Európa mulatni akar – Az idő hordaléka 4. rész

Magyarország, pontosabban a tévénézők egy csoportja, Szlovákiával ellentétben a májusi bécsi Eurovíziós Dalfesztivál lázában él. A szlovákiai közönynek egyebek mellett az a magyarázata, hogy országunk – Törökországgal, Bulgáriával, Bosznia-Hercegovinával és Ukrajnával egyetemben – nem küld versenyzőt az osztrák fővárosba. Mivel hivatalosan a közszolgálati televíziók jelentkeznek a megmérettetésre, értelemszerűen ott közvetítik az előkészületekkel kapcsolatos információkat, esetleg a dalverseny hazai előfordulóit és döntőjét.

Ez nyilván komoly költségekkel jár, és lehet, hogy ennyi pénze a szlovák közszolgálati tévének nincs. Másutt viszont, a társadalom „kedvre derítésének” szándékával elég nagy port kavarnak az idén jubiláló, 60. alkalommal sorra kerülő rendezvény körül.

 „Környezetkímélő” dalfesztivál

Mint ismeretes, maguk az osztrákok is nagyon készülnek rá, sokáig Bécs mellett más városok (pl. Graz, Linz, Klagenfurt, sőt Felsőőr) is versengtek a rendezés jogáért, aztán 2014. augusztus 6-án bejelentették, hogy a bécsi Wiener Stadthalle lesz a helyszín. Valaki kitalálta, hogy ez a dalfesztivál „környezetkímélő” is lesz, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy kizárólag „zöld áramot” fognak használni (feltehetően a szélerőművekből), és csakis olyan anyagokat fognak felhasználni, amelyek újrahasznosíthatók.

Ez mindenképp dicsérendő, de vannak olyan hangok is, hogy az egész fesztivált bojkottálni kellene a szakállas énekesnő Conchita Wurst miatt, aki tavaly megnyerte a dalversenyt és így megszerezte Ausztriának a rendezés jogát.

Már a dániai döntőt megelőzően is felröppentek olyan vélemények, hogy transzvesztita show-vá züllesztik ezt a jobb sorsra érdemes versengést, sőt az örmény induló megjegyezte, Conchita igazán eldönthetné, hogy ő valójában kicsoda is. Később bocsánatot kért az elhamarkodott kijelentéséért, amelyet úgymond viccnek szánt.

   

Conchita és a borotva

Viccelődött az osztrák indulóval a litván pontbejelentő is (ő az, aki a pontozásnál felsorolja, hogy országának zsűrije kinek hány pontot adott), miután Ausztria megkapta a litvánok tíz pontját elővett egy borotvát és arra buzdított, hogy „ideje lenne megborotválkozni”, közben pedig végigszánkázott az eszközzel a saját fizimiskáján. Erre az osztrák pontbejelentő hölgy pamutszakállt ragasztva adta a világ tudomására az osztrák zsűri pontjait.

Sokan azóta napirendre tértek a dolog felett, bár mostanában mozgalom indult, hogy a nézők akár bojkottálhatnák is ezt a versenyt a szakállas hölgy miatt, aki ezúttal nem fog énekelni, de az ún. Zöld szobában ő faggatja majd a versenyzőket, tehát minden bizonnyal hódolói ismét megcsodálhatják női bájait és markáns arcszőrzetét.

Egyébként az sem egészen pontos, hogy Eurovíziós Dalfesztivál, hiszen Izrael is rendszeresen képviselteti magát, és szerepelt már Marokkó is korábban itt, az idén pedig Ausztrália is hivatalosan benevezett és versenyzője közvetlenül a döntőben mutatkozhat be. Így a két elődöntő 10-10 továbbjutó versenyzőjével, továbbá a rendező ország, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Németország és Spanyolország képviselőjével együtt 27-en lesznek a 2015. május 23-i döntőben.

A politika is bezavar

Csehország évekig távol maradt, de az idén ismét benevezett és ezzel 40 ország képviselője lesz jelen Bécsben. Hogy a törökök, a bolgárok és a bosznia-hercegovinaiak miért nem indulnak, nem sikerült kiderítenünk, az ukránok valószínűleg a polgárháborús konfliktus miatt ejtették a nevezésüket.

A tavalyi fesztivált az európai tolerancia diadalaként is ünnepelték bizonyos értelmiségi körökben, ugyanakkor a nézőtéren eléggé intoleráns módon fújoztak, amikor az Oroszország színeiben fellépő Tolmacsova nővérek mutatták be versenydalukat. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a napi politika is bekavar időnként ebbe az egyébként politika-semlegesnek elképzelt versengésbe.

Persze legalább ennyire elgondolkoztató az is, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválon elhangzó számokból csak ritkán lesz hosszabb távon sikeres dal, esetleg olyan produkció, amelyet még évek múlva is rendszeresen hallhatunk a rádióban, televízióban. És ez akkor is igaz, ha tavaly közel 200 millió néző ült a képernyők előtt a két elődöntő és a döntő során.

angolul a tuti?

Az is feltűnt már több alkalommal, hogy az elődöntőket rendre mellőző, közvetlenül a döntőben bemutatkozó „öt nagy” már huzamosabb ideje eléggé gyenge számokkal nevez be, pl. Franciaország tavaly az utolsó, 26. helyen végzett, de az olaszok is csak a 21. helyet tudták „elcsípni”. Persze elképzelhető, hogy ebben szerepet játszott az a körülmény is, hogy mind a francia, mind az olasz előadó anyanyelvén énekelt és nem angolul, ahogy a résztvevők túlnyomó többsége.

Talán a sokszínűséget ezen a téren kellene erősíteni, nem az egyéb hatásvadász és vitatható eszközökkel. Hogy kik képviselik az egyes országokat az idei dalfesztiválon az véglegesen március 14-én dől el, akkor jelenti be Norvégia a saját indulóját, de az osztrákok sem kapkodják el, mivel a képviselőjüket március 13-án ismerhetjük meg. Hogy lesz-e valamilyen botrány vagy éppen egy világsikerre is pályázó produkció, minden bizonnyal kiderül május 23-án.

HOMÉROSZ

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!