A Dinamit. A magyar rock történetének egy kurta életű, feledhetetlen együttese. Tagjai legendás és szakmájuk legkimagaslóbb zenészei voltak, karrierjüket azonban derékba törte, hogy sokan a rendszer együttesének, állami rockbandának titulálták őket.

 

(A Dinamit együttes „ugrásra készen”)

 

Fennállásuk 3 éve alatt 2 legendássá nemesült nagylemezzel és két kislemezzel örvendeztették meg közönségüket. Hallgatva zenéjüket el kell ismernünk: a 80-as évek rockdömpingjének legnagyszerűbbjei közül valók:

 

Kiegyensúlyozott és élvezetes ritmusszekció volt az övék, amit a Skorpióból kivált Németh Gábor és a Minis Németh Alajos biztosítottak, míg a kiváló gitárszólókról a szintén a Skorpióból átigazolt Szűcs Antal Gábor, azaz „Totya” gondoskodott. Papp Gyula a billentyűs hangszerek virtuózaként csatlakozott az együtteshez, A Hang pedig, Istenem: Vikidál Gyula érzelmektől és erőtől duzzadó, utánozhatatlan hangja volt az, ami felrakta az i-re a pontot.

 hirdetes_810x300  

 

(Vikidál Gyula valamikor a nyolcvanas évek elején)

 

A zene végig száguld az ember testén és lázba hozza a hallgatót. Dalaikból őserő és igazi rock-életérzés árad, dalaik hangszerelése remekbeszabott, precizitásuk megkérdőjelezhetetlen. Hölgyeim és Uraim, íme a Dinamit!

 

Adott egy istenadta tehetség, egy erőtől és tettvágytól duzzadó, zömök férfi, akinek hangjához hasonlót a magyar szférában talán nem is találni. Egy fiatalember, akinek hangjától leszakad a plafon is és akiben velőtrázó őserő lapul. Vikidál különleges és utánozhatatlan színfoltja a magyar zenének, profi pályáját a P.Mobil tagjaként kezdte, ottani pályafutása azonban tökéletes példája a kiteljesedni nem tudó gyötrődő tehetségnek.

 

A P.Mobil a hetvenes évek végén. A hatalom nem szívlelte őket)

 

A P.Mobil nem tartozott a rendszer kedvenc együttesei közé, valahol a Tűr és Tilt kategóriák határán foglalt helyet, így nem is jelenhetett meg nagylemezük. A Vikidálos időkből mindösszesen két kislemez maradt fenn, ezek közül az első az örök klasszikus Kétforintos dalt is tartalmazza. A gyakori tagcserék, a rendszer ellehetetlenítő törekvései, a kitörni nem tudás együttesen késztethették arra Vikidált, hogy más irányba tekintsen. Ezt később sokan fel is emlegették neki és mint árulóra tekintettek rá.

 

Az idő azonban alkalmasnak bizonyult, hogy valami új és különleges jöjjön létre. Vikidál mellett ugyanis akkoriban több kreatív erő zenekar nélkül maradt. Szűcs Antal Gábor a Skorpióval készített negyedik lemeze után úgy érezte, kifulladt a zenekar, s az együttes dobosával, Németh Gáborral és az orgonavirtuóz Papp Gyulával együtt otthagyta Frenreisz Karcsit. A trió aztán szövetségre lépett Vikidállal és a Miniből jött Németh Alajos „Lojzival”, hogy megalakítsák a Dinamit együttest, amely éppoly erőteljes és kirobbanó volt, mint amit a neve sugallt. 1979-et írtak ekkor.

 

(A Dinamit együttes ereje teljében, 1981)

 

Az együttes azonnal munkához látott, kreatív erőik csúcsán jártak és valami furcsa oknál fogva a hatalom sem lehetetlenítette el működésüket. Épp ez volt, ami sokaknak szemet szúrt. Míg a P. Mobilt alig engedték szóhoz jutni, addig az újonnan alakult Dinamit rögtön kislemezzel, s kurta idő múlva nagylemezzel jelentkezhetett. A Dinamit innentől fogva egyaránt volt rajongás és utálkozás tárgya.

 

Besúgókként, a hatalom kiszolgálóiként tekintettek rájuk (Vikidálról a 2000-es években ki is derült, hogy hírességekről jelentő ügynök volt, de mint Szörényi Levente írja könyvében, róla például használhatatlan jelentéseket adott közre). Az „állami rockzenekar“ titulus nem tett jót az együttesnek. Ennek ellenére gőzerővel dolgoztak, hogy olyan remekműveket adjanak át az utókornak, amik kiállják az idők próbáját.

 

A legelső Dinamit lemez tulajdonképpen egy Szűcs Judith számára készített album, melyen az együttes adja a zenei alapot. Ezt követte az igazi Dinamit-rock anyag két kislemez formájában: Tinédzser dal/ Neked adnám a világot, valamint a Mi ez az érzés/ Igazság címűek.

 

 

Már ezeken is érződik, milyen kifinomult, precíz és ütős zenét képes összehozni a tagság. Az új évtizedet aztán nagylemezzel köszöntötték, mely nemes egyszerűséggel a Dinamit címet kapta, s melynek borítóján az együttes tagjai láthatók, koncertezés közben.

 

(A Dinamit bemutatkozó nagylemezének borítója)

 

Az albumra olyan klasszikus Dinamit-dalok kerültek fel, mint a lemezindító Tinédzser dal, az Engem ne sajnáljatok vagy éppen a Dinamit a vérem.

 

 

Sajnos, rövidnek érezzük ezt a lemez. Olyan szívesen hallgatnánk még! A következő korongra azonban nem kellett sokat várni: 1981-ben megjelent a futurisztikus borítóval rendelkező Dinamit-remekmű, amely a Híd címet viseli.

 

(A Híd című remekmű borítója, 1981)

 

Ez a korong jóval kiforrottabb, s hangzás is teltebb, annak köszönhetően is, hogy Totya mellé egy másik gitáros, a később a Beatricében tündöklő Lugosi László is bekerült a zenekarba, Az album remekművei közül valók a Te mond meg! című dal, a mókás-pikáns Csontváz, a háborúellenes Dinamit-himnusz, mely a Dzsungelharc címet viseli, továbbá a Néma kőszobor és a talán legszebb lírai Dinamit-nóta, a Tépd el az időt, ami tökéletes berekesztése nemcsak az albumnak, hanem e kurta életű, zseniális együttes működésének is.

 

 

Néhány hónappal az album megjelente után az együttes a Pulzus című televíziós zenei műsorban bejelentette feloszlását. Elmondásuk szerint a szaksajtó tönkretette a zenekart.

 

1982-re hirtelen néma csönd támadt. Szűcs Antal hamarosan visszatért az újjáalakult Skorpióba, Lojzi a Bikini azóta is hű basszusgitárosa lett, Vikidál pedig megtalálta helyét és számításait a P. Box nevű szupercsapatban, s közben Szörényiék ráosztották Koppány szerepét 1983-ban bemutatott István, a király című rockoperájukban.

 

(Vikidál Koppányként az István, a király című rockoperában)

 

Mondhatni mindenki jól járt, és ahogy az már bebizonyosodott, a Dinamit dalok is kiállták az idő próbáját. 2009-ben újjáalakult a zenekar, nem az eredeti felállásban azonban: Vikidál helyére egy fiatal énekes, Kálmán György került. Az új formáció új lemezzel jelentkezett, majd Kálmánt Rudán Joe váltotta fel az énekesi poszton.

 

A zenekar új inkarnációja sem bizonyult azonban hosszú életűnek. Most viszont, a zenekar alakulásának 40. évfordulójára újra összeáll az eredeti tagság, s koncertet adnak a rock és Dinamit rajongók legnagyobb örömére.

 

 

A Dinamit különleges színfoltja volt a 80-as évek jobbnál jobb zenekarokkal fémjelzett rockzenei palettájának. Két nagylemezük különleges kincs, mely a kimagasló tehetségek remek összhangjának lenyomata. A vádak és ellenérzések már mind a múltéi, s nem maradt más, csak ami igazán fontos: A Produktum, a Zene, az Érték.

 

Kerepesi Igor

Képek: internet

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.