Mátraverebély-Szentkút Magyarország egyik legérdekesebb kegyhelye

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Salgótarjántól délre, mintegy húsz kilométer távolságra található a Cserhát gyönyörű erdejében. Szakralitásával, lelkiségével évszázadok óta szolgálja a nép igaz hitét, Szűz Máriába vetett bizalmát. Látogatói, búcsújárói a történelmi palócság területéről kerültek ki. Annak ellenére, hogy ezt a történelmi területet az államhatárok sokszor megosztották, felszabdalták, a búcsújáróhely látogatottsága ma is nagy. 

A kegyhely története

A legenda szerint Szent László király 1091-ben a kunok ellen harcolt, azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópatkó földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette a mélyedést és forrás tört elő.

   

Egy irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent neki a Szűzanya és egy lópatkó alakú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Ivott a vízből, apja után kiáltott és meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben a helyet szentté nyilvánították és Szentkút lett a neve.

A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek és innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. A 15. században Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt.

A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak a török basától, hogy búcsújárást tarthassanak. 1750-ben aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta a csodás eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat és azok valódiságát elfogadta.

1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. Az erről készült kegyszobor ma is a hívők egyik legfőbb áhítatának tárgya. Különlegessége, hogy 2000-ben felöltöztették, öltözékét szigorú előírások szerint cserélik. Fontosságát bizonyítja, hogy a kegyhely felújításakor 2014-ben a Szent István-bazilika adott helyet a kegyszobornak Budapesten.

Mai állapota

Ma évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. Magyarország kormányának nagyarányú segítségével meg is újították a kegyhelyet, amelyet 2015. szeptember 5-én adtak át a híveknek. A felújítás során egységes építészeti arculatra törekedtek.

Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környékét, megújult a szabadtéri oltár mozaikkompozíciója is. Az ünnepélyes átadáson Erdő Péter bíboros szentelte fel a kültéri oltárt és áldotta meg az új létesítményeket.

Jelenleg az egyházi szervek rendelkezései alapján a nyilvános szentmisék a járvány miatt Szentkúton is szünetelnek.

Portálunk a múlt év októberében járt a kegyhelyen a Magyarország Nagyasszonya búcsú alkalmával. Úgy gondoltuk, hogy olvasóinknak bemutatjuk a nagybúcsú képeit, remélve, hogy érdekesnek találják és talán egy kevéske lelki felüdülést, megnyugvást is nyújtanak ezekben a zaklatott időkben.

Mede Géza

Képek a szerző felvételei.

Forrás: Wikipédia