Tekla, Líviusz
  • HUF: 335.12
  • USD: 1.10
  • 13 °C
  • 26 °C
Kultúra

Nemzeti saga 2. rész

  • |
  • 2013. jún. 10. 23:51
  • |
  • 3
  • |
  • 0

A sorozat 1. része itt olvasható.

Az Alföldi arculat

Alföldi nem érkezett fehérlovon a Nemzeti igazgatói székébe. Kinevezését megelőzte néhány kudarc. A szakma meglehetősen ellentmondásosan kezelte a rendezéseket, néhány kiugró siker után (1998- A velencei kalmár, ahol elnyerte a Színikritikusok Díját) mindenképpen a divatos rendezők közé sorolták. Kétszer pályázta meg az Új Színházat, mindkét alkalommal sikertelenül. A Bárka élére úgy került, hogy a társulat maga kereste meg, s kérte fel a direktori poszt betöltésére.  Alföldi megszolgálta a bizalmat, alig másfél év múlva Nemzetire váltotta a Bárkát. (De hát az vesse rá az első követ, aki ilyen lehetőségre nemet tud mondani.)

Kövesd a Körképet a Facebookon is!

Hirdetés(X)

A Nemzeti Színház igazgatói pályázatára 2008-ban négy érvényes pályamunka érkezett. A Bárka Színház igazgatója, Alföldi Róbert mellett Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Hudi László rendező, az Alternatív Színházak Szövetségének elnöke és Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója is pályázott. A bírálóbizottság munkáját nehezítette, hogy két pályázó anyagát a testület hiányosan kapta meg. Balikó Tamás pályázatából hét oldal hiányzott… Mindenki elnézést kért, s állítólag ez a néhány oldal nem befolyásolta a bírálóbizottság döntését.

2008. július 1-én vette át Alföldi a színházat és jócskán megnyirbálta az egyébként Jordán alatt jelentősen felduzzasztott társulatot. Csak néhány név, akiknek távozniuk kellett: Csankó Zoltán, Papp Zoltán, Major Melinda, Pásztor Edina, Schmied Zoltán, Trokán Péter , Ujlaky László, Bognár Anna, Bródy Norbert, Horváth Ákos, Koleszár Bazil Péter, Orosz Róbert,  Vida Péter…

alfoldi2
Alföldi Róbert. Kép: szolnokinaplo.hu

Alföldi beiktatása után semmilyen formában nem kérdőjelezte meg a sokat kárhozatott színházépületet, s ezzel túllépett egy sehova nem vezető vitán. Nála a tartalmi, gondolati, ideológiai kérdések váltottak ki kisebb nagyobb botrányokat.

 Fontos előrelépés, hogy a Nemzetinek sikerült a közönséggel való kommunikáció terén megújulnia. Egyrészt olyan reklámfelületeket találtak, melyeket korábban egyetlen színház sem talált meg, s használt ki, másrészt pedig a publikummal való kapcsolat interaktívvá vált (közönségtalálkozók, nyílt napok, „beleszólási lehetőség“ – nyilván csak a látszat szintjén). Alföldi a  „véleményformálás jogával“ sikeresen megvette a nézők bizalmát is, melyet később az igazgatóváltás körüli botrányokban ügyesen ki is aknázott a színház vezetősége.

Amíg a Jordán Tamás által vezetett színház a megtalált arany középúton kívánt haladni, s egyfajta „színházi gyűjtőedényként“ szolgált, addig Alföldi színházi ars poeticája szélsőségesebb irányt célzott meg. Az általa meghívott rendezők : Kovalik Balázs, Zsótér Sándor, Balázs Zoltán, Mundruczó Kornél, Szász János – szakítanak a magyar polgári színházi hagyománnyal és egy európai (pontosabban német színházi alapokra épülő) színházi trend jegyében állítanak színpadra előadásokat.

Az egyik oldalon, az új színházszemlélet legalizálása – alternatívból kőszínházivá való előrelépése, jótékonyan hatott a megújulást kereső színházi világra. A baj mindig ott kezdődik, amikor, egy-egy ilyen „izmus“ a kizárólagosságra tör, s  amásféle szemléletmódokat már alsóbbrendű, szánalmas ideológiákként kezeli.

Vidnyánszky világa

vidnyanszky
Vidnyánszky Attia. Kép: magyarhirlap.hu

Vidnyánszky Attila nagyobb színházrendezői és színházvezetői múltra tekint vissza, mint Alföldi. A debreceni Csokonai Színház igazgatója és művészeti vezetője, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (2008. december 4-étől Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) alapító igazgatója és művészeti vezetője, számos magyarországi és nemzetközi színházi elismerés kitüntetettje. Viszont sosem volt „divatos“ rendező – neve a nemzetközi színházi világban jelent valamit, magyarországi berkekben csak egy éve lett „botrányhős“. Valószínűleg nem is tartotta fontosnak, hiszen személyisége és művészete egy egész másféle, konzervatív világnézetet tükröz. Vidnyánszky színháza sem az utcai történésekre épít – nem az utca embere által érzékelt valóságot veszi górcső alá, hanem szélesebb értelemben vizsgálja a világot. Előadásainak fontos eleme a látvány és a zene, a mozgás

Alföldi vs. Vidnyánszky

Ha összevetjük Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila színházi ars poeticáját sok különbséget találunk. Alföldi láthatóan közelebb akarja hozni a színházat az átlagemberhez, ezért törekszik egyfajta bálványrombolásra. A nagy klasszikus történet aktualizálásra, a botránytémák beépítésére.

Vidnyánszky viszont egy elemelt, költői színház megteremtésére törekszik – melyben a néző is elrugaszkodhat a mindennapok szörnyűségeitől, botrányaitól.

alfoldi vidnyanszky
Balog: a Nemzeti sikere a jelenlegi kultúrpolitika eredménye. Kép: hircsarda.blog.hu

Különböző irányok, különböző művészi törekvések . Véleményt formálni természetesen lehet, a néző eldöntheti  melyik felfogás szimpatikus számára. Ugyanakkor társadalmilag veszélyes helyzet – ha egyértelműen dobozolni, címkézni akarjuk ezeket a nézeteket.

Hiszen ez a két világról és művészetről alkotott – látszatra egymásnak szélsőségesen ellentmondó nézet igazából megfér egymás mellett. A baj, ahogy említettem a kizárólagossággal kezdődik. Amikor abszolút értékeket keresünk, holott a művészet lényege az árnyalatok gazdagságában van.

Más kérdés persze, hogy vajon a politika elviseli-e a művészet által megteremtett árnyaltságot? Nyilván nem, hiszen másfajta elvek és rendszer mentén épül fel. S mi történik vajon akkor, amikor két nagy kvalitású művészember egyszer csak politikai helyzetben találja magát? Kénytelenek unormizáltan megfelelni az adott rendszernek, ideológiának. Ez a megfeleléskényszer pedig furcsa helyzeteket szül.

Alföldi például kiadta a színházat a román nemzeti ünnepen, hogy Erdély Romániához való visszacsatolását méltó módon ünnepelhessék meg a román testvérek… Vidnyánszky viszont szó nélkül hagyta, pontosabban mondva megkésve reagálta le Kerényi Imre minősíthetetlen, általánosító rágalmait.

Alföldi Róbert; Vidnyánszky Attila
Alföldi és Vidnyánszky: Két férfi egy pályán. Kép: nol.hu

Ez csak két kiragadott aprócska példa, nyilván Vidnyánszkyt s Alföldit is terhelik nagyobb bűnök is. Nem szándékom összevetni, hogy melyikük hibázott nagyobbat, melyikük mennyire sáros, hol s hogyan lett eszközzé s bábbá, s főleg nem, hogy kit milyen szándék vezérelt.

