Gyárfás
  • HUF: 323.23
  • USD: 1.12
  • 19 °C
  • 29 °C
Kultúra

Az élete a színpad – Bodrogi Gyula 85 éves

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze a mai napig aktív.

Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

 

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze a mai napig aktív.

Budapesten született 1934-ben. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt a szenvedélyt. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika–fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát. Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt.

 

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1954-ben jelentkezett, mert rendező akart lenni. A szak végül nem indult, őt pedig átirányították színésznek, diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt.

 

Vidám Színpad, Nemzeti Színház

 

A Vidám Színpadhoz 1982-ben került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, majd 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1975-től tanított (2000 óta Egyetemen).

 

Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.

 

Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay–Vas–Ránki Egy szerelem három éjszakájában), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában).

 

Koltai Róbert és Bodrogi Gyula, Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból című komédiájának próbáján (Fotó: MTI/Sándor Katalin, 2004)

 

A filmvásznat is meghódította

 

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt a partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?

 

A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, 1989-ben a svájci Vevey-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban is elnyerve a legjobb férfialakítás díját. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris, Magyar vándor, a Világszám! című filmekben.

 

Bodrogi Gyulához kötődik Süsü, a sárkány is

 

Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.

 

Bodrogi Gyuláról köztudott, hogy szenvedélyes vadász és szakács is. Kedves időtöltéseiről 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Irkafirka című kötete  2009-ben jelent meg, ebben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, aforizmák idézik fel a művész tizenhét főiskolai fegyelmijének történetét, színházi emlékeit, emlékezetes tanárait és pályatársait.

 

Süsü, a sárkány és magyar hangja, Bodrogi Gyula színművész (Fotó: MTI/Manek Attila, 2011)

 

A nemzet színésze 2007 óta

 

Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa. A XIII. kerület díszpolgárává választották 2009-ben, a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Életmű-díjjal jutalmazták. A Prima-díjat és a Prima Primissima Közönségdíját 2012-ben vehette át, 2013-ban Szenes Iván-életműdíjat kapott.

 

Idén április 22-én az 5. Magyar Filmhét nyitóeseményén négy másik színművész társaságában átveheti a Magyar Filmakadémia Egyesület első alkalommal adományozott életműdíját.

 

A mai napig a színpad az élete

 

Bodrogi Gyula ma is fellép, a Nemzeti Színházban a Caligula helytartójában I. Agrippát, az Egy ember az örökkévalóságnak című darabban Wolsey bíborost, a Házasság Palermóban című vígjátékban Pantalonét alakítja. A művészt 85. születésnapján a Nemzeti Színház nagyszínpadán gálával köszöntik.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás