Születésének 190., halálának 100. évfordulója alkalmából Mocsáry Lajosról (1826-1916), a nemzetiségek első védelmezőjéről emlékeztek meg Fülekkovácsiban az elmúlt hétvégén.

 

dsc_6320
Mocsáry Lajos megkoszorúzott emlékműve. Felvétel: Puntigán József.

 

A kétnapos rendezvény keretében volt ünnepi szentmise, a fülekkovácsi kultúrházban kiállítás nyílt meg Mocsáry Lajos életéről, ünnepi ülést tartott a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya, megkoszorúzták az író és politikus emlékművét. A  rendezvény tartalmas  kulturális programmal ért véget.

 

dsc_6485
… 30 évvel ezelőtt. Felvétel: Puntigán József.

 

 hirdetes_810x300  

„30 évvel ezelőtt 1986. október 25-én, ugyancsak egy szombati napon a most jelenlévők közül többen is itt voltunk – kevesebb tapasztalattal, több, sötétebb hajjal, szemüveg nélkül – de ugyanazzal az indítással, amivel most újra itt vagyunk, hogy tegyünk valamit magyar emlékeink megőrzéséért, láttatásáért és ezáltal megmaradásunkért.

 

dsc_6480
Az emlékmű leleplezési ünnepsége 30 évvel ezelőtt. Felvétel: Puntigán József.

 

… A kurtányi  emlékmű akkor került leleplezésre, amikor még magyar nyelvű és tartalmú emlékművet állítani nem volt szokványos. Mocsáry Lajos egyetlen háromdimenziós emlékműve, a szülőház közelében álló feliratos kőtömb, melyet a Csemadok Losonci Járási Bizottsága állított, a 2. világháború utáni időszak első magyar emlékjele lett a losonci járásban.”

 

– emlékezett vissza Böszörményi István, nyugalmazott gimnáziumi tanár a Mocsáry emlékmű megkoszorúzásánál a 30 évvel ezelőtti eseményre.

 

dsc_6476
30 évvel ezelőtt. Résztvevők… Felvétel: Puntigán József.

 

Nem véletlenül, hiszen éppen ő volt az, aki javasolta és kezdeményezte az emlékmű felállítását 1985. október 11-én a Csemadok Losonci Járási Bizottsága ülésén.

 

dsc_6483
Meghívó. Felvétel: Puntigán József.

 

A hivatalos, az illetékes hivataloknak szánt beadvány 1986. augusztusában készült el, az engedélyezés a járási pártbizottságtól függött. Ennek „ideológiai komisziója” a kijelölt napon „nem volt határozatképes”, de annak tagja, Princz Sándor a Csemadok járási titkára vállalta a felelőséget az emlékmű avatásáért.

 

Ezt követően szeptember 30-án Somogyi Frédi a Füleki Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatóhelyettese és Böszörményi István kijelölték az emlékmű helyét Kurtányban, Mocsáry Lajos egykori kastélyához vezető út mellett, egy öreg hársfa alatt. Az emlékmű alapját képező 0,6 m3-es, 1,2 tonnás andezittömb kiválasztásában és előkészítésében Bodor Béla, bányamester adott segítséget.

 

dsc_6482
EMlékmű avataás 30 évvel ezelőtt. Felvétel: Puntigán József.

 

A bronzötvözetből készítendő 30×40 cm-es emléktáblát a füleki KOVOSMALT üzem öntödéjében rendelték meg. Az öntőformát a fülekpüspöki Tóth Sándor, a gyár formázóműhelyének mestere készítette el. Az öntést Kakuk Béla öntőmester végezte Perencsei Gyula, az öntöde vezetője jóváhagyásával.

 

dsc_6479
Böszörményi István és Vámos László. Felvétel: Puntigán József.

 

Az emlékmű alapjainál id. és ifj. Somogyi Alfréd, Teleki Béla, a Füleki Magyar Tannyelvű Alapiskola tanár, Dósa Attila, diák, e sorok írója, Fehér László, Koronczi Ferenc, a Füleki Gimnázium tanárai, Szabó Gyula, az Állami Gazdaság mérnöke és Böszörményi István vettek részt.

 

dsc_6473
Mocsáry kastély 30 évvel ezelőtt. Felvétel: Puntigán József.

 

Az emléktömb október 13-án került helyére. A Csemadok Járási Bizottsága elnökségi ülésén megjelent Lukács Tibor, a Csemadok akkori vezető titkára, aki megjegyezte, hogy „nem olyan gyakran történik Csemadok kezdeményezésre emléktábla avatás”.

 

Október 13-án az emlékmű mellé került az abroncsospusztai művelődési táborban, a Nagyferenc Katalin (Rimaszombat) által faragott kopjafa. Az emlékmű 1823 korona költségét a  Csemadok Losonci járási Bizottsága, a Csemadok losonci, füleki és fülekkovácsi alapszervezeti biztosították.

 

dsc_6244
Kiállítási részlet. Felvétel: Puntigán József.

 

Az emlékmű ünnepélyes leleplezésén, 1986. október 25-én a szervezők, számos füleki, losonci és helybeli érdeklődő mellett hivatalos vendégként részt a Losonci Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztálya és a Nógrádi Múzeum képviselője is.

Ady Endre versét, a Magyar jakobinus dalát magyarul Galcsik Károly a Csemadok járási titkársága instruktora, szlovák nyelven Marcel Hudec, füleki gimnazista szavalta el. A jelenlévőket Agócs Dezső, Fülekkovácsi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke  köszöntötte. Az emlékművet Pricz Sándor járási Csemadok titkárral együtt leleplezték le. Ünnepi beszédet Böszörményi István mondott. Vámos László helyszíni tudósítását közvetítette a pozsonyi rádió magyar adása.

 

dsc_6238
Kiállítási részlet. Felvétel: Puntigán József.

 

Hasonló szellemben zajlott a mostani megemlékezés is. Azt megtisztelte jelenlétével Vámosi László, Andronaktálya polgármestere és családja, Agócs Ottó, Fülekkovácsi polgármestere, Balog Gábor, a Csemadok regionális alelnöke.

 

dsc_6216
Ünnepi szentmise. Felvétel: Puntigán József.

 

dsc_6262
Agócs Sándor. Felvétel: Puntigán József.

 

dsc_6271
Gál Veronika. Felvétel: Puntigán József.

 

dsc_6267
Galcsik Károly. Felvétel: Puntigán József.

 

dsc_6281
Böszörményi István. Felvétel: Puntigán József.

 

A jelenlévőket Gál Veronika, a Csemadok Fülekkovácsi Alapszervezetének elnöke köszöntötte. Agócs Sándor tárogató művész zenéje után, némileg idézve a 30 évvel ezelőtti ünnepséget Ady Endre Magyar jakobinus dalát Galcsík Károly a Csemadok Nógrádi területi Választmányának titkára szavalta el. Az ünnepi beszédet, melynek néhány részletét a bevezetőben olvashatják, Böszörményi István mondta el.

 

dsc_6368
A kulturális műsor közönsége. Felvétel: Puntigán József.

 

A koszorúzás után kora délután került sor az ünnepi műsorra, amelyre megtelt a kultúrház nézőtere. A jelenlévőket itt is Gál Veronika köszöntötte. Mocsáry Lajosra Hajdók Hajnalka közreműködésével Böszörményi István emlékezett.

dsc_6390
Böszörményi István és Hajdók Hajnalka. Felvétel: Puntigán József.

 

 

Észak Nógrád dombjai között, eldugott kis falukban a 19. század első felében három nevezetes személyiség született –véletlenül mindhármuk neve „M” betűvel kezdődik: Madách Imre,  Mocsáry Lajos, Mikszáth Kálmán. mindhárman tollforgatók voltak. Madách megírta a világirodalom klasszikus művét, Az ember tragédiáját, Mikszáth sok-sok regénnyel, elbeszéléssel gazdagította a magyar irodalmat. Mocsáry Lajos más úton járt, ő a közéleti, politikai irodalom területén jeleskedett.

 

1858-ban Kurtányban írt Nemzetiség c. művében már megfogalmazta azt az alapelvet, amelyet azután egész, hosszú életében képviselt: „Az egyes nemzetiségek megélhetnek békében egymás mellett s úgy nézhetik magukat, mint egy közös anyának, a honnak gyermekei s testvérek egymás között … Egy hazának emelkedésén közösen munkálkodhat több nemzet is.

– hangzott el többek között.

 

dsc_6391
Gál Veronika. Felvétel: Puntigán József.

 

A műsorban fellépett a sávolyi Agócs Sándor, tárogatóművész, a fülekkovácsi Mezeicsokor éneklőcsoport, a fülekkovácsi alapiskoal diákjai, Botos Máté János és Russzó Erik, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola diákjai, a bénai Rozmaring citerazenekar, a csákányházi Gyöngyvirág éneklőcsoport valamint a füleki Pro Kultúra férfikórus. Előre nem tervezetten lépett színpadra Vámosi László, Andornaktálya polgármestere, aki Agócs Sándor kíséretében énekelt el egy dalt, jogosan kiérdemelve a jelenlévők elismerését.

 

dsc_6394
A fülekkovácsi Mezeicsokor éneklőcsoport. Felvétel: Puntigán József.

 

dsc_6395
Fülekkovácsi Alapiskola tanulói. Felvétel: Puntigán József.

 

Mocsáry Lajos 1826. október 26-án született Fülekkovácsi-Kurtánypusztán. Közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. század függetlenségi politika kiemelkedő alakja. 1874-től 10 éven keresztül volt a Függetlenségi Párt elnöke. Politikai pályafutása során kiemelt figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek. Ennek egy ihletője barátja, Weselényi Miklós volt, akinek korai halála nem tette lehetővé, hogy meglátásait bevigye a szélesebb társadalmi színtérre. Mocsáry Lajos viszont igen.

 

dsc_6400
Botos Máté János. Felvétel: Puntigán József.

 

dsc_6429
Russzó Erik. Felvétel: Puntigán József.

 

A témával kapcsolatos munkáinak sorát a máig alapműnek tekinthető, 1858-ban megjelent Nemzetiség c. könyve nyitotta meg, melyben figyelmeztetett arra, hogy a hibásan kezelt nemzetiségi kérdés az ország felbomlásához vezethet.

„Más népek nyelvének, kultúrájának, „egyéb nemzeti tulajdonainak” elnyomása, s a sajátunk rájuk erőszakolása „igen kétes kimenetelű ’s kétes erkölcsiségű cselekmény.”

– írta benne többek között.

 

dsc_6405
Bénai Rozmaring citerazenekar. Felvétel: Puntigán József.

 

A témát 1860-ban a Programm a  nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában c. röpiratában folytatta, melyben többek között a területi autonómia kérdéskörével is foglalkozott. A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés c. munkája 1886-ban, a Néhány szó a nemzetiségi kérdésről pedig 1886-ban jelent meg.

 

dsc_6416
Agócs Sándor és Vámos László. Felvétel: Puntigán József.

 

Annak ellenére, hogy kiemelten védte a szlovák nemzetiséget, nem mondhatni, hogy a mai szlovákság méltó figyelmet szentel az életének. Emlékét és fülekkurtányi emlékhelyét a fülekkovácsi Csemadok Alapszervezet ápolja. 1990-ben Losoncon és Füleken utcát neveztek el róla. 2002-ben a füleki, papréti magyar alapiskola felvette Mocsáry Lajos nevét.

 

dsc_6438
Füleki Pro Kultura féírfikórus. Felvétel: Puntigán József.

 

A magyarországi Népjóléti Minisztérium 1992-ben létrehozott Mocsáry Lajos Alapítványa 2004-ig segítette a határon túli magyarságot, közöttük több nógrádi szervezetet is. Emlékét Andornaktályán 1976 óta márványtábla őrzi. Sírhelyét, felesége sírhelyét az andronaktályai polgármesteri hivatal tette rendbe, a sírhelyén felállított emlékművet 1996. október 23-án avatták fel. A településen és Eger Csákó nevű városrészében utcát neveztek el róla.

 

dsc_6475
Mocsáry Lajos és Lux Anna. Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!