2020. február 22-én harmadízben került megrendezésre a Magyar Széppróza Napja, melynek gondolata 2017 őszén fogalmazódott meg a Magyar Írószövetség választmányi ülésén. Az elmúlt hétvégén szerte a Kárpát-medencében ünnepségek zajlottak, ezek közül kiemelt helyszínnek számít az írófejedelem szülővárosában Komáromban megtartott rendezvény, melyet Jókai Mór születésének 195. évfordulója tiszteletére tartottak.

 

A Magyar Széppróza Napja – az 1964 óta megtartott Magyar Költészet Napja, valamint az 1984 óta ünnepelt Magyar Dráma Napja mellett – az összmagyarság szellemi és kulturális fejlődését segíti elő. Megtartásának időpontjára korábban több javaslat is elhangzott, végül az írószövetség Jókai Mór születésnapját, február 18-át találta a legmegfelelőbbnek.  Jókai életműve a magyar irodalom legkiemelkedőbb teljesítménye, emellett ő volt nemzetünk első, hivatásos prózaírója, akinek írói és szerkesztői munkássága adta meg rendszeres bevételét.

 

Venyercsan Pál

 

A rendezvény szombaton délután a múzeum előtti Jókai-szobornál kezdődött, ahol Csütörtöky József, az intézmény igazgatója köszöntötte az egybegyűltek, majd főhajtással tisztelegve elhelyezték a megemlékezés virágait.

 hirdetes_810x300  

A további program a Kultúrpalota dísztermében folytatódott, ahol Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész Sajó Sándor – HIT című költeményét adta elő.

 

 

A hangulat-teremtő vers után Keszegh Margit a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte az elöljárókat, a hazai és a határainkon túlról érkezett vendégeket, valamint a Jókai-pályázat szerzőit.

 

 

Ezt követően Venyercsan Pál a Pozsonyi Magyar Intézet új igazgatója mondott beszédet, méltatva a három éve útjára indított eseménysor jelentőségét.

 

A rendezvény egyik fő programja  Gál Éva irodalomtörténész egyetemi szintű előadása volt,  A két világháború közötti felvidéki magyar regény áttekintése címmel. Az említett korszak alig ismert szépirodalmi műveket takar. A két évtizedet összefoglaló munka az irodalomtörténész saját kutatásai alapján készült, s apró részletességgel, több szempontból elemzi a kor irodalmi hozományának jellemzőit. Eddig ilyen alapos összefoglaló tanulmány e korszakról nem született, tehát akit közelebbről érdekel a témakör, Gál Éva munkájában biztos forrásra talál.

 

A Jókai-díjas Gál Hedda

 

Műfajváltásként, a közönség felüdítésére a Budapestről érkezett Gál Hedda fia gitárkíséretével népdalokat adott elő.

 

Gál Hedda és fia

 

A műsorfolyam második részben került sor a 2020-as Jókai-díj átadására. Az elismerés az anyaországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 2006-ban alapított irodalmi díja. Évente kerül kiosztásra egy megadott témát feldolgozó, több országból érkező, magyar nyelvű pályaművek között.

 

A 2020-as téma Szülőföld, haza, külföld címmel került meghirdetésre. A versenyre összesen 21 pályamű érkezett, amelyek közül a Jókai-díjat, mely az írófejedelem kezéről készült szobor gipszmásolata, a zentai származású Gál Hedda nyerte el. Emellett több, pozitívan értékelt versenyző arany-díszoklevelet vehetett át, de valamennyi pályázó elismerésben részesült, ők szintén oklevelet kaptak.

 

Nagy Ádám

 

A díjakat Keszegh Margit a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, valamint Nick Ferenc a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át. A pályaműveket az alapítók részéről Végh József író értékelte, majd Nagy Ádám középiskolai diák részletet olvasott fel a győztes pályaműből.

 

A Komáromban megrendezett Magyar Széppróza Napja gazdag és színvonalas műsora a Himnusz eléneklésével zárult.

 

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.