Úrnapja: Ünnepelnek a keresztények - Körkép.sk
Hagyományok

Úrnapja: Ünnepelnek a keresztények

A pünkösd utáni tizedik napon Krisztus szent testének és vérének ünnepét tartja a római katolikus egyház. Az oltáriszentségben felmutatott kenyér és bor jelképezi Isten egyszülött fiának testét, vérét, istenségét, illetve emberségét. Ezt a keresztények titoknak nevezik. A megünneplése az írások szerint Krisztus akaratán alapszik, ugyanis egykor megjelent Szent Juliannának, akivel ezt tudatta.

 

Először 1247-ben tartották, majd megülését IV. Orbán 1264-ben az egész Egyházra kiterjesztette. A pápa megbízásából Aquinói Szent Tamás ekkor megírta az ehhez kellő liturgikus szövegeket és az ún. Lauda Sion szekvenciát.

 

Az úrnapi körmenetre készülve Nyárasdon

 

Az úrnapja egyike azon mozgó ünnepeknek, amelyet pompa jellemez. A keresztények ezen a napon feldíszítettet oltárakat – Felvidéken négy darabot – készítenek, amelyeket a körmenet során érintenek. Az egyes állomásokat virágokkal körberakott oltárképek és gyertyák ékesítik. Az énekszóval kísért vonulás az írások szerint bensőséges, tehát imádó értelmű, kérő és hitvalló jellegű.

 

A felállított oltárokat a plébános által vezette hívek körbejárják, ahol Evangélium-felolvasásra is sor kerül. Eközben a lelkiatya az égtájak irányában áldást tesz. Az ünnepet követő napokon is virágdíszben tündököl Isten háza.

 

A négy állomás egyike a nyárasdi római katolikus templom udvarában

 

Az úrnapját Felvidéken annak napján, azaz a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön, míg Magyarországon az azt követő vasárnap ünneplik.

 

Laky Erzsébet

 

Könyves források: Éneklő Egyház/Kozma László-Szathmáry Sándor: Élet-naptár

Internetes forrás: hu.wikipedia.org

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket