Légióvonat Losoncon (is) – avagy katonaélet az 1. világháború alatt

A Csehszlovák Légió hadseregét az I. világháború ideje alatt 1914-től elsősorban az osztrák-magyar hadsereg egykori hadifoglyai hozták létre. Csehek és szlovákok, akik önkéntes alapon úgy határoztak, hogy harcolni fognak a központi hatalmak ellen. A forradalmi sereg létrehozásában meghatározó szerepe volt T.G. Masaryknak és Milan Rastislav Štefániknak.

Az oroszországi Csehszlovák Légió 1917-ben, a franciaországi 1917 végén, az olaszországi 1918 áprilisában alakult meg. A szlovákok többsége a Csehszlovák Légió oroszországi egységében összpontosult. Ebben mintegy 710 ezer önkéntes vett részt, melyből 60 ezer szlovák volt. Működésük jelképe a „tátrai” 7 csehszlovák lövészezred lett. Ez a katonai egység 1917. június 25-én alakult meg és később a 2. Csehszlovák lövészdandár része lett.

   

Az oroszországi csehszlovák légió soraiban a szlovák politikai és kulturális élet több ismert képviselője is részt vett (J.G. Tajovský, V. Hurban, a Daxner család több tagja stb.).

A légió  fennállása csúcsán jelentős területet tartott az ellenőrzése alatt a szibériai vasútvonal mellett, a Volga folyótól egészen Vlagyivosztokig. Elsősorban a páncélvonatok segítségével. A harcok alatt nagy mennyiségű hadianyagot, polgári felszerelést és egyéb javakat is zsákmányoltak ill. vásároltak. A légiós sereg fontos szerepet játszott a különböző bolsevik ellenes mozgalmak megerősítésében és szibériai mozgalmak támogatásában is. A legnagyobb csatájukat Zborov mellett vívták meg.

A hadsereg katonái a bolsevik uralommal való megegyezés után 1920-ban távoztak Oroszországból, és az akkor megalakult Csehszlovák Köztársaságba tértek vissza, ahol az ország hadseregének magjává váltak.

Minderről és sok egyéb érdekességről mesél a légiós vonat, amely szlovákiai turnéja során két napot a losonci vasúti állomáson is eltöltött.

A Csehszlovákiába visszatért légiósok egy része (közel 400 ezer katona) 1921 után alapította meg a Csehszlovák Légiós Községet (Československá obec legionárska), amely a két világháború között bekapcsolódott a náci megszállás ellen harcokba is. 1945 után egy rövid időre újjáalakult, a kommunista hatalom hamarosan betiltotta. 1949-től illegalitásban folytatta a tevékenységét. Tényleges működését csak 1989 után újíthatta fel.

2014. október 11-én állami, önkormányzati, egyesületi támogatással indult el a Légiók 100 (Légie 100) projekt, melynek legjelentősebb része a Légiós vonat összeállítása és annak bemutatása az egykori ország területén, azaz Szlovákiában is. A vonat annak a katonai szerelvénynek a másolata, amely a transzszibériai vasútvonalon közlekedett.

A bemutató vonat 2015. május 19-én indult el többéves bemutatkozó körútjára. Alapösszeállításában 13 vagonból áll. Ezek részleteiben mutatják be azt a tevékenységet, melyet a légiósok végeztek a szibériai jelenlétük ideje alatt. Megtalálható benne többek között a páncélvagon,  a szabósági, a postai, a műhely/szerelői, az egészségügyi, a parancsnoksági, a törzsi, a legénységi, a filmes, a lakó, a teherszállító vagon, melyekben az eredetivel azonos berendezés és információs táblák mesélnek a hadsereg korabeli életéről.

A vonatot eredeti öltözékű katonák kísérik, akik vezetett bemutató keretében ismertetik a vonatot, s elevenítik fel a hadsereg korabeli életét. A látogatók megismerkedhetnek az akkor használt fegyverekkel, a katonai ruházattal (melynek biztosítani kellett a szibériai markáns hidegek elleni védelmet), az egészségügyi ellátással és a sebesültek gondozásával, az élelmezéssel és a katonák napi életének részleteivel is.

A mozis kocsiban megtekinthető egy nagyon jól összeállított film is. A látottakból és elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy kemény katonai élet volt ez, melynek szinte minden pillanatáért meg kellett harcolni.

Az nem hangzott el, hogy a légiós seregben voltak-e magyarok, az viszont igen, hogy a légiós hadseregnek voltak magyar vonatkozású összetűzései. Példának okáért 1918-ben a cseljabinszki vasútállomáson a legionáriusok megállítottak egy magyar és német hadifoglyokat szállító vonatot, akikkel  azt követően komoly összetűzésbe kerültek. A légiósok megöltek egy magyar katonát. A helyi bolsevik kormányzat letartóztatott néhány cseh katonát, amire válaszul a légiósok megrohamozták a vasútállomást, majd elfoglalták az egész várost.

A Csehszlovák Légió hazatért katonái 19189/19-ben aktív szerepet vállaltak a trianoni határok kialakításában, így magyar szempontból aligha szívesen idézik az életüket. A légiós vonatot ennek ellenére érdemes megnézni, mert érdekes és tanulságos mindaz, amit bemutat.

A szervezők várják azok jelentkezését is, akinek felmenői részt vettek a légió tevékenységében. Szívesen fogadják a korabeli fényképeket és tárgyakat. Nyilvánosan elérhető és böngészhető a légió egykori katonáinak adatbázisa is (www.krevlegionare.cz).

Puntigán József