Nyitókép: hungarikum.hu

 

Örömmel vettük a hírt, hogy a magyar népmesék rajzfilmsorozat, Lehel Kürtje, Máriapócs Nemzeti Kegyhely, illetve pócsi búcsúk, Vitéz László és a Vitéz László-bábjáték, a Csángó Fesztivál, a Dél-alföldi szikes tavak, Kecskemét szecessziós városmagja a Cifrapalotával a legutóbb hungarikummá vált, azaz belekerült a Magyar Értéktárba.

 

A hungarikumokról szóló törvényt 2012-ben fogadta el a magyar Országgyűlés. Azért (is) fontos a sajátos magyar értékek Magyar Értéktárba történő bekerülése, mert egyrészt mindenki megismerheti azokat, másrészt jelentős mértékben erősíti magyarságtudatunkat. Nem beszélve arról, hogy a Magyar Értéktárba az elszakított magyar területek sajátos értékei is beletartoznak/beletartozhatnak, hiszen e magyar értékek legnagyobb részét a történelmi Magyarországon hozták létre.

 

 hirdetes_810x300  

Mi is az a hungarikum?

 

A hungaricum olyan nemzeti, sajátosan magyar értékmegőrző, időt álló, hagyományos vagy mai termék, szellemi alkotás, találmány, népművészet, előadóművészet, gasztronómia, földrajzi helyhez kötött természeti kincs, amely jellegét tekintve magyar, a Kárpát-medence területén készült, illetve található. Tekintsük át, hogy milyen sajátosan magyar értékeket halmozott fel a magyarság, amelyekre nagyon büszkék lehetünk. Melyek azok a tudományos, műszaki, gazdasági, kulturális és szellemi értékek, amelyekkel mi, magyarok, megajándékoztuk a világot.

 

Identitásunkat, magyarságtudatunkat – anyanyelvünk mellett – erősíthetik a magyar nemzet egyéni vagy csoportos teljesítményei. Elődeink, kortársaink teljesítménye – ha velük valamilyen közösséget érzünk és vállalunk – természetesen fokozhatja identitástudatunkat. Gyökereink és a magyarság mindenkori kimagasló teljesítményeinek széles körű ismerete erősen hozzájárul az identitástudat elmélyüléséhez. Az erre vonatkozó tudás, valamint a kuriózumok fokozhatják az érdeklődést, növelhetik a ragaszkodást a magyarsághoz.

 

Magyarország világörökségi helyszínei

 

A Világörökség Egyezmény 1972-ben született meg, Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. A Világörökség magyar vonatkozású része jelenleg többek között Budapest Duna-parti látképe; a Budai Várnegyed – Halászbástya, a Mátyás-templom; az Andrássy út és történelmi környezete; Hollókő ófalu és táji környezete; az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete; a Hortobágyi Nemzeti Park; a pécsi ókeresztény sírkamrák; az Aggteleki-karszt területei; a fertői kultúrtáj; a tokaji történelmi borvidék.

 

Halászbástya. Fotó: szallas.hu
Hollókő. Fotó: wikipedia

 

A Világörökség-státusz magyar várományosai többek között: Ipolytarnóc természeti őslelőhely; a komáromi erődrendszer; a Dunakanyar kultúrtáj; a Rózsadombi-termálkarszt területe; a tihanyi félsziget; a római limes magyarországi szakasza; a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok; a magyarországi tájház-hálózat; az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai; Lechner Ödön és kortársai; a magyar szecesszió.

 

Az eredetvédett termékek

 

Az Európai Unió 1992 óta jegyzi az úgynevezett eredetvédett termékeket. A magyar termékek közül többek között az alábbiak kapták meg ezt a státuszt: budapesti (téli) szalámi; szegedi (téli) szalámi; csabai kolbász; gyulai kolbász; kalocsai fűszerpaprika-őrlemény; szegedi fűszerpaprika-őrlemény; makói hagyma; hajdúsági torma; gönci kajszibarack; szőregi rózsatő; alföldi kamillavirág; szabolcsi almapálinka; kecskeméti barackpálinka; kékési szilvapálinka; szatmári szilvapálinka; gönci barackpálinka.

 

Gyulai kolbász. Fotó: visitgyula.com

Nobel-díjasaink

 

A magyar gyökerekkel rendelkező Nobel-díjasaink tudományos eredményei is azt bizonyítják, hogy a magyar genetikailag (is) rendkívül tehetséges nép: Lénárd Fülöp (fizikai Nobel-díj, 1905, „katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért”); Bárány Róbert (orvosi–fiziológiai Nobel-díj, 1914, „a vesztibuláris apparátus – egyensúlyszerv – fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”); Zsigmondy Richárd (kémiai Nobel-díj, 1925, „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek”); Szent-Györgyi Albert (orvosi Nobel-díj, 1937, „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”); Hevesy György (kémiai Nobel-díj, 1943, „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”); Békésy György (orvosi–fiziológiai Nobel-díj, 1961, „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért”).

 

A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert. Fotó: Szegedi Tudományegyetem

 

Wigner Jenő (fizikai Nobel-díj, 1963, „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”), Gábor Dénes (fizikai Nobel-díj, 1971, „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”); Wiesel Elie (béke Nobel-díj, 1986, „az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”); Polányi József (kémiai Nobel-díj – megosztva, 1986, „az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásaiért”); Oláh György (kémiai Nobel-díj, 1994, „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért”); Harsányi János (közgazdasági Nobel-díj – megosztva, 1994, „a játékelmélet területén alkalmazott úttörő elemzéseiért, megteremtette a feltételeket az információ közgazdaságtanának kutatásához”); Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj – megosztva, 2004, „a Sorstalanság című regényéért”); Herskó Ferenc (kémiai Nobel-díj – megosztva, 2004, „a sejtbiológiában, azon belül a fehérjék lebontásával kapcsolatos kutatásokban elért kiemelkedő eredményeiért”).

 

Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre. Fotó: nullahategy.hu

 

Magyar tudósok és feltalálók

 

Jelentős tudományos eredményeket értek el más magyar tudósok és feltalálók is: Asbóth Oszkár (helikopter); Bay Zoltán (Hold-radar, világító diódák, radarcsillagászat stb.); Bánki Donát (benzinmotor, karburátor, vízturbina); Bejczy Antal (Marsra leszálló Viking robot tervezése); Bláthy Ottó Titusz (transzformátor); Bolyai Farkas (függvényfogalom meghatározása); Bolyai János (abszolút geometria); Csonka János (karburátor, gázmotor stb.); Irinyi János (gyufa); Jedlik Ányos (elektromotor, dinamó); Kandó Kálmán (fázisváltó villanymozdony stb.); Kempelen Farkas (beszélőgép-írógép vakok számára, gőzturbina stb.); Kőrösi Csoma Sándor (tibeti-angol szótár); Neumann János (számítógép, játékelmélet, atomprogram); Puskás Tivadar (telefonközpont, telefonhírmondó); Selye János (a stressz fogalma); Semmelweis Ignác (a gyermekágyi láz okának felfedezése); Szilárd Leó (atomreaktor, radioterápia, biofizika); Teller Ede (atombomba, hidrogénbomba).

 

További hungarikumok

 

S ha valóban belegondolunk a magyar értékek tárházába, akkor további hungaricumnak és jellegzetesen magyar értéknek számít maga a rendkívül gazdag és tartalmas magyar történelem; a ma is használatban lévő több ezer éves ősi magyar rovásírás és az ahhoz kapcsolódó tárgyi és nyelvemlékek; az Ómagyar Mária-siralom, melynek nyelvezetét ma is használjuk, szövegét értjük; a Magyar Szent Korona; az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark; a Feszty-körkép; a kiskunhalasi csipke; a csetneki csipke; a kalocsai hímzés; a díszmagyar; az ezer ízű konyha; a tokaji, a szekszárdi, a balatonfelvidéki, a villányi és az egri borvidék; a herendi porcelán; gyógyfürdőink; a Béres-csepp; a Rubik-kocka; a magyar operett.

 

Kalocsai hímzés. Fotó: pinterest

 

Nem beszélve zenei géniuszainkról: Bartók Béláról, Kodály Zoltánról, Liszt Ferencről, Erkel Ferencről, Kálmán Imréről, Lehár Ferencről és a többiekről. Kevés az olyan hangversenyterem a világon, ahol ne csendülnének fel rendszeresen az ő csodálatos mesterségbeli tudással megalkotott műveik. Kétszázezer magyar népdalunk van, amelyből százezer megjelent nyomtatásban is.

 

Sport-nagyhatalom vagyunk (az olimpiai sportteljesítményeket számítva a világ országai között a nyolcadik helyen állunk). A (kazak) zakót, valamint a hosszú (mongol) kabátot, a kaftánt mi hoztuk be Európába. Mi honosítottuk meg Európában az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót. Nem beszélve arról, hogy Izland után (i.u.: 720) miénk a világ második „alkotmánya”: Szent István intelmei Imre herceghez i.u.: 1000 után.

 

Az első magyar iskolát 996-ban alapították a dunántúli Szent Márton-hegyen (ma: Pannonhalma), ami Európában kuriózumnak számít. Az első magyar nyelven nyomtatott könyv 1541-ben készült Sárváron. Az első magyar egyetemet 1367-ben Nagy Lajos király alapította Pécsen. Az első magyar ábécéskönyvet Heltai Gáspár nyomtatta Kolozsváron 1563-ban, és Magyarország első „földabroszát” 1510-ben rajzolta Lázár deák.

 

Az 1835-ben – a Gróf Széchenyi István kezdeményezésére – felépített Óbudai Hajógyár évtizedekig Európa legnagyobb ipari üzeme volt, és a szintén Széchenyi által építtetett Lánchíd több évtizeden át a világ legnagyobb acélszerkezete volt. Természetesen nem a „leg”-ekből szeretnék erényt kovácsolni a magyarság számára, hanem mindenekelőtt abból, hogy a magyar tehetség mindig az értékekre figyelve választott magának feladatot.

 

Lánchíd. Fotó: Dernovics Tamás / magyarepitok.hu

 

Ezt bizonyítja az is, hogy Bolyai Farkas matematikus és fia, Bolyai János méltán mondhatta el magáról a több mint kétezer éves euklideszi geometria párhuzamossági tételének megdöntésekor: semmiből egy új világot teremtettem. Bolyai János ugyanis 1825-ben adta át apjának a párhuzamosok 2100 éves problémájának megoldását, amely világraszóló hozzájárulást jelentett a Magyar Tudományos Akadémia szellemi alaptőkéjéhez. Bolyai János példája – és a tudományos gondolkodást forradalmasító „A tér abszolút tudománya” című műve – is azt mutatja, hogy nem elég, ha egy nép tehetséges, ezt a tehetséges meg kell tanulni működtetni is.

 

Európában elsőként Magyarországon – pontosabban Temesváron – vezették be az utcai villanyvilágítást, mégpedig 1884-ben. 1913-ban Budapesten világviszonylatban elsőként alakult meg a – fönnállása alatt egyetlen – kizárólag iskolai filmeket készítő Pedagógiai Filmgyár. A magyar tanítók elsőként ismerték föl a szemléltetésnek az oktatás hatékonyságát növelő hatását, és alkalmazták azt az oktatásban, illetve a közművelődésben.

 

Ezek az évszázadokon át felhalmozott és megtartott magyar értékek a magyar nemzet mindenkori tagjai verejtékes munkájának köszönhetők. Tegyük hát közkinccsé gazdag nemzeti örökségünket! A régi rómaiak bölcs mondása szerint: a történelem az élet tanítómestere. Ez azt jelenti, hogy a múltban történt események a mának szóló üzenetek hordozói. A történelem ismerete segíthet eligazodni a jelenkor mindennapjaiban adódó bonyolult helyzetek megoldásában. Ilyen tekintetben – mi, magyarok – rendkívül szerencsések vagyunk, hiszen a magyar történelem nemcsak eseményekben gazdag, hanem tele van máig ható tanulságokkal.

 

„Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen” – vallja gróf Széchenyi István, akinek szellemi hagyatéka 2014-ben szintén hungarikum lett. