Emese, Sarolta
  • HUF: 353.28
  • USD: 1.12
  • 19 °C
  • 32 °C
Kultúra

134 éve született Kodály Zoltán zeneszerző és népdalgyűjtő

1882. december 16-án született Kodály Zoltán, zeneszerző, népdalgyűjtő, a világhírű Kodály-módszer megalkotója. Bartók Bélával évekig járták a magyar falvakat, hogy összegyűjtsék a népdalokat. Hozzájárulva ahhoz, hogy a magyaroké legyen az egyik leggazdagabb népdal-gyűjtemény.

 

MÁV-tisztviselő édesapja 1884-től Galántán volt állomásfőnök, fia itt szerette meg a nép dalait. Első szerzeményeit az 1890-es évek végén komponálta. 1897-ben alkotott d-moll nyitányát a következő év elején az iskola zenekara mutatta be.

Hirdetés(x)

 

Budapesten a bölcsészkar magyar-német és a Zeneakadémia zeneszerzés szakán tanult, ahol 1904-ben szerzett diplomát. A következő évben népdalgyűjtései során ismerkedett meg Bartók Bélával, és ettől kezdve együtt gyűjtötték a népdalokat. Közös kiadványuk 1906-ban jelent meg Magyar népdalok címmel. Kodály ugyanebben az évben kötött házasságot Sándor Emmával.

 

Az 1918-as forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki, 1919-ben részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később kinevezését érvénytelenítették, és hét évig nem taníthatott.
A pedagógusi tétlenségre kényszerített Kodály felkereste Vass József kultuszminisztert, aki kivizsgáltatta a zeneszerző ügyét, s mintegy igazságot szolgáltatva visszahelyezte állásába, és még népdalgyűjtéseihez is segítséget nyújtott Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus sikere emelte ki 1923-ban, 1926-ban Háry János című daljátéka is világsikert aratott, 1932-ben mutatták be a Székelyfonót, operai méretű népballadáját.

 

1929 és 1930 a nemzetközi ismertség tekintetében elsöprő sikert hozott számára. Ebben szerepe volt Arturo Toscanininek is, aki New Yorkban több Kodály-művet is vezényelt, de jelentős esemény volt a Psalmus Hungaricus Los Angeles-i és genfi, illetve a Marosszéki táncok New York-i, drezdai, londoni, cincinnati, chicagói előadása.

 

A II. világháború alatt mentette az üldözötteket, majd neki is bujkálnia kellett, de közben befejezte Missa brevisét – ez lett a főváros II. világháború utáni első zenei bemutatója.

Hirdetés(x)

 

Háromszor kapta meg a Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), számos egyetem avatta díszdoktorává, és 1965-ben megkapta a Herder-díjat is.

 

Felismerte az ifjúság zenei nevelésének fontosságát, és egész életén át ezért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) meghatározó szerepét a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában.

 

MTVA archívum

Nyitókép: fungarian.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket