96 évvel ezelőtt látott napvilágot a Székely himnusz

96 éve, 1921. május 22-én Budapesten az Aquincumban adták elő először a ma Székely himnusz néven ismert művet. 

Szövegének megírása és dallamának megkomponálása Csanády Györgyhöz, illetve Mihalik Kálmánhoz fűződik. Szerzeményük ismertté válásának jó időre gátat szabott a hatalom, azonban titokban gyorsan ismertté tették az erdélyi és a magyar emberek.

Maga a dal megírását nem valamiféle himnusz iránti igény szülte, így nem is jutott a széles társadalmi nyilvánosság tudomására. A tömegek meghódítása és a közismertté válás csak a két világháború között vette kezdetét a szigorú politikai tiltás ellenére.

Az iskolapadokat sem kerülte el

A második világháború alatt, amikor Erdély ismét Magyarországhoz került, tananyaggá vált a gyerekek számára. Innentől kezdve gyakorlatilag ideológiáktól függetlenül, a mindenkori politikai hatalomnak nem volt többé lehetősége gátat szabni a terjedésének. A dal hamarosan az egymástól távol kerülő magyarság ,,kötőanyagává” vált.

Fennmaradása elsősorban az erdélyi értelmiségnek köszönhető, egy idő után hagyománnyá merevedett, a Himnusz és a Szózat méltó társává vált, sőt 2009-ben törvényi szinten is rendelkeztek funkciójáról: Székelyföld himnuszává minősítették, azt követően, hogy 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen szavaztak az erre vonatkozó határozatról.

Nem csak egy verzió ismert

A Székely himnusznak két verzióját is számon tartotta a szélesebb székely közösség: a Csíksomlyói zarándokok az ,,Ó én édes jó Istenem” című (régebbi) változatot érzik közelebb magukhoz. Ez az a dal, amely az ,,Este a székelyeknél” című, Bartók Béla által jegyzett munka a ,,Ki tudja merre visz a végzet” kezdetű dal alternatív ritmikáját követi. Ennek szövegét sokak szerint 1920 környékén írta egy ismeretlen szerző. A Csanády-féle verzió 1921-ben született egy székely felsőoktatási ünnepnap apropóján, egy kantáta formájában. A dallamvilág csak egy évvel később látott napvilágot Mihalik Kálmán jóvoltából, ezt követően került sor az aquincumi előadásra 1921. május 22-én.

Forrás: hirado.hu