Nyitókép: A fotó Vágáshután készült, 1969. január 14-én.  A vándoriparos – népiesen „drótos tót” – Danuvia motorkerékpárjára száll. MTI Fotó: Kunkovács László

 

Hogyan dolgoztak, miként éltek e régi mesterség képviselői? Miért indultak útnak a Felső-Vág vidékéről a Kárpát-medence távoli sarkaiba, sőt még messzebb: Kínába vagy Amerikába? 

 

„Mikor a lesti tótok mind haza gyűlnek, akkor lesz a közmondás szerint a világ vége.”

(Mikszáth Kálmán: A seprűs tót)

 

Pár évtizede még azzal ijesztgették az engedetlen gyermeket, hogy „Elvisz a drótostót!”. 

 hirdetes_400x285  

 

De volt még gyolcsos, sajtos, olajos, csipkés tót, és még tucatnyi vándormesterség.   

 

És akkor még nem beszéltünk az ablakosról, akinek más sem hiányzik, mint a hanyatt esés. 

 

Miről mesélnek a népdalaik vagy a róluk szóló operett? Hogyan látták íróink a XIX. század elfelejtett vándorait?  

 

Vágner Mária szerkesztő-műsorvezető több érdekességre is fényt derít a mára csaknem feledésbe merült, vándorló mesterekről és mesterségbeli fogásaikról a Regényes történelem pénteki adásában a Kossuth Rádió műsorán!

 

Adás: Kossuth Rádió 2019.12.20. (péntek) 15.10-15.35.

 

Körkép.sk/MTVA-sajtóhír

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!