Hungarikum lett a tiszavirág

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt – mondta Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója az M1-en.

A műsorban elhangzott, a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, múlt csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a tiszavirágzás, amely egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása.

   

Lengyel Szabolcs elmondta, a faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte és le is írta a kérészfajt.

Mára csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él a tiszavirág – tette hozzá.

Kitért arra is, a kérészlárva nagyjából három évet tölt a folyó partfalában, és ez idő alatt akár húszszor is vedlik, majd csak a szaporodás miatt jön néhány órára a felszínre, amit tiszavirágzásnak hívnak.

MTI