Különleges, egyedi néprajzi értékeket bemutató kiállítás nyílt meg a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában, amely a szlovákiai magyarság egyik jellegzetes, ugyanakkor alig ismert regionális specifikumát, az Észak-Nógrádban és Délnyugat-Gömörben elterjedt palóc áttört bútort mutatja be.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A füleki Palóc Napok és Városnapok részét képező, az Áttört bútor a Palócföld szlovákiai részén című tárlat célja, hogy megismertesse a régióra  jellemző tárgyi kultúra sokszínűségét.

 

Előfordulási helyek. Felvétel: Puntigán József.

 

 hirdetes_810x300  

Mint azt a kiállítás megnyitóján Titton Viktória a Füleki vármúzeum igazgatója elmondta, a Múzeum a városi rendezvény részeként minden évben igyekszik olyan kiállítással készülni, amely összefügg Fülekkel és környékével, történelmi, régészeti vagy néprajzi szinten.

 

Titton Viktória. Felvétel: Puntigán József.

 

A Palóc áttört bútor asztalosbútor, melyek nagyobbik részét faragóspecialisták, elsősorban pásztorok készítették el, de faragtak ilyet cselédek, erdőkerülők, falusi asztalosok is.

Amíg a magyar nyelvterület egyéb tájain áttört faragással közvetlenül bútorfelületet díszítettek, addig a palóc területen az áttörés külön, tölgy ill. bükk deszkalapra került, és azt építették be a fenyőbútorba. A motívumokat a kirajzolás után ostorfűrésszel vágták ki, majd a felületüket domború faragással, karcolással és festéssel díszítették.

 

Egy fujara, magyar címerrel. Felvétel: Puntigán József.

 

A legrégebbi darabok az 1870-es évekből valók, az áttört bútor virágkora  a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedére tehető, az utolsó ismert darabok az 1940-es években készültek el.

 

Masírozó katonák, huszárok … mulató párok. Felvétel: Puntigán József.

 

A motívumsorok tekintetében a leggyakoribbak a hazafias motivikák huszárokkal és heraldikai jelképekkel. Ezt az erdő bemutatása – a pásztorok és erdőőrök életképei, bibliai jelenetek és vallási jelképek, a paraszti mezőgazdasági munkákat és a falusi életet ábrázoló jelenetek követik. Kisebb számban megjelennek a nyomtatott forrásokból átvett aktualizáló padhátbetétek is.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A kiállításon a Füleki Vármúzeum saját gyűjteményből származó tárgyak mellett a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeum és a Bussai Falumúzeum lócái, illetve Ladóczki Vilmos egyházasbásti Tájmúzeumából és Benko Pál, gimnáziumi tanár (Gömörsíd) magángyűjteményéből származó értékes bútorok, valamint padhátbetétek.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Látható a Vármúzeum legújabb gyűjteményi tárgyainak egyike, egy különleges Érújfaluból (Závada) származó áttört faragással díszített lóca is, melynek megvásárlása a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának Művészeti Alapjához beadott sikeres pályázat segítségével valósult meg.

 

A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményében található ipolyvarbói áttört lócát fényképek mutatják be, csakúgy mint a témával foglalkozó kutatók és gyűjtők Böszörményi István (Losonc), Ladócki Vilmos (Egyházasbást) fényképeit is.

 

Agócs Attila. Felvétel: Puntigán József.

 

A kiállítás kurátora Agócs Attila, Fülek város polgármestere, a néprajzi szakemberként a palóc áttört faragásút bútorok szakértője Szlovákiában. Nyitó előadásában elmondta, egy nagyon specifikus témáról van szó, melynek elemeit eddig elsősorban Nógrád és Heves megyéből ismerték.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Az Ipolymenti falvak áttört faragásai a losonci Böszörményi István, az 1984 és 1990 közt végzett terepkutatásai nyomán váltak ismertté. Ennek eredményeit az Észak-Nógrád építészetét bemutató Őseink házai, házaink ősei c. munkájában tette közzé.

