Nyitókép: euronews
Elszánt klímavédelmi akciótervet javasol megvitatásra nyolc uniós tagállam a romániai csúcsértekezletnek. Az Európai Unió vezetői Nagyszebenben ülnek össze csütörtökön, hogy Európa jövőjéről és az Európai Unió következő öt évéről tárgyaljanak.
A közös nyilatkozat szerint a cél az volna, hogy legkésőbb 2050-re ne legyen semmiféle károsgáz-kibocsátás az Európai Unióban.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Mark Rutte holland kormányfő erre költené az uniós költségvetés negyedét, összesen mintegy 1 billió eurót.
A siker érdekében a kezdeményezők több elképzelést is megfogalmaznak, köztük azt, hogy egységesíteni kellene az uniós energiapiacot.
A felvázolt program jóval nagyobb vállalás, mint az eddigiek, amelyek szerint a tagállamoknak 20 százalékkal kell csökkenteniük 1990-ben mért károsgáz-kibocsátásukat 2020-ig, majd 40 százalékkal 2030-ig.
Jól látszik, hogy számos országnak ez is teljesíthetetlen követelmény, így aztán többen is ellenzik a további szigorítást mondván, hogy a terv nem számol a realitásokkal. Így van ezzel Németország is, amely iparát félti a gyors és lényegi változtatástól, illetve Lengyelország, ahol még a lakossági energiaellátás nagy részét is szénerőművek adják.
A javaslattevő államok: Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Svédország arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás megállítása többé nem a tudósok és a politikusok külön bejáratú problémája, hanem a lakosság egyre erősödő követelése, amit jól mutatnak az elmúlt két év átfogó klímavédelmi megmozdulásai. Ezek mostanra a legfiatalabbakat is elérik, példa erre a svéd Greta Thunberg világméretűvé nőtt gimnáziumi mozgalma.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
