Fontosnak tartják a köbölkúti Csemadok tagok a néphagyományok ápolását és művelését, ezért is hívták életre hagyományteremtő céllal a folklórtalálkozót. És azért időzítik februárra, hogy  a táncos és éneklő csoportoknak, kézműves mestereknek a tél folyamán is lehetőségük nyíljon a találkozásra.

 

Bolya Dudás Anita Csemadok helyi alapszervezetének elnöke bevezetőjében elmondta:

 

„Amikor ilyen sokan összejövünk, látni, hogy mi magyarok nem vagyunk kicsik és nem vagyunk kevesen. A felvidéki magyarság kultúráját képviselő Csemadok jelen van egész Dél-Szlovákiában. Végezzük a munkánkat, szervezzük rendezvényeinket, mert az ilyen és a hasonló találkozókon születnek a barátságok, kapcsolatok, esetleg szerelmek, amelyek végigkísérhetnek bennünket az életünkön. Feladatunk átadni azt, ami a miénk – a felvidéki magyar kultúrát – , hogy gyermekeink majd a helyünkbe lépve ugyanígy cselekedjenek.”

 

„A magyar ember az, akinek az unokája is magyar” – ezzel a mondattal kezdte ünnepi beszédét Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke.

 

„A magyar ember az, akinek az unokája is magyar” – ezzel a mondattal kezdte ünnepi beszédét Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke.

 hirdetes_400x285  

 

Sokan temették már a Csemadokot azzal, hogy a modern kor modern intézményeket kíván, mégis azt látjuk, hogy ez a 70 éves kulturális szervezet él és virágzik. Elkötelezett és munkás emberek Felvidék szerte szervezzenek hasonló összejöveteleket, mint ez a mai itt Köbölkúton, hogy a magyar népzene és néptánc szeretetét éltessük, ismeretét pedig tovább plántálhassuk a gyermeki szívekbe. Fontos együtt dolgozni úgy a környékbeliekkel, mint a szórványban élőkkel, hogy egymást támogatva, segítve magyar identitásunk megmaradjon és erősödjön”  – mondta el nagy tapsot kapott beszédében az alelnök asszony.

 

Kicsi vagyok, székre állok… Csepiga Gizella műsorvezető meginterjúvolta a fellépő csoportok, dalárdák, kézműves körök vezetőit, akik röviden bemutatkoztak és ismertették tevékenységüket.

 

Misnay Máté betyár Tatabányáról érkezett. Mesélt Sobri Jóskáról, a bakonyi betyárvezérről, ostort pattogtatott, sőt asszonyverés is szerepelt a bemutatón, de nem kellett közbeavatkoznunk, mert Veronika „asszony” mosollyal az arcán viselte el az ostorlegyintéseket.
A negyven éve alakult Nagykéri Vegyes Éneklőkör tagjai csodaszép népviseletben léptek színpadra. Farsangi mulatós dalaikkal megnevetették a közönséget.

 

most már jól áll minden fodor-bodor, masni, főkötő

 

A kéméndi Gyöngyösbokréta veztője Barti Éva. Csoportjuk még az 1940-es években alakult. Rengeteg helyen fellépnek, hiszen Kéménd a hat kurtaszoknyás falu egyike, és nagy keletje van e furcsa népviseletnek a fesztiválokon, de azt vallja, „legfőbb feladat itthon lenni prófétának”. Helyi népdalokat adtak elő ízes „kímengyi” kiejtéssel.

 

a közönség

 

A köbölkúti Csemadok mellett működő Asszonykórus Kis Zoltán vezetésével működik. Népi és műdalokat hallhattunk tőlük.

 

A szalkai Rikkancsok tánccsoport kicsi-kisebb-legkisebb táncosai úgy feldobták a hangulatot, hogy ütemre tapsolt mindenki. Szőcs Fruzsina csoportvezető elmondta, minden táncolni akaró gyermek helyet kap a csoportban – lányok, fiúk, az óvodástól a felső tagozatos alapiskolásokig.

 

A 2016-ban újra alakult szőgyéni Szőlővirág népdalkör is a Csemadok égisze alatt működik. A helyi népzenei hagyományokból merítenek. Ezen a találkozón vidám farsangi dalokat énekeltek.

 

A bényi Búzavirág vegyes éneklő csoport. Vezetőjük Smid Erzsébet.

 

A helyi Vadvirág tánccsoportot 2012-ben középkorú asszonyok alakították. Lévárdy Mónika tánckar vezető örömmel konstatálta, az utóbbi évben két fiatal néptáncos is csatlakozott hozzájuk.

 

A környék kézműves mesterei kiállították termékeiket, melyekből várásrolni is lehetett.

 

Bokor Klára

Képek: A szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!