Kétszázhárom éve, 1813. október 10-én született Giuseppe Verdi, a romantikus opera nagymestere. 

Verdi neve politikai jelszóvá vált

 

Verdi a legenda szerint hatévesen, ministrálás közben a templomban hallott először orgonaszót, és annyira lenyűgözte, hogy azonnal elhatározta: zenével fog foglalkozni. A milánói konzervatórium felvételi vizsgáján megbukott, mégis a városba költözött, és a Scala korrepetitorától vett órákat.

 

Első művét, az Obertót 1839-ben mutatta be, és a kedvező fogadtatás nyomán újabb megbízást kapott. A pünkösdi királyság című vígopera azonban  − amelynek komponálása közben elvesztette feleségét és két gyermekét is  − megbukott, Verdi élete mélypontra jutott.

 

 hirdetes_810x300  
giuseppe-verdi-1
Fotó: operaslovakia.sk

 

A Scala igazgatójának kapacitálására mégis újra munkához látott, így született 1842-ben a Nabucco. Műve hatalmas siker lett, a babiloni fogságban senyvedő zsidók történetét az olasz közvélemény az Ausztria elleni szabadságharc jelképének tekintette.

 

Az ezt követő Lombardok és Ernani az olasz egységért küzdő mozgalom jelképévé tette, még neve is politikai jelszó lett, a Viva VERDI-t a hazafiak így olvasták: Viva Vittorio Emanuele re d’Italia − Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királya.

 

Nem a Szuezi-csatorna, nem is a kairói operaház megnyitójára készült az Aida

 

Második alkotói korszakában, az 1850-es évektől olyan remekműveket írt, mint a Rigoletto (Victor Hugo drámája nyomán), A trubadúr, a Traviata (ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című műve alapján), az Álarcosbál, a Simon Boccanegra, a Schiller drámája ihlette Don Carlos és az Aida.

 

Verdi népszerűségére jellemző, hogy a század közepén Párizsban az operaházi évad nagyobb részét az ő művei tették ki. A komponista a legenda szerint a Rigoletto legnagyobb „slágerét”, az Az asszony ingatag című áriát csak az utolsó pillanatban adta oda az énekesnek, akinek még fütyülnie sem volt szabad nyilvános helyen − Verdi attól tartott, hogy a dallamot megjegyeznék az emberek, és ő plágiumba keveredne.

 

Az Aida az egyiptomi alkirály felkérésére készült, de nem a Szuezi-csatorna és nem is a kairói operaház megnyitójára, ahogy a köztudatban él. A munkát Verdi először visszautasította, de amikor „megfenyegették”, hogy helyette Wagnert vagy Gounod-t kérik fel, igent mondott.

2661560
Fotó: gettyimages.com

 

Már a hetvenes éveiben járt, amikor megírta az Otellót, majd nyolcvanévesen, szintén Shakespeare nyomán a Falstaffot − érdekesség, hogy ez volt második vígoperája, amely fél évszázaddal az első után született.

 

A világ első menhelyét alapította idős zenészeknek

 

Verdi 1901. január 27-én halt meg, a gyász miatt azon a napon a milánói boltok többsége zárva tartott, és egy rövid időre a közlekedés is megbénult. Végrendeletében vagyona nagy részét kórházakra, szociális intézményekre hagyta. Ő alapította a világon az első menhelyet idős zenészek számára, egész életművéből ezt tartotta a legmaradandóbb alkotásnak.

 

Forrás: mno.hu

Nyitókép: cmuse.org

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!