Az ebben bemutatott anyagon kívül mindössze négy áttört díszítésű palóc lócáról jelent meg ábrázolás a szlovákiai magyar tárgyalkotó népművészetet is bemutató kiadványokban. Ezeket az Észak-Nógrádi szlovák településeken (Madácsi, Gácsprága, Felsősztregova) Ján Aláč által, az elmúlt években fényképezett két pad és egy áttört témájú szék egészíti ki.

 

Böszörményi István. Felvétel: Puntigán József.

 

Ami az alkotókat illeti, szlovákiai területen összesen nyolc személy nevét (hat nógrádi és két gömöri) sikerült azonosítani. A legrégebbi lócát Rigó György készítette Bussán 1875-ben, ami egyben a legrégebbi adatol palóc áttört faragású lóca.

 

A jelzett területen (a címerábrázolás, a huszárábrázolás volt a jellemző. Az elmúlt évek kutatásai (közgyűjteményi, magángyűjteményi, terepkutatás)  viszont azt mutatják, hogy a terület szélesebb körű. Ezeket a faragásokat eddig a palóc vidéken (Észak-Nógrád, Délnyugat Gömör, az ún. Erdővidék) élő magyarok specifikus etnikai különlegességének tekintették, ugyanakkor kiderült, hogy a párhuzamai egyértelműen Nógrád északi szlovák falvaiban (pl. Érújfalu, Felsősztregova)  is megtalálhatóak.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Ami még érdekesebb, itt is megjelennek a magyar motívumok, pl. a magyar címer, a magyar huszár, angyalos címer. De ezen felül a vallásos szimbolika is. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a 19. század második felében bevezetett kötelező katonai szolgálat a szlovák férfiakra is vonatkozott, a magyar hadseregben szolgáltak, ugyanazokat a magyar jelképekkel díszített elbocsátó, obsitos  leveleket kapták meg. S ezeket kezdték felfaragni, felfaragtatni az áttört lócákra.

 

Huszárábrázolásokkal díszített pa, közepén a kaszárnya képével. Felvétel: Puntigán József.

 

Megállapítható, hogy ezt nem is elsősorban hazafias érzület ihlette, hanem az az érzése, hogy  a katonai szolgálat teljesítésével a fiúból  férfi, meglett férfi lett, s ezt örökítették meg a lócákra faragásokban is, mely így a ház szent sarkában kapott helyet.

Meghatározták a világképét, a büszkeségét. Ugyancsak érdekesség, hogy a magyar motívumok, a magyar címer egyéb tárgyakon is megjelenik, pl. egy fujarán, az észak nógrádi evangélikus falvak temetkezésében, a fejfákon (magyar címer, kétfejű sas, óra, virágmotívumok).

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A többségében 1870 és 1910-ben készült tárgyakból már csak nagyon kevés marad meg, alig 20 darab ismert, melyek láthatóak a kiállításon. A budapesti Néprajzi Múzeum van még egy ipolyarbói lóca, melyet nem tudtak kikölcsönözni. Agócs Attila kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a lista az elkövetkező években bővülni fog. Minél inkább bekerül a téma a köztudatba, annál nagyobb az esélye annak, hogy újabb tárgyak is előkerülnek.

 

Tölgyfát közrefogó oroszlánpárral díszített fogas Pincről. Felvétel: Puntigán József.

 

Míg a magyar nyelvterület egyéb tájain áttört faragással általában közvetlenül a bútorfelületet díszítették, addig a palócoknál az áttörés külön deszkalapra került, azt építették be a bútorba. A kiállított bútorok nagy részét címerekkel, huszárokkal, a pásztor és az erdőkerülői élet jeleneteivel díszített faragott lócák alkotják.

 

Tittonb Viktória, Ladóczki Vilmos, Böszörményi István. Felvétel: Puntigán József.

 

A tárlat 2017. október 13-ig lesz megtekinthető.

 

Padhát betétek. Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!