Lőrinc
  • HUF: 346.28
  • USD: 1.18
  • 22 °C
  • 32 °C
Hagyományok

Január 6. – Vízkereszt ünnepe, avagy a háromkirályok napja

A katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, a  karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az egyik legrégibb egyházi ünnep.

A katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, a  karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az egyik legrégibb egyházi ünnep.

 

Az Epifánia ünnepe

Hirdetés(x)

 

3k
Háromkirályok. Forrás: netfolk.blog.hu.

 

Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.  Maga a kifejezés a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót jelentő megjelenése, a római császárkultusz idején az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatása volt.

 

A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is.  Ekkor az egyház Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap”, azaz annak december 25.-ei ünnepével egyesítette. Az Epiphania ekkor kapta meg mai jelentéseit. Teológiai értelmezésében Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

 

Az egyház ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Az utóbbihoz később kapcsolódott Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezés is. (A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-ére esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.)

 

A háromkirályok, azaz a napkeleti bölcsek érkezése

 

300px-magi_1
Háromkirályok. Forrás: netfolk.blog.hu.

 

„Három királyok elindulának,
Aranyat, tömjént, mirhát osztogatának.
Örvendezzünk és vigadjunk,
Új királynak hálát adjunk!
Jézusnak ajánljuk!”

 

Az ünnep  meghatározó jelentése a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Máté evangéliuma (Mt 2,1-16) szerint a háromkirályok  a betlehemi csillag  vezetésével jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, ahol  Heródes király gonosz szándékkal arra kérte őket, hogy ha meglelik a kisdedet, akkor értesítsék őt, mert ő is szeretné a hódolatát kifejezni.  Betlehembe  találtak rá Jézusra, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.

 

A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet.

 

Jézus megkeresztelkedése

 

Az ünnephez kapcsolódó második evangéliumi történet (Mt 3,13-17) szerint Jézus harmincéves korábant, elment a Jordán folyóhoz, ahol  Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Jézus ettől az időponttól kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.

 

A Kánai menyegző

 

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenetése a kánai menyegző  történetéből ered, ahol  Jézus, édesanyja Mária kérésére, az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta (Jn 2,1). Ez volt az első csodatétele . A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által.

 

A vízszentelés

 

bartha3
Vízszentelés. Forrás: netfolk.blog.hu.

 

Ez a ünnepi keresztelések napja. A katolikus egyház tömjént és vizet szentel, maga az ünnep is innen kapta az egyik elnevezését. A naphoz kötődő  népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat, hasonlóan a karácsonyi betlehemezéshez  gyerekek személyesítették meg.

 

Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, mely így zárul: “Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

 

3-k
Koledálás. Forrás: netfolk.blog.hu.

 

A szentelt víz

 

Mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt és sok helyütt van ma is. A templomokban  jelenünkben is szentelnek vizet. Ebből a hívek vittek haza, hogy baj, betegség, halálesetkor a család rendelkezésére álljon. Behintették vele a ház falait, beöntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek.

 

Meghintették vele a gyermekágyas asszony ágyát, öntöttek belőle az újszülött fürdővizébe, a menyasszonyt és vőlegényt is  megpermetezték vele.  Halál esetén a felravatalozott halott mellett is ott volt, rendszerint rozmaringágat tettek a vízbe. A szertartás végeztével a halottat is megpermetezték vele. Azt tartották, hogy gyógyító hatása van, kenegettek vele fájós tagokat, itták például torokfájás ellen.

 

A vizet a következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon.

 

Néhány helyen  a víz mellett tömjént, krétát de még sót is szenteltek.

 

 Házszentelés

 

A házszentelésre vagy  más néven “koledára” már Mátyás király idejéből van adat  Amíg a napkeleti bölcsek  bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, addig az egyház  ekkor gyűjtött be a hívektől fát, búzát, lisztet, diót, tojást, almát, s egyéb az egyháznak szánt adományokat. A szokás napjainkban már eléggé visszaszorult, de vannak területek, családok, ahol mai is megtartják.

 

A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).

 

Karácsonyi asztalbontás, a  karácsonyfa leszedése

 

karacsonyi-asztal
Karácsonyi asztal. Forrás: netfolk.blog.hu.

 

Ekkor bontották  le a karácsonyi asztalt is.  Minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adtákA településeken  általában  hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. A városokban az addig becsben tartott fa sorsa dicstelen véget ér, legtöbbször a kuka mellé kerül. A falvakban légetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, javítja a talajt. Néhány helyen a karácsonyfa húsvétkor tojásfává változik és csak azután dolgozzák fel.

 

Időjóslás

 

A karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap  időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban megfigyelték  az ereszt, megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! – mondták ekkor vigasztalódásul. 

 

A farsang kezdete

 

Mivel ebben az időszakban nem zajlottak és zajlanak mezőgazdasági munkák ez az időszak alkalmat adott a szórakozásra, amit  farsangi időszak alatt ismerünk. A mai napig ez a legfőbb báli szezon, Jelenünkben talán nincs is olyan település, nagyobb szervezet, amely ne rendezne ezen időszakban bált, mulatságot. Az időszak Hamvazószerda napjával ér véget.

 

Nyitókép: mult-kor
Forrás: mult-kor , netfolk.blog.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 7 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket