Kultúra

Február 3. – Balázs-napi hagyományok, népszokások

A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás

Szent Balázs püspököt mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Legendája szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt neki. Ennek emlékére szokás az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: “Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más bajtól“. Ezen a napon almát is szenteltek abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer lesz.

 

Balázs-áldás:

Ó szent Balázs légy mellettünk,

óvj meg minden bajtól

Hirdetés(x)

Torokfájás már nyavalya,

tőlünk elmaradjon.

 

Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemreméltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk történeti adatokkal.

 

Szent Balázs örmény születésű volt és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Sebasta hívő népe püspökké választotta. Balázs azonban a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, bár ez a tette nem éppen egyezett a kor püspök-eszményével. Innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget.

 

Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki, ám mégsem tudták megmenteni a remete püspököt Agricola helytartó poroszlóitól, akik a bíróság elé hurcolták Balázst. Mivel nem sikerült hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került, ahol akárcsak a barlangban, sok segítséget kérő ember kereste fel. Rabságában is sok-sok csodát vitt véghez, amelyekről legendája mesél.

 

Fotó: Pécsi Egyházmegye

 

A Balázs-tisztelet nem közvetlenül halála után kezdődött, keleten a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól, mint a torokbajok ellen védő szentet tisztelték. Tisztelete a latin egyházban a 12. századtól lett általános, mégpedig egy gégedaganat elleni imádsággal kapcsolatban. Később vérzések, hólyagbetegségek, továbbá kelések, kólika, pestis és fogfájás esetén fordultak hozzá. Részben érthető kapcsolat révén védőszentje lett az orvosoknak, a takácsoknak, valamint a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak. Mint az állatok barátja oltalmazza a háziállatokat és a nyájakat a farkasoktól.

 

A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás, az iskoláskorú gyermekek adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra, egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel –, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek magukkal, hogy a házaik arra tűzhessék a kolbászt és szalonnát.

 

A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelem-kiegészítését jelentette. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyermekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.

 

Fotó: nemzetikonyvtar.blog.hu

 

Egészség- és termésvarázslás

 

A Balázs-nap szerte az országban az egészség- és termésvarázslás, a gonosz- és madárűzés napja is. A termésjóslás, madárűzés a Mura-vidéken és Baranyában abban nyilvánult meg, hogy a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőt, zavarja el ősszel a szőlőéréskor a madarakat, ne tegyenek kárt a termésben.

 

Topolyán pedig, mivel ott nem szőlővel foglalkoztak, hanem búza- és kukoricatermesztéssel, a gazda templomba menés előtt néhány gabonaszemet süllyesztett a zsebébe, a templomban pedig a jó termésért imádkozott. Hazatérve a gabonaszemeket az állatok elé szórta, hogy egészségesek legyenek. Van, ahol ezen a napon szokták vinni az almát megszentelni, aztán megenni, hogy a torok ne fájjon.

 

Balázs-napi időjóslás

 

Az időjárásra vonatkozóan Bácskában az a hiedelem alakult ki: “Ha esik, nyár elején elveri a jég a termést.” Márcsak azért sem kívánatos ezen a napon az eső, a csapadék, mert kifagy a vetés.

 

Forrás: Netfolk/OkosAnyaBlog/JelesNapok

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket