Kiállítás

A kínai agyaghadsereg a losonci zsinagógában – Kiállításon jártunk

A világ 8. csodájának is tartott kínai agyaghadsereggel ismerkedhetnek meg az érdeklődők Losoncon

A világ nyolcadik csodájának is tartott kínai agyaghadsereggel ismerkedhetnek meg azok, akik az elkövetkező hetekben ellátogatnak a losonci zsinagógába.

 

A vándorkiállítás helyi bemutatójának előkészítésében a GOVIN Group, a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat, Losonc városa és a LUKUS – Városi Múzeum, a Nógrádi Galéria és Múzeum vettek részt. Mint az a sajtótájékoztatón elhangzott, a kiállítás pozitív példája a  magán- és közszféra együttműködésének, melynek egyik fő célja a turizmus fejlesztése.

 

A fő befektető a kiállítás anyagát Kínából hozta, onnan, ahol azt felfedezték.

 

 

A vándorkiállítás első bemutatójára két évvel ezelőtt, Karlove Varyban került sor. Azóta hét helyszínen mintegy 70 ezer látogatója volt.  Losoncra Poprádról érkezett, ahol a Tátrai Galériában voltak láthatóak.

 

 

Peter Černek, a Besztercebányai Kerület Kulturális Osztályának vezetője elmondta, hogy bízik abban, hogy az embereket megérintik a kiállított katonák, az agyaghadsereg történetét, a felfedezésétől tartó kutatásokat, a katonák elkészítését bemutató film. A kiállítás anyagához füzet is elkészült.

 

 

A kiállításon 55 katona, lovaskocsi, makettek, fegyverek számos információs tábla villantja fel az UNESCO Világörökség védettsége alatt álló kínai agyaghadsereg szépségét. Szemléltetésre kerül az az állapot is, ahogyan megtalálták a hadsereget. Vasárnaponként kézműves műhelyekre is sor kerül, melyeken az agyaggal és annak formázásával ismerkedhetnek a résztvevők – elsősorban gyerekek és családok.

 

 

A kiállítás megnyitóján Dominika Vavrová, egyik főszervező a tárlatvezetésen keresztül mutatta be a tárlatot. A kiállított katonák az eredetitől megkülönböztethetetlenek. Ugyanolyan anyagból, az eredetivel csaknem megegyező technológiával készültek. Amíg az eredeti, kínai Si-anu tartomány látogatói csak távolból láthatják az agyaghadsereget és katonáit, addig a jelen kiállításon közelről, részleteiben megtekinthetők.

 

 

A kiállítás leglátványosabb részét az alakulatba állított 35, teljes felszerelésű katona alkotta. A lovak súlya 600 kg, egy-egy katonáé pedig 150-200 kg között mozog, ennek ellenére nagyon törékenyek. Talapzatukat fémváz erősíti. Ennek ellenére kiállításonként átlagosan „két katonával leszünk szegényebbek” – hangzott el.

 

A kiállítás részét képező filmen a nézők részletesen megismerkedhetnek az elkészítés folyamatával. Szó esik arról is, hogy a figurák eredetileg színesek voltak, de a festékanyag megőrzése rendkívül nehéz feladatnak bizonyul. A több ezer évig a földben nyugvó szobrok a kiemelés után gyorsan kiszáradnak, aminek eredményeként az eredeti festékszemcsék gyorsan leperegnek róluk.

 

 

A kínai agyaghadsereg megtalálása a 20. század egyik legjelentősebb felfedezése. Egy kút keresésekor a véletlennek köszönhetően kerültek elő a Kína északkeleti részén fekvő Senhszi tartományban, 1974 márciusában.  A mintegy 98 négyzetkilométeres terület leletanyaga mintegy 8000 égetett agyagból (terrakotta) készült 170-190 cm magas, élethű katonából, több száz lóból, több mint 100 szekérből áll.

 

Mint az az említett filmben is elhangzik minden szobor más, egyedi. Ezt erősítette meg az e célra készült alak- és arcfelismerő programmal történt vizsgálat is.

 

 

A hadsereg az uralkodó földbe helyezett palotáját őrzi. Elkészítésén mintegy 800 ezer rabszolga és fogoly katona dolgozott 36 éven keresztül. Nem volt egyszerű dolguk, hiszen az elkészítés nagyon pontosságot igényelt. A munka folyamatát az illetékes felettesek folyamatosan ellenőrizték, s ha hibát találtak, akkor megbüntették az alkotókat. Nem kevesen közülük gondoltak a jövőre, az utódaikra, s nevüket, jelüket bevésték a szobrok kevésbé látható részeire. A katonák törzsét, fejét, kezeiket, lábaikat más-más műhelyben állították elő, s azután szerelték össze őket.

 

 

A katonák felszerelése – fegyverek, kardok, íjak, lándzsák – kétezer év elteltével is fényes és használható. A régészek szerint a korabeli kínai civilizáció képes volt arra, hogy a bronz fegyvereket krómozza. Valószínűleg igénybe vették az  ókori görög mesterek segítségét is.

 

 

A föld alá temetett hadsereg a Kínát egyesítő Csin Si Huang-ti (ie. 246 – ie. 210) parancsára készült, aki azt szerette volna, hogy a halála után szolgálják őt. Mivel hitt abban, hogy halála után a katonák életre kelnek, hivatalnokokat, lányokat, akrobatákat, parasztokat, zenészeket, tisztviselőket, állatokat (darumadarak, kacsák) is elkészíttetett.

 

Az alkotást, az i.e. 210-ben elhuny uralkodóval együtt temették el i.e. 209-210-ben három nagy egységre osztott árok- és gödörrendszerben. Az árkok kb. 5 m mélyek, és 1,5 km hosszúak. A negyedik árok teljesen üres, ami arra utal, hogy az alkotást nem tudták befejezni.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás