Melinda, Vivien
  • HUF: 356.56
  • USD: 1.21
  • -1 °C
  • 4 °C
Kultúra

Losoncon is megemlékeztek 1848-ról

Hagyományos rendben, hagyományos helyszíneken, hagyományos módon emlékezett Losonc magyar lakossága a szabadságharc kitörésének 169. évfordulójára.

 

Az ünnepségen a környező településekről is többen részt vettek.

 

A református templom kertjében. Felvétel: Puntigán József.

 

A megemlékezés a református templom kertjében kezdődött, ahol a Kármán emlékoszlop szomszédságában a losonci Serly Kamarakórus műsora, Gulíšek Alexandra (Kármán J. Alapiskola és Óvoda) tanulója szavalata után Böszörményi István köszöntötte a jelenlévőket.

 

Böszörményi István. Felvétel: Puntigán József.

 

… Ezekben az órákban összeköt bennünket egy láthatatlan lánc, amelyről Petőfi Sándor azt írta, hogy „Van-e szebb lánc a világon – mint amely minket összefűz? – Bűvös karikába gyűjte minket a szent honfitűz … nemzetünk, e nagy folyó – Mely mindig százfelé szakadt – Egyesítse ünnepénél – A különvált ágakat …” A hétköznapok gondja baja között százfelé szakadt losonci magyarokat is összefűzi e lélekbeli lánc. Körülnézünk, ki van itt, ki nincs, kevesebben vagy többen vagyunk, mint tavaly, vagy 10-20 évvel azelőtt …

 

Szomorúan megállapítjuk, hogy valaki egy éve még itt volt, most már nincs és nem is lesz közöttünk … és tudunk örülni annak, ha gyermekeket, fiatalokat is látunk körünkben. Március 15. tájainkon arra is jó, hogy jelezze, hogy a losonci magyarság pohara még félig tele van vagy már félig üres. … mi losonciak ilyenkor nem csupán az 1848-as forradalom évfordulójára, a szabadság napjára emlékezünk, de a szabadság megtartásáért vívott harc egyik csatájára, az 1849. március 24-i losonci összecsapásra is, annak láthatatlan emlékművénél.

 

És persze emlékezünk, 48 éve itt emlékezünk, nemzeti nyelvünk csinosítójára a március 14-én született Kármán Józsefre is.

 

Koszorúzás. Felvétel: Puntigán József.

 

A megemlékezés ezen része a Kármán emlékmű megkoszorúzásával ért véget. 1945-ig ezen a helyen állt a Szabadságharc emlékműve. A magyarellenes intézkedések részeként akkor eltávolították a helyéről.

 

Az egykori losonci honvédemlékmű. Korabeli képeslap, Puntigán József gyűjteménye.

 

Az ünnepi műsorra a losonci Vigadó Színháztermében került sor, amely a több mint 300 résztvevővel teljesen megtelt.

 

Losonc, a Vigadó színháztermében. Felvétel: Puntigán József.

 

A jelenlévőket Demecs Andrea, a Csemadok Losonci Alapszervezetének elnöke köszöntötte. A műsorban felléptek a Serly kamarakórus, a Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulói, a Folk Lc zenekar, a Galáris és Kis Galáris énekegyüttesek és László Attila, énekes Erdélyből, akit néhány éve a Csillag születik tehetségkutató versenyben ismert meg a nagyközönség.

 

Ünnepi műsor. Felvétel: Puntigán József.

 

Demecs Andrea. Felvétel: Puntigán József.

 

A Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulóinak fellépése után Csúsz Péter, az iskola igazgatója, megyei képviselő (MKP) osztotta meg a gondolatait a jelenlévőkkel, idézve a kokárda, a 12 pont, Kossuth Lajos, a Pilvax kávéház, az aradi 13 vértanúk emlékét is.

 

Ünnepi műsor. Felvétel: Puntigán József.

 

Gulišek Alexandra. Felvétel: Puntigán József.

„A múlt a jövendő tükre” – Kossuth Lajos mondta ezt, mert az a nép amely nem ismeri a saját múltját, annak nincsen jövője. Nem lehet elmondani, hogy minden magyar ember ismeri az egész magyar történelmet. De azt hiszem igazat mondok, ha úgy vélem, hogy van három olyan nemzeti ünnep, amelynek a történetét többé kevésbé minden magyar ember ismeri.

 

Ilyen augusztus 20-a … az 1956-os forradalom … és ilyen az 1848/49-es szabadságharc ünnepe. … 1956-ban mi a határon túlról aggódva néztük, hogyan verik le azt a forradalmat ugyanazok az oroszok, akik az 1849-es szabadságharcot is leverték.

 

Ünnepi műsor. Felvétel: Puntigán József.

 

… Március 15-éről Jókai Mór már két nappal később azt mondta, ez az ünnep, amely ameddig magyar ember él, ameddig magyar szabad ember él, és éljen bárhol a világ bármely pontján ez az ünnep lesz az, amire mindig emlékezni fogunk.. ….

 

olyan történetet is tudunk, hogy a kivégző tisztek sörrel koccintottak, és ezért a magyarság megfogadta, hogy 150 évig magyar ember sörrel nem koccint, és ki ne tudná, hogy ez az időpont már 1999-ben lejárt, de tisztességes magyar ember, ha sörrel akar koccintani, akkor a másik rászól: Vigyázz barátom Batthyányi lelke tovább él és éppen ezért tiszteletből sörrel a magyar ember nem koccint.

 

Ünnepi műsor. Felvétel: Puntigán József.

 

László Attila. Felvétel: Puntigán József.

 

… örülök annak, hogy a diákjaink minden évben fellépnek, és így egymásnak fogják átadni a kokárda tiszteletét, a bátrak tiszteletét, még ha olyan modern arculatban is, mint az a nyolcadikosak és kilencedikesek tették ma. Mert teljesen mindegy hogy milyen a formája annak, hogy megjegyezzék, ez a magyar szabadságharc emléke. És amíg ők ezt tudják és átadják a gyerekeiknek, akkor itt a Felvidéken, itt Szlovákiában Losoncon élni fog még a magyar ember”

Csúsz Péter. Felvétel: Puntigán József.

 

Az 1848-as losonci ünnepélyek közül az elsőt 1849 májusában tartották meg. A salgótarjáni Nógrádi Levéltár blogja így emlékszik az eseményre:

 

A 1849-es losonci ünnepély részletei. Forrás: Nógrádmegyei Levéltár, Salgótarján.

 

1849 tavaszára Losonc felszabadult, a császári zászló helyére a magyar lobogó került a református templom tornyára. Az orosz cár csapatai már megkezdték a bevonulást Magyarországra, és a túlerő elsöpört mindent, ami az útjába került. Losoncon még maradt egy lélegzetvételnyi idő, arra, hogy ünnepeljük a függetlenséget. 1849. április 14-én mondta ki a magyar országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását, Magyarország és Erdély függetlenségét Ausztriától.

 

Losonc belső piacán május 22-én függetlenségi ünnepélyt tartottak, ahol a „Nemzet Függetlenségi nyilatkozata s nemzeti színű szalagok minden község részére által vehetők” voltak. A vármegye ünnepi közgyűlése után a piacon szónoklatok és hálaadó imák hangzottak el magyar és tót nyelven. Délután népünnepély, este díszkivilágítás volt, és virágok mindenütt. A virágokhoz nyúlni tilos és mindenki kéretik „illő viseletre, s a rendezők iránti engedelmességre!”

 

A megkoszorúzott Kármán Emlékoszlop. Felvétel: Puntigán József.

 

A szabadságharc befejezése után 1853-ban Losoncon telepedett le Sükey Károly, a márciusi ifjak legjelesebbike. A losonci gimnázium tanára lett, de hamarosan súlyosan megbetegedett, tüdőgyulladást kapott és 1854-ben elhunyt. Az egykori református temetőben nyugszik.
Szinnyey József így jellemezte az életének forradalmi időszakát.

 

és az elődje, melyet 1945-ben távolítottak el. Korabeli rajz.

 

Sükey Károly nyughelye Losoncon. Felvétel: Puntigán József.

„A márciusi események egyik fő résztvevője, nincs megmozdulás, vita nélküle. Március 14-én este részt vesz a Pilvax-beli vitán és tanácskozáson. Amikor Klauzál este megjelenik a fiatalok között, hogy a bécsi forradalom hírére rögtöni cselekvést kívánó ifjakat visszatartsa, a mérsékletre, az elfogadott délutáni határozatra és a rációra hivatkozva, néhányan már hajlanak is szavára. Sükei közbekiáltására változik meg a közhangulat, aki közbekiabál:

 

Olyan időket élünk, hogy nem kell most az o-ko-ko-kos ember! A feltörő kacajban Klauzál leforrázva távozik, s Sükei mondata pedig szállóigévé válik. Másnap, 15-én reggel az ifjak közül elsőként megy ki az utcára, mivel már kora reggel kiragasztja a Kígyó utca sarkán a tizenkét pont egy kézzel írt példányát. Még magyarázza is a benne foglaltakat a köréje gyülekezőknek, ami eléggé kockázatos dolog volt mert egy spicli őrültnek titulálja és rendőri segítséget keres a bolondok házába szállításához.

 

A kora reggeli pesti utca első forradalmi cselekvéseként a Sükeit hallgató nép a titkosrendőrt kis híján felkoncolja. Minden visszaemlékező szerint az egyetemre tartó csoport tagja. Mind a két egyetemen azzal van elfoglalva, hogy végig járja a tantermeket, és a radikális fiatalok által vasárnapra meghirdetett gyűléstől eltiltott hallgatókat – a tiltás ellenére – összecsődítse, maguk mellé állítsa. Nem nagyon kellett igyekeznie..“

 

Az ünnepség a himnusz eléneklésével ért véget.  Felvétel: Puntigán József.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket