Könyvismertetés

A füleki szandzsák, avagy a vár titkai

A füleki vár jelentősége a Mohácsi csata után nőtt meg, a török hódítás veszélye miatt

A füleki vár jelentősége a Mohácsi csata után nőtt meg. A török hódítás veszélye miatt a várat 1551-ben Bebek Ferenc megerősítette a várat, amely többek között egy középső várrésszel, két új ötszögalapú bástyával és egy 6 méter vastag fallal bővült, amelyben ágyúkat helyeztek el. Ekkor építettek hozzá egy az egész várat körülvevő külső falat és két kör alakú bástyát, amelyeknek az volt a feladata, hogy védelmezzék a vár alsó és középső területeit. A két bástya 10 m mély árokkal volt körülvéve és csapóhídon keresztül lehetett bejutni.

 

A törökök támadásainak így sem tudott sokáig ellenállni, akik egy szerecsen várfogoly árulása eredményeként 1554. június 16-án elfoglalták azt és a területet az Oszmán birodalomhoz csatolták és a török hadsereg egyik legjelentősebb alaptábora lett. 1556-57-ben a várban 49 janicsár, 177 lovas katona és 89 gyalogos katona volt, amely keret a következő években 56 ágyússal bővült. A városban 1554 és 1593 között 10 bég váltotta egymást: Kara Hamza (1556-ig), Velidzsan (1562-1564), Arszlán bég (1564), Mehmed (1575), Has(s)zán (1576), Mahmud (1579), Korkud (1579-1590), Ali (1591) és Juszuf bég (1593).

 

A füleki szandzsákhoz 12 járás (náhija) tartozott. A vár helyőrsségének 1556/57-ben 315, 1568/69-ben 252  katonája volt.1575-ben a városban csak 10 adóköteles porta volt. A városban ill. a várban lakó bégek innen irányították a környékbeli hadjárataikat és az adók beszedését is. A településekre adókat vetettek ki, a fizetni nem akaró falvakat leigázták, lakosait megölték vagy elhurcolták 1584-ben a füleki nyilvános piacon 2000 keresztényt adtak el rabszolgának nemre és korra való tekintet nélkül. Fokozatosan elfoglalták a környező várakat. 1566-ban Hajnácskőt, 1571-ben pedig az ellenálló Várgedét majd 1576-ban a somoskői várat is.

Hirdetés(X)

 

A fenti sorok nagyon röviden foglalják össze Fülek török megszállásnak időszakát, akik 1593. november 27-ig voltak a terület mindenható urai. Hazai viszonyaink között a török időszakkal első ízben Blaskovics József (1910-1990), nyelvész, turkológus foglalkozott behatóan, aki feldolgozta, lefordította és közzétette a korabeli török dokumentumokat.

 

A teljesség igénye nélkül a  Rimavská Sobota v čase osmansko-tureckého panstva (Rimaszombat az oszmán-török uralom alatt) Pozsonyban 1974-ben „Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában“ és az „Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korába“ c. munkái „kézirat“ gyanánt 1989-ben Budapesten jelentek meg. Nevéhez fűzödik a Tárih-i Üngürüsz Madzsar Tárihi – A magyarok története (1996, Léva) lefordítása is.

 

 

A téma azért is rendkívül érdekes, mert számos adattal szolgál településeink történetéről, lakosainak sorsáról. Ezen ismereteket bővíti jelentősen Hegyi Klára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa A füleki szandzsák c. könyve, amely a fentiekkel ellentétben lényegesen nagyobb példányszámban jelent meg. A szerző török és magyar levéltári anyagok lapján foglalkozik a török hódoltság időszakával, benne a északi peremvidékek hatalmi viszonyaival.

 

 

A kötet melléktermék. Évtizedekig gyűjtöttem a hatvani szandzsák mindennemű török deftereit, és végre eljutottam odáig, hogy nekiálljak megírni a történetét. Zavart azonban egy sor olyan helység, amely a területén feküdt, soha nem bukkant fel a forrásaiban. Kézenfekvőnek látszott, hogy a hatvani határa összefolyt a szomszédos szandzsákokével, mindenekelőtt a gyanúba hozott fülekiével.

 

Eredetileg ezt akartam tisztázni. Mivel a fülekinek alig maradtak török forrásai, nézni kezdtem a magyarokat is. Ezek végtelen gazdagsága lenyűgözött, így Füleken, pontosabban Gömörben ragadtam, a rövidre tervezett határjárás könyvvé vastagodott“ – olvasható az előszóban.

 

 

A két forrásanyag – török, magyar – feldolgozása  számos kérdést is felvetett, melyeket egy külön fejezetben (Kérdések és kétségek) oszt mega z olvasókkal. „A kétnyelvű források nem csak időben válnak el. Egymás mellé téve olyanok, mintha nem ugyanarról a területről készültek volna“ – jegyzi meg benne.

 

 

Nem egy könnyen olvasható irodalmi művet tart majd a kezében az, aki olvasni kezdi a könyvet, amely tartalmilag két nagyobb részre van osztva. Az első része egy tudományos feldolgozás melyben az északi szandzsákokról, azok jellemzőiről statisztikáiról, a településekről és lakosainak életviszonyairól, az adókról és adózásokról kapunk áttekintést.

 

 

A második rész – Függelék – izgalmas dokumentumanyagokat tesz közzé (a füleki szandzsák tímár deftere, települései, Gömör megye vizsgálata), melyekben a régió iránt érdeklődők, az érintett települések lakosai sok érdekes adattal ismerkedhetnek meg. A kötet számos korabeli, török eredetű kifejezést tartalmaz, melyek megértéséhez érdemes fellapozni a  Szómagyarázatok, a személy- és tárgymutató részt.

 

 

A kötet csupa szó és adat. Három térképmelléklet tartozik hozzá: A török adóztatás északi határa 1550 ill. 1570 körül, valamint Gömör vármegye újrahódoltatása a 17. században. A füleki szandzsák 1583-1593-ban, fennállásának utolsó évtizedében.

 

 

A cikkben közölt térképek forrása: Sz. Simon Éva – Hegyi Klára – Demeter Gábor – Kollányi László – Kollányi Péter: Virtuális atlasz a 16. századi oszmán jövedelem- és birtokgazdálkodás tanulmányozásához, melyeket 2019. december 31-én töltöttem le)

 

Nyitókép: Fülek bevétele 1593-ban.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás