Ez év márciusában már szóltunk róla, hogy Komáromban felújítják az Eötvös utcai toronyházak mögött meghúzódó, sorsára maradt romos temetőkápolnát.
A városvezetés kezdeményezésére a munkálatok februárban kezdődtek, ekkor a Bastion Comorra nonprofit szervezet önkéntesei hozzáfogtak a kápolna kitakarításához, melyet a hajléktalanok elképesztő állapotban hagytak. A nagytakarítás után a csapat rögtön eltávolította a szakadozott tetőszerkezetet is.
A legalapvetőbb és legsürgősebb munkálatok befejezéseként felszereltek az üresen tátongó ajtónyílásra egy új, masszív vasrácsos kaput, hogy megakadályozzák a hajléktalanok ismételt bejutását.
A munkálatok a nyár elején, júniusban folytatódtak, amikor is az épület teljesen új tetőszerkezetet kapott. Ezután bevakolták a külső és belső falait, lecsiszolták az ajtórámát képező és homlokzatot díszítő márvány részeket. Ezt követően került sor a falak lefestésére.
Az ősz elejére a kápolna visszanyerte eredeti formáját, s most így, megszépülve, letűnt korok emlékét idézi vissza, és hangulatot hoz a kockaházak egyhangúságába.
A kőműves munkálatokba a városvezetés bekapcsolta a szakmailag erre alkalmas szociális dolgozókat is, elképzelhető, hogy ebben némi nevelő szándék is ott rejlett. Hiszen az ember óvja, védi, amiben megmutatkozik keze munkája, s így saját közösségét is erre ösztönzi.
A toronyházak mellett húzódó lakótelepi park, amelyen a szóban forgó építmény található, korábban ortodox és görögkatolikus temetőként funkcionált, közvetlenül a római katolikus temető déli oldalánál. Ekkor a kápolna a pravoszláv szerb egyház temetői kápolnájaként szolgált.
1974-ben, amikor Komárom „hetes” lakótelepét kezdték kiépíteni, a sírkertet megszüntették, az itt található síremlékeket áthelyezték a pravoszláv templom (Rác templom) kertjébe. A sírkövek áthelyezésekor a kápolnát néhány lelkes műemlékvédőnek sikerült megóvnia a lebontástól, ami – tekintettel az akkori korszellemre – nem kis érdem. És ha a kommunista időkben megmentették a pusztulástól, bizony illő, hogy az utókor is gondoskodjon róla.
Eszmei értéke abban rejlik, hogy a közelében lelt örök nyugalomra az a halhatatlanná vált komáromi gabonakereskedő, akiről Jókai Mór Aranyemberét, Tímár Mihályt formázta meg. Most az ő sírköve is a pravoszláv templom kertjében található, viszont hamvai a kápolna mellett váltak eggyé az anyafölddel.
Szeptember végén az épületbe egy reflektort helyeztek el, mely az esti-éjszakai közvilágítással egy időben lép működésbe, és szépen bevilágítja belső teret. A kápolna jövőbeli funkciójáról még nincsenek pontos információk, közbeszéd témája, hogy a beltérben egy QR-kód lesz olvasható, melynek alkalmazásával az Aranyemberrel kapcsolatos YouTube-on közzétett filmet nézhetünk meg.
Talán jó lenne, ha a kápolna mellett egy emlékkövet helyeznének el, tájékoztatóul a hely szellemének jelentőségéről:
Itt lelt örök nyugalomra az egykori gabonakereskedő, Domonkos János, akiről írófejedelmünk, Jókai Mór legközkedveltebb regényének főhősét, Tímár Mihályt formázta meg.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.