Úrnapja: Ünnepelnek a keresztények

A pünkösd utáni tizedik napon Krisztus szent testének és vérének ünnepét tartja a római katolikus egyház. Az oltáriszentségben felmutatott kenyér és bor jelképezi Isten egyszülött fiának testét, vérét, istenségét, illetve emberségét. Ezt a keresztények titoknak nevezik. A megünneplése az írások szerint Krisztus akaratán alapszik, ugyanis egykor megjelent Szent Juliannának, akivel ezt tudatta.

Először 1247-ben tartották, majd megülését IV. Orbán 1264-ben az egész Egyházra kiterjesztette. A pápa megbízásából Aquinói Szent Tamás ekkor megírta az ehhez kellő liturgikus szövegeket és az ún. Lauda Sion szekvenciát.

Az úrnapja egyike azon mozgó ünnepeknek, amelyet pompa jellemez. A keresztények ezen a napon feldíszítettet oltárakat – Felvidéken négy darabot – készítenek, amelyeket a körmenet során érintenek. Az egyes állomásokat virágokkal körberakott oltárképek és gyertyák ékesítik. Az énekszóval kísért vonulás az írások szerint bensőséges, tehát imádó értelmű, kérő és hitvalló jellegű.

A felállított oltárokat a plébános által vezette hívek körbejárják, ahol Evangélium-felolvasásra is sor kerül. Eközben a lelkiatya az égtájak irányában áldást tesz. Az ünnepet követő napokon is virágdíszben tündököl Isten háza.

Az úrnapját Felvidéken annak napján, azaz a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön, míg Magyarországon az azt követő vasárnap ünneplik.

Laky Erzsébet

Könyves források: Éneklő Egyház/Kozma László-Szathmáry Sándor: Élet-naptár

Internetes forrás: hu.wikipedia.org