Tény azonban, hogy a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezése mindig is a politika jogköre volt, tehát fogcsikorgatva ordítozni, hogy politikai hátszéllel történt változás – felesleges. Alföldi éppolyan politikai döntés alapján került oda, mint a korábbi igazgatók. (Csakhogy azon a politika térfélen jobban „falaz“ a szakma, ezért kevésbé feltűnő egy-egy ilyen helyzet.)

Egy-egy újonnan megválasztott igazgató természetes módon a saját csapatával szeretne dolgozni. Ebben sincs semmi kivetnivaló. Ez a költözés időszaka színházban, s politikában egyaránt.

Vidnyánszky bűne

Akkor viszont mégis mi a bűne Vidnyánszky Attilának, ilyen szakmai mutatók mellett miért folyik lassan egy éve ellene a boszorkányüldözés?

usz
Kép: hvg.hu

Az Új Színház ügye – ahol véleményem szerint sokkal égbekiáltóbb szakmai és emberi tévedések történtek, piaci csetepaté volt ahhoz képest, ami a Nemzeti körül zajlik. ( S akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy amikor Székely Gábort alázták meg hasonló módon, mint Márta Istvánt az Új Színház tavalyi pályáztatásánál, senki nem kiáltott sem égre, sem máshova… Ja, mert épp Márta volt az ügyeletes befutó, pedig Székely Gábor szakmai tekintélyét nem lehet egy lapon említeni Márta Pistáéval… Na de ez egy másik történet… )

Hogy mi a bűne? A kérdés természetesen költői és nem mernék vádaskodó és újabb vitákat kiváltó válaszokat megfogalmazni, bár néhány apróságot azért mégiscsak érdemes megvillantania a bűnlajstromból:

Vidnyánszky Attila szeretné szakrális hellyé tenni a nemzetit, Istenről és nemzetről beszél, és úgy öltözik, mint egy csikós.

Vidnyánszky Attila legfőbb bűne talán épp az, ami a sorsa – a sehova nem tartozás átka és kegyelme. László Zsolt, akit egyébként egy kiváló színésznek tartok, s az évad végéig még a Nemzeti Színház társulatának tagja, majd természetesen elszerződik a színházból egy videóinterjúban kétségbeesésének hangot adva felvetette, hogy Vidnyánszky nem tudja, miről szól az élet Budapesten, s más ez, mint határon túl (de még mennyire más!), s talán mindenkinek jobb lenne, ha hazamenne…

Mindenkinek jobb lenne? Haza? Hova is?

vidnyanszky2
Vidnyánszky Attila. Kép: magyarhirlap.hu

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is!

További ajánlott írások:

1. Nemzeti saga

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

tyukodi pajtás
2013. jún. 11. 22:52

Az igen élvezetes elemzés-történettel kapcsolatban, Alföldi kétség kívül botlott, amikor előzetesen, SZÓBAN hozzájárult, hogy a színházban november 30-án a román nagykövetség egy állófogadást, illetve, kis ünnepséget tartson, azonban - liberálisként - gőze nem volt arról, hogy ez valójában milyen ünnepség, vagy mi lett volna a románok részéről. Tízezer ilyen rendezvényre, alkalomra engedik át a színházat illetve egyik-másik szárnyát, színpadát és feltehetően szó sem lett volna egy Operabál szerű grandiózus díszelőadásról a románok részéről sem. Vagyis, se szerződés, se semmi nem történt. A dolgot azután a jobboldal - természetes módon, és joggal - fölfújta, mire Alföldi magától értetődően mondta vissza a dolgot.

nyomkereso
2013. jún. 12. 15:42

Adalékként: "a Nemzeti Színház távozó igazgatója jövő évtől mégis kaphat egy fővárosi játszóhelyet. A kormány első körben az új teátrum beindításához szükséges forrásokat is biztosítaná, de a miniszterelnök hosszú távon magánszínházként képzeli el a jövőjüket." http://www.origo.hu/itthon/20130611-jatszohelyet-biztositana-a-kormany-a-nemzeti-elerol-tavozo-alfoldi-robertnek.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_fesztival_201306

Szóljon hozzá!

Kövessen minket

Megosztás