…pontosabban a „robot” kifejezés, amely először 1921-ben jelent meg a nyilvánosság előtt Karel Čapek színpadra írt drámájában a R.U.R-ban (Rossum univerzális robotjai). Maga a „robot” kifejezés a szláv „robota” (munka) szóból származik. Keletkezését sokan Čapek számlájára írják (mármint nem a munka keletkezését, hanem a robotét), azonban még sem ő, hanem bátyja találta ki két szobafestés között. Hogy Čapek mennyire megelőzte korát jelzi, hogy az első működőképes ipari robotot csak 1967-ben hozták forgalomba.


A robotokról legtöbbször mindenkinek egy kétlábon járó önálló gondolkodású humanoid pléhtömeg jut az eszébe. Amit még nagy általánosságban sem állíthatunk. A robotok különféle érzékelők (szenzorok), elemző és utasításokat küldő rész (agy, i.e. processzor), végrehajtó mechanikus egységek (motorok, fogaskerék) és az ezeket hajtó tápforrás halmaza. Robotok segítik és könnyítik manapság az emberek munkáját a gyártószalagok mellett, robotok végzik pl. a bonyolultabb orvosi műtéteket, vagy extrém környezetben is őket vetik be (aknafelderítésnél, atomerőművekben fűtőelem leolvadásakor, mélytengeri vagy űrkutatásban, stb).


Az orvosi robotok közül a legelterjedtebb típus az Aesop 3000 a kaliforniai Computer Motion cégtől. Egy példánya Prágában is megtalálható. Hanggal (szavakkal) irányítják és főleg mikrosebészeti beavatkozásoknál használják ki. Másik sikeres és elterjedt orvosi robot a Da Vinci. Csehben kettő van belőle, egy Prágában, egy meg Brünnben operál. Az humán beállítottságú applikációk mellett persze léteznek (ill. fejlesztés alatt állnak) őrző-védő vagy harci robotok is. Egy ilyen őrző-védő robot a ROBART becenévre hallgató pléhdoboz, ami az amerikai haditengerészet SPAWAR kutatóközpontjának a terméke.
 

A speciális és ipari robotokon kívül, léteznek nem ipari robotok is, pl. a háztartást könnyítő automatizált „intelligens“ porszívók, amik ugyan nem fejtik meg helyettünk a keresztrejtvényeket, de legalább kitakarítanak. Aztán még vannak inteligens medence- és víztisztító rendszerek, kávéfőző berendezések, meg miegymás.
 

Rendszeresen kerül megrendezésre a robotok focivilág- és európa-bajnokság is. Mondjuk ott akkora ollózásokat és bíróverést nem láthatunk. 2001-ben és 2002-ben a brünni műszaki egyeteme robotjai nyerték meg az Európa-bajnokságot. Tavaly meg először olvashattunk a robotok “maratoni futóversenyéről” is.
 

 hirdetes_810x300  

De hogy a humanoid (azaz az emberszabású pléhdoboz) robotokról sem feledkezzünk meg, a legismertebb típus a japán gyártású ASIMO, amely a japán elnök 2003-as prágai látogatásakor járt errefele, és sörözés közben még időt szakított rá, hogy szép gesztusként virágcsokrot helyezzen el Karel Čapek sírjára. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy az ő ötlete volt, mert önálló gondolkodású robotok azért mégsem léteznek. A robotok azt csinálják, amit mondunk nekik, ill. amit beprogramozunk az agyukba.
 

Mindig akad még rajta pár simítani való:

 

Čapek drámájában, a R.U.R-ban, a robotok elfoglalták a Földet és kiirtották az emberiséget. Művében már akkor feldobott pár erkölcsi és morális kérdést a robotokról, amelyek alapját képezték Isaac Asimov amerikai regényíró további fejtegetésének. Asimov az Én, a robot c. novellás-gyűjteményében 3 alaptételt fogalmazott meg, amelyeket szerinte bele kellene vésni az intelligens robotok agyába:
 

1. A robot nem árthat az embernek, és nem nézheti tétlenül, ha az embert veszély fenyegeti.
2. A robotnak engedelmeskednie kell az ember parancsainak, kivéve, ha ezek a parancsok az első törvénybe ütköznek.
3. A robot köteles megvédeni magát mindaddig, amíg ez nem ütközik az első vagy a második törvénybe.
 

Manapság nem is annyira az írók, mint inkább a kutatók próbálnak rámutatni a jövő potenciális veszélyeire. Kevin Warwick, a kibernetika professzora, a „Robotok hajnala – az emberek alkonya” című művében fejtegeti, hogy a tökéletes robot születésével 50 éven belül tönkreteheti az emberi társadalmat. Hasonló teórián van Bill Joy is, a Sun számítógépes szakembere (most már Oracle) és a Java programnyelv társszerzője, a „Miért nem lesz a jövőnek szüksége ránk?” című esszéjében. Warwickel közösen egyetértenek magasan képzett inteligens robotok születésében, amelyek gondolkodásuk minőségében megelőzik az embert. Mondjuk ilyenek már ma is léteznek, de erről inkább az emberek tehetnek, és nem a pléhdobozok magasan szofisztikált három darab logikai áramköre.


Múltkor volt egy vicces/siralmas történés. Egy fiatal gyerek kocsijával karambolozott. Míg a rendőrök kiértek, addig kihuzigálta a kábelokat a kocsiból, meg megpróbálta kiszerelni a motort. A rendőröknek váltig állítgatta, hogy a Mátrixban élünk, és hogy ő majd megmenti őket az ügynököktől. De Neó barátunknak nem sikerült az akció, az ügynökök lecsapták rá, és bezárták egy pszichiátriába. Talán az a sárga tabletta mégsem volt jó ötlet a számára. 
 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!