Ibolya
  • HUF: 346.03
  • USD: 1.18
  • 23 °C
  • 34 °C
Kultúra

„Aki szívében magyar, az örökké az marad” – Mit gondolunk a magyar kultúra napjáról mi, magyarok? (Ankét)

A magyar kultúra napján nemzeti himnuszunk születésére emlékezünk, amely Kölcsey Ferenc által 1823. január 22-én íródott.

 

„A magyar kultúra napján azzal a kérdéssel is szembe kell néznünk, hogy hogyan őrizzük szellemi örökségünket, tovább tudjuk-e adni a következő generációknak. E tekintetben kinek-kinek saját felelőssége van: hiszen a kultúra, a magyarság és európaiság, a hit átadása nemcsak az iskolai, hanem a családi nevelés feladata is.” (Kozma-Szathmáry, 2003, 44)

Hirdetés(x)

 

A mai jeles nap alkalmából, s Kozma László szavait is alapul véve megszólítottuk a pedagógust, a „művközpont” igazgatót, a civil szervezőt, az erdélyi egyetemistát, hogy megtudjuk. kinek mit jelent az ünnep, s mennyire szentelnek neki figyelmet.

 

Kardos Gerti Dercsikáról:

 

„Himnuszunk hallatán nagyot dobban az ember szíve. A magyar kultúra napja piros betűs ünnep számunkra, hiszen ezen a napon a legfontosabb kincsünkről emlékezünk meg, magyarságtudatunk újra megerősödik. Mert, aki szívében magyar, az örökké az marad. Mi így élünk. Nekem szívem, lelkem magyar. Ha tehetjük, mi mindig elmegyünk különböző identitáserősítő rendezvényekre. Isten áldd meg a magyart!”

 

Darnai Bálint, a Nagymegyeri Magán Szakközépiskola pedagógusa:

 

„A magyar kultúra napja családom és az én számomra is fontos. Ápolnunk kell a hagyományokat, a magyarságunkat! Mivel a Csilizpatasi Csemadok Alapszervezet elnökeként tevékenykedem, a jövőben szintén szeretnénk ezen a napon aktívnak lenni és minél több fiatalt megmozgatni. Azzal, hogy a hagyományőrző programjaink mellé a fiatalok számára is új ötletes, kreatív programokat kínálunk, szeretnénk tovább fokozni az érdeklődést.”

 

Jobbágy Henrietta, az alistáli művelődési központ igazgatónője:

 

“A Magyar Kultúra Napjával kapcsolatban először is Kölcsey Himnusza jut eszembe. Továbbá, hogy magyar vagyok. Akinek az agya a szíve, szinte minden mozdulata, tevékenysége a magyar szó hallatán teszi a maga dolgát megmaradásáért, létezéséért. Nem könnyű mindezt szavakba foglalni. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a magyar iskola, a magyar kultúra létezése lételemként legyen jelen az életemben-életünkben.

 

Nagyon odafigyelek a hagyományok tiszteletben tartására, megőrzésére. A helyi Csemadok szervezet vezetőségi tagja vagyok. Ezúton is próbálom mindezt tenni. Részt veszek minden kulturális rendezvényen falunkban, mint a szervezésben és annak végrehajtásában. A helyi Szent Márton PT tagjaként odafigyelek és cselekvésemmel hozzájárulok az általa rendezett rendezvények sikeréhez.”

 

Kép: daylinewshungary.com

 

Karaffa Attila, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke:

 

“Korunk társadalma és a felvidéki magyarság is a rohanó mindennapok áldozata. A sok munkahelyi feladat, a családról való gondoskodás, az anyagi létbiztonság megteremtése sokszor a háttérbe sodorja megmaradásunk fontos eszközeit. Például magyar kultúránk megélését. A lángot, amelyet őseink adtak kézből kézbe, s amelyért oly´ sokan adták vérünket, ismét a magasba kell emelnünk!

 

Kultúra nélkül ugyanis elveszünk, beolvadunk, szemellenzős fogyasztókká alacsonyodunk le és a különböző televíziós csatornák szolgáivá válunk. Már nagyjaink is ráébredtek arra, hogy magyar kultúra nem létezhet magyar nyelv nélkül. A nyelvünk a legnagyobb nemzeti kincsünk, mely vagyoni, társadalmi helyzetünktől, lakóhelyünktől függetlenül a miénk, magyaroké. Ezért is fontos a magyar óvoda és iskola, a magyar anyanyelvi oktatás.

 

A színes kulturális kavalkád megismerése nem bűn, sőt javunkra is válhat. Arra kell csak ügyelnünk, hogy a miénk, a magyar megmaradjon, és ne veszítsük el. Most, amikor az Európai Unió léte és jövője egyre inkább foglalkoztatja a világot, ki kell mondanunk: Az európai kultúra nincs nemzeti kultúrák, így magyar kultúra nélkül. Dunaszerdahelyen is büszkén énekeljük nemzeti imádságunkat. Akár egy DAC mérkőzésen, amikor több ezer ember torkából harsan fel az Isten, áldd meg a magyart! De templomainkban, egyéb kulturális rendezvényeken is tisztelettel énekeljük nemzeti imádságunkat.”

 

Zacharov Erika, a somorjai Duna utcai óvoda igazgatónője:

 

„Minden érző ember számára a legcsodálatosabb nyelv az anyanyelve, számunkra ez, a magyar nyelv. Elengedhetetlen, hogy gyermekink ne ismerjék kultúránk gyöngyszemeit, ne hallják, ne beszéljék őseik nyelvét. A modern világgal ötvöződve óvodánk mindennapjainak szerves része a hagyományápolás, szokások és örökségünk átadása. Óvodásaink megismerhetik népünk kulturális gyökereit, annak szépségét és értékét.

 

Ennek e legkisebbek világában a legtermészetesebb eszköze a játék, a vers, mese, a népi játékok, dalok.  Óvodánkban hagyománnyá vált, hogy a Magyar kultúra napja alkalmából, megkérjük régi óvodásainkat, akik már a somorjai Corvin Mátyás alapiskola és a Tejfalusi Alapiskola kisdiákjai, jöjjenek vissza régi óvodájukba felolvasni, elmesélni kedvenc történetüket, emléküket, meséjüket. Fontosnak tartjuk a magyar tanítási nyelvű intézmények közötti baráti kapcsolat ápolását,  így is segítve a családok jövendőbeli iskolaválasztását.

 

A több napos tevékenység sorozaton belül óvodapedagógusaink elmesélik az óvodásaiknak legkedvesebb kisgyermekkori meséjüket, ellátogatunk a Zalabai Zsigmond Városi Könyvtárba és a Városi Művelődési Központba Gál Tamás előadására visszük a kicsiket és nagyokat egyaránt, összesen 67 magyar óvodást.

 

,,Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának“. (Kodály Zoltán)

 

Incze Izabella erdélyi egyetemista (Sapientia EMTE, Csíkszereda):

 

„Íme, hát megleltem hazámat,

a földet, ahol nevemet

hibátlanul írják fölébem,

ha eltemet, ki eltemet.”

 

József Attila Haza című versét idézem, a költészet napjaként. E nap minden hazafi magyar ajkú számára a nemzeti ünnep után e neves ünnep következik. Magyarnak lenni nem csak azt jelenti, hogy a magyar nyelvet beszéljük, hanem, hogy szívünkben magyarnak érrezük magunkat. A magyar költészet napja is erre ébreszt fel minket, hogy van saját magyar művészetünk, ami által válunk igazi magyarokká.

 

Laky Erzsébet

Nyitókép: wikimedia

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket