Nyitókép: ipcsszeged.hu

 

A keresztények az egyik legszebb ünnepre készülődnek, a húsvétra. Tart a 40 napos böjti időszak, a lelkiekben való ünnepi felkészülés. Mindez a koronavírus-járvány és a rendkívüli állapot ellenére, ami miatt továbbra sem tarthatnak nyilvános szentmiséket.

 

A Körkép.sk ezért minden héten egy-egy lelkiatyát kért fel arra, hogy ossza meg velünk gondolatait. Ezzel is biztosítva a hívek lelki táplálékát, írott formában nyújtva át az erőforrást.

 

Nagyböjt 5. vasárnapján PaedDr. PhDr. Parák László, MBA, bősi esperes-plébános osztja meg Önökkel gondolatait.

 hirdetes_810x300  

 

 

A földi látás a mulandóság – az örök látás a feltámadás

 

A Szentírás első soraiban, a Teremtés könyvében a világ teremtésével kapcsolatban olvassuk azt a gondolatot, hogy a Teremtő jóságot, szépséget és rendet teremtett a világban: „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,31) A következő fejezetekben pedig azt olvassuk, hogy Isten embert teremtett. Megáldotta őt és megbízta őt azzal, hogy Isten képviselőként uralkodjon és éljen a teremtett világ lehetőségével.

 

Az ember kezében van a döntés, hogyan építi ezt a világot. Isten megadja az embernek azt a szabadságot, hogy ő válasszon, mi a jó és mi a rossz. Isten ellen dönteni a mulandóságot jelenti, mert azzal fordul szemben, aki az életet adja. A döntés megszületett: az ember Isten ellen döntött és választotta a mulandóságot. Ez a földi látás a bűnt jelenti, ellenszegülést Istennel. És jelen lett a világban a halál, a szenvedés, a megpróbáltatás, a betegség, a gonoszság.

 

Fotó: Felvidék.ma

 

Az ember már nem képes látni az örökkévalóság felé, kialszik szívében az örökkévalóság utáni vágyakozás. A világ segítségre szorul a maga mulandóságában és tehetetlenségében: kell az Üdvözítő! Lázár feltámasztása Jézus isteni erejének a megnyilvánulása. Az evangéliumban csak földi életre támasztotta Jézus Lázárt. A szentírási rész tudtunkra adja nekünk, hogy Jézus tud életet adni, mert ő isteni erejével képes erre.

 

Ismét tehát visszatekintünk arra a gondolatra, amely azt bizonyítja: Isten az élet Ura, ő az élet ajándékozója, ő az, aki képes új életre kelteni a meghaltakat. Jézus ma is tanít bennünket arra, hogy lássunk tovább, ne csak e földi keretre legyen gondunk. Tovább kell néznünk, az örökkévalóság felé kell, hogy lássuk a feltámadás az örök életet jelenti.

 

Fotó: felvidék.ma

 

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regénye a lét, és a keresztény lét legnagyobb, legfontosabb kérdéseit boncolgatja: hit és hitetlenség harca, a gyermekek szenvedése, bűn, felelősség, a szenvedés vállalása. A testvérek egy alkalommal édesapjukkal együtt vitatkoznak, létezik-e Isten.

 

Apa: Fiam, van Isten?

Ivan: Nincs!

Aljosa: Van!

Apa: Aljosa, kell, hogy legyen hallhatatlanság, valamilyen élet a halál után, valami apróság. Ivan: Nincs hallhatatlanság!

Apa: Talán mégis van valami a halál után…

Aljosa: Istenben van a hallhatatlanság! (beszélgetés a filmesített feldolgozásból, 1958) Jelen időben, a megpróbáltatott világunkban a mulandóság jeleit hordozza magában az ember. Mindazokat, amelyekkel az első emberpár is szembenézett, miután elfordult az Istentől és nem az életet választotta. Ezekben a napokban kell újjászületés, szükséges, hogy az emberben változás jöjjön létre, az Életet kell választanunk.

 

De ebből a nehéz helyzetből is létezik kiút. Létezik és van megoldás: Istenben van a halhatatlanság! Dosztojevszkij regényében ott látható a két világ vetekedése: a földi látás, a mulandóság és az örök látás – a feltámadás. Feltámadás mindabból, ami földi, mert csak akkor láthatunk változásokat. A regény főszereplője megváltozik, újjászületik. A testvérek is kezdik sejteni, sőt már biztosak abban, hogy van egy apróság: van élet a halál után. Kérdéseikben, küzdelmeikben, vívódásaikban, viszonyulásaikban ott vannak saját mindennapjaink, gondjaink, gondolataink, döntéseink.

 

Szeged, 2020. március 29.
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett közösségi szabályok szerint a hívek arcképei elõtt tart misét Benyik György katolikus plébános a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánián 2020. március 29-én. A hívek a misét az interneten tekinthetik meg.
MTI/Rosta Tibor

 

Az író az alázat kegyelmében földig hajol és gyón, nekünk, akik meghallgatjuk őt. Felmutatja a bűnt, de felmutatja az üdvösséget is. Tanúságot tesz a feltámadásról. Jézus feltámadása annak a reményünknek az alapja, hogy a mennyei Atya minden embert fel fog támasztani az örök életre. Bármennyire is sok küzdelmet, nehézséget, fájdalmat és szenvedést hoz számunkra az élet, higgyünk abban, hogy mindezek az örök élet felé vezetnek minket. Mert kell, hogy legyen hallhatatlanság, valamilyen élet a halál után, valami apróság…

 

Laky Erzsébet

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!