Egy erdélyi karácsonya a Felvidéken - Interjú Klőr Leventével - Körkép.sk
Gedeon, Johanna
  • HUF: 386.07
  • USD: 1.08
  • 1 °C
  • 11 °C

Hirdetés (X)

Interjú

Egy erdélyi karácsonya a Felvidéken – Interjú Klőr Leventével

Az év legszebb ünnepéhez érkezve úgy döntöttük, interjút készítünk egy erdélyi származású csupaszív fiatalemberrel arról, milyen is az ottani karácsony, s miután családot alapított a Csallóközben, miképp ünneplik a karácsonyt itt nálunk.

 

Klőr Levente pedagógusként dolgozik a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskolában, ahol évről évre jótékonysági rendezvényeket is szervez. A tavalyi rendezvényén mi is ott jártunk. Erről ITT olvashatnak. Őt kérdeztük hagyományokról, szokásokról, ünnepi menüsorról.

 

Néhány mondatban mutasd be kérlek olvasóinknak önmagadat. Kicsoda Klőr Levente?

 

SJE Nyílt nap

Erdélyben születtem, Kolozsvártól nem messze, Désen, a valamikori Szolnok-Doboka vármegye székhelyén, a Mezőségben. Itt éltem 26 éves koromig, itt ünnepeltük meghitten Karácsony szent ünnepét. Aztán egyik kisebbségből a másikba kerültem, Erdélyből Felvidékre, Mezőségből Csallóközbe. Itt élek családommal, feleségemmel és gyönyörű két kisfiammal. 14 éve együtt ünnepeljük a Karácsonyt itt Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen.

 

Hogy telik december 24-e Erdély azon részén, ahonnan származol? Ott is aznap díszítik a fenyőfát? Tettetek egyedi díszt a karácsonyfára, vagy alá? Mennyire szokás ott még a betlehemezés, mendikálás?

 

Örömmel és hálatelt szívvel emlékszem vissza az erdélyi karácsonyokra. A karácsonyfát december 24-én együtt diszítettük a szüleimmel, nagymamámmal, aki egy gyönyörű betlehemet is készített a fa alá és ezt minden évben a fa alá helyeztük. Szentestén a család együtt volt, este a fa köré álltunk és elénekeltük a Mennyből az angyalt, imádkoztunk, majd a fa alatt lévő ajándékokat átadtuk egymásnak. Együtt örültünk minden kis ajándéknak.

 

Nem az ajándék nagysága, drágasága volt a fontos, hanem a szeretet értéke, amivel készítettük és az, hogy együtt vagyunk szeretteinkkel. Ezt követte az ünnepi vacsora, mely jellegzetesen a töltelékes káposzta volt. Az est hátralevő részében beszélgettünk, majd 11 órára indultunk a katolikus templomba, melyben Désen a ferences testvérek szolgálnak, hogy együtt köszöntsük a kisded Jézust az éjféli misén.

 

A mise előtt betlehemes játékot adtak elő a fiatalok és amíg odahaza éltem, aktívan bekapcsolódtam én is a szervezésébe. Kezdetben, mint szereplő, majd rendező. Az éjféli mise után a plébánia fiataljaival elindultunk kántálni-mendikálni családjainkhoz, vittük a megszületett Jézus örömét, szeretetét.

 

 

Milyen karácsonyi szokásokat őriznek még arrafelé?

 

Meg kell említenem, hogy élő hagyomány volt a szállást keres a Szent Család is. A Karácsony előtti napokban különböző családoknál imádkoztunk. Az adventi koszorú készítése is fontos része a Karácsonyra való készületnek. Együtt készítettük a plébánián, majd otthon közösen gyújtottuk meg vasárnaponként.

 

Van valami, ami ott jellegzetes, itt viszont kevésbé?

 

Odahaza mindig fehér Karácsonyaink voltak. Itt Csallóközben furcsa volt ezt megszokni. A másik furcsa dolog, hogy Karácsony előtt mindenki ugyanúgy rohan, mint a hétköznapokban, pedig ilyenkor kellene igazán megállnunk, mert Karácsony lényege nem a bevásárlás, a nagy ajándékok, hanem az együttlét, a találkozás öröme. Megállni a jászolnál és nem elrohanni előtte.

 

 

Miután idenősültél a Csallóközbe, a családod körében mely hagyományok a dominánsabbak?

 

Az erdélyi hagyományokat itt is tartjuk, a karácsonyfa díszítése közös családi program, a szüleim által készített betlehem a fa alatt áll, szenteste csengőszó jelzi, hogy itt az idő. Fiaim, feleségem, a nagyszülők együtt ünnepelünk, a fa körül énekelünk, imádkozunk, majd örülünk az ajándékoknak és egymásnak.

 

Kisebbik fiam gitár, nagyobbik fiam zongorajátékkal köszönti a megszületett kis Jézust. Igyekeztem ezeket a gyermekkoromat meghatározó hagyományokat tovább hordozni családomban, átadni gyermekeimnek és rávezetni őket arra, hogy Karácsonykor a szívünkbe kell megszületnie a kis Jézusnak és nemcsak Karácsonykor kell szeretni, jót tenni, hanem az lenne igazán értékes, ha minden nap úgy élnénk, mint Karácsonykor.

 

Az iskolában ahol tanítok, szintén próbálom a középiskolás diákokkal megértetni a karácsonyi üzenetet. Együtt díszítjük a fát, a betlehemi láng is ott van az iskolában, hetedik éve elindítottam egy jótékonysági programot, Ajándékozz egy mosolyt, Jót tenni jó címmel a csallóközi beteg gyerekek megsegítésére. Műanyagkupakokat, ajándékokat, pénzadományt gyűjtünk nekik egy jótékonysági koncert keretében, melyet iskolánk diákjai mutatnak be.

 

Idén Karácsonykor két osztályommal 44 csomagot készítettünk a budapesti remény óvodájába járó szegény, rászoruló gyerekeknek. Fontos a diákoknak is összefogniuk nemes célok érdekében. És a legnagyobb ajándék, hogy ez által mi kapunk a legtöbbet, szeretetet, mosolyt, ölelést. Kell-e ennél nagyobb karácsonyi ajándék?

 

 

Mi a menüsor 24-én? S mi az ünnepi fogás, van valami egyedi?

 

A vacsora hagyományos csallóközi halászlé, kirántott hal, krumplisaláta, de az erdélyi töltött káposzta sem marad el.

 

A fényképen Klőr Levente (jobbról).

 

Interjúalanyunk – Klőr Levente – karácsonyi jókívánságait is megosztja olvasóinkkal:

 

Meghitt, áldott karácsonyt, a kisded Jézus örömét kívánja mindenkinek és azt, hogy ezt az örömet, szeretetet az Újesztendőben sugározzuk a körülöttünk élő embereknek.

 

Laky Erzsébet

Képek: Archívum

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket