Nyitókép:

 

„Csak a múltat ismerve épülhet a jövő!”

 

A trianoni békediktátum 99. évfordulóján nagyszabású, lélekemelő ünnepség szelleme járta át egész Komáromot.  

 

 hirdetes_300x300  

A Duna jobb- és baloldalán elterülő két félvárosban a Te Ügyed Kör Polgári Társulás, valamint az Endresz Csoport Egyesület már évek óta együtt szervezi június 4-én, a gyászos trianoni emléknapon a Nemzeti Összetartozás Napját.

 

Az ünnepi megemlékezés istentisztelettel kezdődött az észak-komáromi református templomban, igét hirdetett Fazekas Zsuzsanna tiszteletes asszony.

 

 

Az ünnepség a templommal szemben, a református egyházközösség kertjében, a trianoni emlékműnél folytatódott, ahol Feszty Zsolt köszöntötte a több száz fős tömeget, majd átadta a szót Halász Bélának. A szónok nyíltan rámutatott a felvidéki magyarságot ért jogfosztásokra, és komoly elszántsággal hangsúlyozta, hogy szép lassan vissza fogunk szerezni mindent, ami a miénk.

 

 

Ezt követően Oros Boglárka Sára előadásában Reményik Sándor versét hallhattuk.

 

Gyűrűt készíttetek

 

Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, – dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget,
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!

 

Maga a fából faragott trianoni emlékmű is e gondolat szerint készült, melyet alul egy vaskos fekete fémgyűrű övez. Alkotója Smidt Róbert szőgyéni fafaragó mester. A mű 2010 óta hirdeti a nemzet összetartozását.

 

Az észak-komáromi megemlékezés fő szónoka dr. Pordány László, korábbi magyar nagykövet volt, aki beszéde elején rámutatott a komáromi trianoni emlékmű példaértékűségére, majd mindvégig a nemzettudat erősítését szorgalmazta, és elhelyezett egy anyaországból hozott követ az emlékoszlopnál.

 

 

Az észak- komáromi megemlékezés a Szózat hangjaival zárult. Ezután került sor a Kárpát-medencében egyedülálló megemlékezésre, amikor is a két ország egy városa a diktátum 99. évfordulóján 99 égő fáklyával vonult végig Komárom belvárosán, a Jókai utcán, a Klapka téren, a Nádor utcán, a trianoni határon, át a Duna hídján, Dél-Komáromba. A fáklyás menetben gyermekek is részt vettek, akik mindvégig rendületlenül vitték az égő fáklyákat, bizonyságul kitartásuknak és elszántságuknak.

 

Dél-Komáromban a megemlékezés az összetartozást jelképező Turul emlékmű közelségében történt, ahol az ezer főnyi tömeg zúgva énekelte nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Utána magas színvonalú zenés-irodalmi összeállítást hallhattunk.

 

 

 

„Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet! Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdéseitek, sem nagyszabású elgondolásaitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem érdekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet!” (Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet)

 

A tartalmas prózai részeket gyönyörű, megzenésített versek tették még meghittebbé.

 

Boldogasszony, ezer évig 
Édesanyánk voltál,
Eleink ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért,
Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz–parton,
Három hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.
(Sík Sándor: Az Andocsi Máriához )

 

Az ünnep fő szónoka Dr. Somogyi Alfréd református lelkipásztor volt, aki a Felvidék fővárosának nevezte Komáromot. Hangsúlyozta, hogy nemzeti identitásunk és keresztény hitünk megőrzése egyaránt fontos. Trianont, a nemzeti gyásznapot az Összetartozás Napjává változtatta át az akarat, mely folyamatosan erősíti, s reményünkben máris eggyé olvasztja szétszórt nemzetünket.

 

 

A nagyszabású rendezvény a Turul emlékmű megkoszorúzásával ért véget.

 

Buday Mária

 

A fotók a szerző felvételei.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.