Natália
  • HUF: 331.08
  • USD: 1.11
  • 1 °C
  • 7 °C
Kultúra

Hatvani Istvánról, a Magyar Fausztról – Rimaszombatban

A regény címe Magyariné szeretője, szerzői Schlechtovszky Csaba és Győrei Zsolt.

Rimaszombatban vettünk részt könyvbemutatón a Csillagházban. Két debreceni fiatalember regényt írt Hatvani Istvánról, a Magyar Fausztról. A regény címe Magyariné szeretője, szerzői pedig Schlechtovszky Csaba és Győrei Zsolt. Előadásukból és a kapott kérdésekre adott válaszaikból sok mindent megtudhattunk egy érdekes, talán méltatlanul elfeledett emberről.

 

Hatvani Istvánról keveset tudnak az emberek. Rimaszombatban született háromszáz évvel ezelőtt, később Debrecenben a kollégium tanára lett. Reneszánsz ember, valóságos polihisztor, minden érdekli. Hívták a nyugati egyetemek, de ő hű maradt Debrecenhez, a „cívisvároshoz”.

 

 

Mint a filozófiához közelálló személy, a fizika, kémia tudományával foglalkozott. Kísérleteket végzett, így az emberek között hamar elterjedt róla, hogy boszorkány, az ördöggel cimborál. Később úgy nevezték, a Magyar Fauszt. Nem volt fedhetetlen hírneve, hamar el is feledték.

 

Születésének háromszázadik évfordulója alkalmából aztán Rimaszombatban többször is felmerült a neve. A helyi cserkészcsapat már korábban felvette a nevét, majd a pedagógusok szövetsége (SZMPSZ) konferenciát rendezett emlékének a tiszteletére. A cserkészek kérésére pedig a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítást rendezett életéről és munkásságáról, melyhez egy katalógust is publikált.

 

 

Mára elmondható, hogy Hatvani István kultusza Rimaszombatban emelkedőben van. Úgy látszik, hogy szülővárosa felkarolta, nem hagyja emlékét veszni.

 

Hatvani Istvánról Ádám Zita pedagógus, a SZMPSZ tiszteletbeli elnöke is beszélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy egy tanári konferencia még 2008-ban úgy határozott, hogy össze kell gyűjteni Gömör elkallódni látszó értékeit.

 

 

„A határozat alapján tíz konferencia valósult meg „A hely, ahol élünk” címmel. Minden konferencia anyagát kiadtuk egy-egy kötetben is. Ezek egyike Hatvani Istvánról szólt, arról, hogy mi kutatható még az ő kapcsán?” – mondta Ádám Zita.

 

Kerényi Éva, a Gömör-Kishonti Múzeum kurátora a múzeumban rendezett kiállítást ismertette. Beszélt arról, hogyan sikerült összeszedni a kiállítás anyagát, amely ma már egy átfogóbb képet ad a város szülöttéről.

 

Elmondta, hogy a cserkészcsapat kérésére született meg nála a kiállítás megszervezésének a szándéka:

 

„Belefogtam, nem volt egyszerű dolgom. Debrecenben kezdtem a kutatást, de itt sem volt nagy kultusza. Hatvani nem volt egy ismert személyiség. Mégis sikerült rátalálni olyan emberekre, akik segítettek. Segítettek kutatni a múzeumban, segítettek a nagykönyvtárban. Szlovákiában nagyon kevés értékelhető anyagot találtam, egyedül Kézsmárkon valamicskét. Az anyagot aztán sikerült kiállításba rendezni, most nyitottuk meg szeptember 25-én, hálistennek a katalógus is kész lett időben.”

 

 

A szerzők beszéltek nekünk arról, hogy egy dráma is íródik Hatvaniról, melyet reményeik szerint a Nemzeti Színház is fogja játszani. Beszéltek egy másik sikeres regényükről is, amelyet Orcai Emmáról írtak, aki elmondásuk szerint ma Amerika legismertebb és legolvasottabb magyar regényírója.

 

A könyvbemutató, melyet Juhász Dósa János vezetett, a regény dedikálásával ért véget.

 

Mede Géza

 

Képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője. Mindenhez ért. Mindenhez is!

Kövessen minket

Megosztás