Értékeink – könyvbemutató Zselízen

A zselízi Csemadok és a Zselízi Városi Könyvtár közös szervezésében március 3-án tartották meg az Értékeink – százéves a szlovákiai magyar közösség című reprezentatív kötet ünnepi bemutatóját a zselízi Magyar Házban. Csáky Pál Európai Parlamenti képviselő, a könyv összeállítója és ötletgazdája, betegség miatt nem tudott részt venni az eseményen, így két társszerző, Dunajszky Géza és Csonka Ákos mutatták be a kötetet a közönségnek.

Társszervezőként Plizga Sylvia könyvtáros köszöntötte az érdeklődőket:

„A múltbeli eseményeket felidézve e kötet többek között szerepet vállal a népművészet kincseinek megőrzése érdekében is. A szép szó, a zene, a tánc, a néphagyomány ápolása a kultúra fejlődésének alappillére. Az értékeink, melyre büszkék vagyunk, és a tetteink, melyek meghatározzák, kik vagyunk. Közösség, melyben felnőttünk, éltünk át egyes fontos eseményeket.

Egy otthon, ahol belénk rögződtek a természet színei, egyes ételek ízei, vagy akár a sajátos érzelmek, melyet egy-egy mű kapcsán élünk meg, fedezünk fel. Szellemi és tárgyi értékeink, melyek egyedivé, különlegessé tesznek minket. Legyen tehát ez a bemutató is ezen kincsek kalauza”

–  fogalmazott megnyitó beszédében, majd átadta a szót az előadóknak.

   

A kötetben huszonheten osztották meg gondolataikat, nem egy klasszikus visszaemlékezés, inkább egy élményekkel és érzésekkel teli összegzés, hogy az egyes társszerzőknek mit jelent a kisebbségi lét, a szlovákiai magyar kultúra, illetve mit jelentett számára maga a Csemadok.

„Azt mindenesetre nem szabad elfelejteni, szemünk előtt kell tartani, hogy a Csemadok létrejötte 1949-ben egy központi döntésnek, a kommunista hatalomátvétel után az állampártnak az eredménye volt. Bárhogyan is tekintünk a kommunista proletárdiktatúrára, mégis az internacionalizmus jegyében egy mentőövet kínált a csehszlovákiai magyarságnak a Csemadokkal és az Új Szó megteremtésével, hogy ne legyen ellentét a csehek, szlovákok és a magyarok között.

Bármennyire is furcsa ebből a kontextusból tekinteni erre az eseményre, a Csemadok csak közművelődési feladatokat volt hivatott ellátni, mégis ezen bőven túlmenően szállt síkra a magyar nyelvhasználatért, a magyar iskolák újraindulásáért, egyáltalán a magyar életnek az újbóli megteremtésért”

– foglalta össze Csonka Ákos a Csemadok születésének körülményeit.

Az előadók érdekes szociálpszichológiai összefüggésekre is felhívták a figyelmet az előadás során, miszerint a deportálások, a reszlovakizáció, a terror hatására kezdetben ugyan csökkent a magyarság számaránya, azonban 1949-et követően gyarapodásnak indult. Az újabb csökkenést a rendszerváltás hozta el, 1990-től ismét lejtmenetben van. Egy bezárt diktatúrában gyarapodni tudott a közösségünk, a szabad világban pedig fogyásnak indultunk.

„Nem függ össze a jólét a gyermekek számával, a gyermekáldással. Inkább értékvesztésről van szó. Ugyanúgy a szívünk, hogy hova kötődünk, milyen identitással rendelkezünk, az veszít az értékéből. Nagyon rossz példa volt a hatalomváltásnál, olyanok kerültek hatalomra, akik elvitték az értékrendet az anyagiasság felé. Ez az egyik jelentős ok, ki kell mondani. Van egy ilyen mondás: aki nem lop, a saját családját rövidíti meg.

Ez a filozófia kezdett érvényesülni ahelyett, hogy családként gondolkodtunk volna tovább, ahogy addig összetartott ez a közösség, amikor igyekeztek mindent arányosan szétosztani. Megbomlott ez, mindenki próbált érvényesülni, előzni a másikat valamilyen módon. Nem épen etikus módon”

– emlékezett vissza Dunajszky Géza a letűnt időkre.

A délután során szóba kerültek a Csemadok 70 évének viszontagságai, küzdelmei, sikerei, gazdag kulturális tevékenysége. Dunajszky saját tapasztalataival gazdagította a könyvbemutatót, Csonka Ákos tíz éves Csemadok tagsággal a háta mögött a közeljövőben történt programokról is beszélt, amelyből kiderült, hogy a bemutató helyszínéül szolgáló Magyar Ház már rengeteg sikeres kulturális eseménynek volt színhelye.

A rendezvény folyamán felmerült a kérdés: Van-e még értelme, célja a Csemadoknak? Az előadók véleménye szerint egyértelműen igen, hiszen ezen az úton lehet megtartani a közösséget. „Az iskoláinkat nem szabad feladnunk, a könyveinket és a templomainkat” – mondta végezetül Dunajszky. Az előadás végén a közönség soraiból is hozzászóltak az előadáshoz, olyan égető problémákat érintve, mint a mai fiatalság érdektelensége – s végül egy építő jellegű beszélgetés kerekedett a könyvbemutató végére.

A bemutatott könyv teljes képet ad a Csemadok 70 éves történetéről, a csehszlovákiai magyarság küzdelmeiről, kultúránkról, a tárgyalt évtizedek minden viszontagságaival, nehézségeivel együtt. A kötet legközelebb március 14-én Királyhelmecen kerül bemutatásra.

Kapusník Csaba