Az idén 30 éve annak, hogy meglehetősen hosszú előkészületek után létrejött a Cseres-Hegység Tájvédelmi Körzet (Chránená krajinná oblasť Cerová vrchovina), amely a gömöri és nógrádi régió területének óvását és jelentős helyszíneinek megvédését tartja legfőbb feladatának.
Adminisztratív központja, székhelye Rimaszombatban van. Az évforduló alkalmából az intézmény munkatársai vándorkiállításon mutatják be tevékenységüket, értékeiket.
A kiállítás anyagát a tájvédelmi körzet, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum, a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum munkatársai állították össze. Jelenleg, június közepéig a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában látogatható.
A tárlat megnyitóján Iveta Kaczarová üdvözölte a megjelenteket, tartalmát pedig Eva Belanová, a tájvédelmi körzet igazgatóasszonya foglalta össze. A kultúrműsorban a losonci szt. Jána Bosca Művészeti Alapiskola tanulói mutatkoztak be.
A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet a 14 szlovákiai tájvédelmi körzet egyike. A Szlovák Kulturális Minisztérium 113. számú határozatával 1989. október 10-én jött létre 16280 ha területen. Határait 2000-ben módosították, kiterjedése ezzel együtt 16771 ha-ra növekedett. Területe alapjaiban a 2. fokozatú védelem alatt áll, de több része pl. a Pogányvár, Somoskő, a Csontos árok 4-5-ös fokozatú védettség alatt állnak, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeken a helyszíneken semmilyen emberi tevékenység nem folytatható.
Miután 2000-ben az Európa Unió elfogadta a Natura 2000-es területi egységek létráhozást, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területén is több ilyen területet alakítottak ki. Ezek olyan területek, melyek európai jelentőségű természeti örökséget foglalnak magukban.
Az első jegyzett tevékenysége a Somoskői tanösvény kiépítése volt, melyet 1991. április 5-én adtak át a nagyközönségnek. Ekkor találkoztak először s szomszédos magyarországi tájvédelmi körzet, a Bükki Nemzeti Park munkatársaival. A két körzet azóta szoros kapcsolatban áll egymással. A közös munka eredményét szakmai találkozók, kutatások, iskoláai versenyek és bemutatók, közös projektek fémjelzik. Utóbbi egyik legutolsó eredménye pl. az ajnácskői várhegy tanösvényének előkészítése és átadása volt.
Együttműködésük eredményeként jelent meg a Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör c. magyar és szlovák nyelven kiadott könyv, amely azóta az egyik legjelentősebb forrásértékű leírása a területnek.
A tájvédelmi körzet területe Közép-Szlovákia déli részén fekszik, a szlovák-magyar határ mentén. Nyugatról az Ipoly-medence, keletről a Rima-medence nyúlik be a területére. Közigazgatásilag a rimaszombati és losonci járások tartoznak hozzá. Szigetként ide sorolható a Romhány község melletti védett Romhányi homokkő (Lipovianske pieskovce, mellett) és a Füleki várhegy is.
Területét nem véletlenül nevezik a fiatal vulkánok helyének. Számos vulkáni maradvány található rajta, melyek többsége 0,4-5 millió évvel ezelőtt keletkezett. A vulkáni tevékenység eredménye a régió egyik jelképének is tekinthető somoskői bazaltömlés.
Hasonlóan értékes helyeit képezik a homokkövek, melyek a Paratethys tenger maradványai. A védett helyszínek közül pl. a Nagyromhányi homokkőfal, a Csákányházi szelvény említhető. Utóbbi körzetében széntelepeket is feltártak.
Területén eddig több, mint 1200 növényfajt azonosítottak, a ritka védett növények közül a kosborfélék, a kökörcsin, az árvalány stb. mellett kiemelhető a bársonyos kaukkszegfű, amely a tájvédelmi körzet címernövénye.
Ugyancsak gazdag a terület madárvilága, amely több mint 200 fajt ölel fel. Kiemelten értékes a gyurgyalagok jelenléte, a szlovákiai jegyzett populáció 1/5-e fészkel ezen a területen.
A Tájvédelmi Körzet területének legmagasabb csúcsa a Karancs (729 m), amelyen a szlovák-magyar állami határvonal is keresztül halad, csakúgy mint a szomszédos Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet határvonala is. A további magasabb csúcsai között említhetjük: Sátoros (660 m), Ragács (536), Nagy-Bucsony (514 m). A legalacsonyabb pontja a Jénei víztározó környezetében található, 176 m magassággal.
A Cseres-hegység Szlovákia területének legfiatalabb hegységei közé tartozik. A Tájvédelmi Körzetben található az ország leghosszabb pszeudobarlangja, a Labirintus-barlang (182 m), amely a Pogányvár Nemzeti természeti rezervátum területén található. A Cseres-hegység domináns részét képezi a számos kőtenger, melyek közül a legnagyobb a Sőregi Kőtenger. A hegység legelterjedtebb kőzettípusa a homokkő, melyek alsómiocénkori, korai harmadidőszaki tenger üledékéből alakultak ki.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: a Csontos árok Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet igazgatósága Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Eva Belanová Gömör-Kishonti Múzeum Iveta Kaczarová Kelet-szlovákiai Múzeum Labirintus-barlang Losonc losonci Nógrádi Múzeum és Galéria Natura 2000 Pogányvár Pogányvár Nemzeti természeti rezervátum Somoskő
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
