkáni maradvány található rajta, melyek többsége 0,4-5 millió évvel ezelőtt keletkezett. A vulkáni tevékenység eredménye a régió egyik jelképének is tekinthető somoskői bazaltömlés.

 

 

Hasonlóan értékes helyeit képezik a homokkövek, melyek a Paratethys tenger maradványai. A védett helyszínek közül pl. a Nagyromhányi homokkőfal, a Csákányházi szelvény említhető. Utóbbi körzetében széntelepeket is feltártak.

 

 

Területén eddig több, mint 1200 növényfajt azonosítottak, a ritka védett növények közül a kosborfélék, a kökörcsin, az árvalány stb. mellett kiemelhető a bársonyos kaukkszegfű, amely a tájvédelmi körzet címernövénye.

 

 

Ugyancsak gazdag a terület madárvilága, amely több mint 200 fajt ölel fel. Kiemelten értékes a gyurgyalagok jelenléte, a szlovákiai jegyzett populáció 1/5-e fészkel ezen a területen.

 

 

A Tájvédelmi Körzet területének legmagasabb csúcsa a Karancs (729 m), amelyen a szlovák-magyar állami határvonal is keresztül halad, csakúgy mint a szomszédos Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet határvonala is. A további magasabb csúcsai között említhetjük: Sátoros (660 m), Ragács (536), Nagy-Bucsony (514 m). A legalacsonyabb pontja a Jénei víztározó környezetében található, 176 m magassággal.

 

 

A Cseres-hegység Szlovákia területének legfiatalabb hegységei közé tartozik. A Tájvédelmi Körzetben található az ország leghosszabb pszeudobarlangja, a Labirintus-barlang (182 m), amely a Pogányvár Nemzeti természeti rezervátum területén található. A Cseres-hegység domináns részét képezi a számos kőtenger, melyek közül a legnagyobb a Sőregi Kőtenger. A hegység legelterjedtebb kőzettípusa a homokkő, melyek alsómiocénkori, korai harmadidőszaki tenger üledékéből alakultak ki.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket