Ha Szabó Gyula csak 360 fametszetet készítette volna, akkor is a jelentős alkotók közé lenne sorolható, jegyezte meg özvegye, Szabó Kinga a losonci Szabó Gyula Emlékházban megnyílt „Fába vésett költészet” kiállítás kapcsán.
Régen voltak láthatóak így együtt ezek a gyönyörű metszetek. Az Emlékház 2008. november 27-i „megnyitása óta szinte kizárólag a művész festészetéből készült válogatásokat mutattunk be. Életében a kiállításokon rendszerint fametszeteivel szerepelt Szabó Gyula, ezért nemcsak a közvélemény, hanem a szakma is grafikusként tartotta őt számon. Ezt ellensúlyozandó helyeztük a hangsúlyt az elmúlt 11 évben a festészetére” – olvasható a kiállításhoz készült katalógus bevezetőjében. Hozzátéve, hogy a laikus és szakmai közvélemény Szabó Gyulát, mint grafikus tartja számon.
Országos versenyeken főleg a 2. világháború után készült metszeteivel ért el kiemelkedő eredményt. A „Föld népe” c sorozatért 1954-ben I. díjat, a Dolgozó nép .c sorozatért pedig megemelt jutalmat szerzett. Egy évvel később 1955-ben a Felszabadulás c. sorozatáért kapott megemelt jutalmat.
A Bratislava c. sorozatért 1956-ban 2. díjat, ugyanezen évben az Asszonyok c. sorozatért a Művészeti Alap díját érdemelte ki. 1958-ban az Emberek vigyázzatok! c. sorozatért az országos kiállítási díjat hozta el, 1959-ben a Békét akarunk c. sorozatért kapott megemelt jutalmat. 1960-ban különdíjat szerzett a prágai országos kiállításon. Ugyanezen évben Genfben kapott grafikai díjat az Emberek vigyázzatok c. sorozatért.
Prágában 1963-ban a Forradalmi sorozatokért 3. díjat érdemelt ki, az Ecce Vita sorozatáért pedig elnyerte a Cyprián Majerník díjat. 1966-ban A Besztercebánya II. c. sorozatért a Kulturális Minisztérium díját kapta meg. Az utolsó elismerést néhány hónappal a halála előtt 1971-ben kapta meg, a Mégis élni kell c. sorozata fődíjat érdemelt ki.
A felsorolást olvasva, azok akik aki nem ismerik, talán azt is mondhatnák, hogy a sorozatok a rendszer megrendelésére készültek, annak ideológiáját testesítik meg. Akik megnézik a metszeteteket, meggyőződhetnek arról, hogy ez nincs így.
Szabó az embert, a mindennapi életét, gondolatvilágát jelenítette meg rajtuk Példának okáért idézzük a katalógus 1952-ben készült Dolgozó nép ill. az 1954-ben készült sorozataihoz írt sorait: „Az érett kompozíciójú, aránylag nagyméretű lapokon a földművesek munkáját örökíti meg. Ne feledjük, hogy ebben az időben a kultúrpolitika a művészektől a szocializmus építését dicsőítő munkákat várta el. A Föld népe nem ujjong, nehezen dolgozik. Alázattal hajol a termőföld fölé és végzi a munkáját. Kifárad, szerény ebédjét a földön ülve fogyasztja el, mellette a levetett, nyúzott bakancs. Szabó Gyula emberei nem lelkesedne, nem ujjonganak”.
Szabó Gyula életét alapjaiban rázta meg a 2 világháború, mely kis híján az életét követelte. De túlélte, viszont a borzalmak élményei mélyen benne maradtak, s miután némileg magához tért, azokat művészi formában jelenítette meg. Egyáltalán nem véletlen, hogy az első, 1945-46-ban készült sorozatában – Ecce Homo – ezekről alkotott 21 lapon.
Visszaemlékezése szerint először önálló lapokat készített, s eközben jött rá arra, hogy ha sorozatba köti őket, akkor ezekkel egész történeteket, gondolatsorokat lehet kifejezni. S tette is ezt számos sorozatában.
A grafika, metszet elkészítése bonyolult folyamat. A rajzot a harántdúcra kell kivésni, s azután erről készülhetnek a lenyomatok, melyek közül természetesen a legnagyobb „piaci” értéke az első lenyomatok képezik. Sok művész a lenyomatok elkészítése után a harántdúcot megsemmisítette vagy megsértette, hogy arról ne lehessen további lenyomatokat készíteni. Szabó Gyula nem ezt tette, azok egy része ma is megvan. Egy közülük, az 1962-ben készült Forradalom – élet c. sorozatba tartozó Anya c. fametszet táblája a kiállításon is megtekinthető. Ez, mint elhangzott, puha fából készült, amibe sokkal nehezebb bevésni a vonalakat, mint a kemény fából készült dúcokba.
Szabó Gyulát egész élete során foglalkoztatták az élet nagy kérdései. Tudatosította az emberi élet végességét is. Ezt jelenítette meg különleges sorozatában a „Csontfigurákban”, melyek „megszemélyesített csontokat” ábrázolnak. Utolsó sorozata az „és mégis élni kell” az anyai szeretetet jelenítette meg kilenc lapon.
A tárlat 2020. április végéig lesz látogatható.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: dúc fametszet grafika kitüntetés Losonc Művészeti Alap Szabó Gyual Szabó Gyula Emlékház Szabó Kinga
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
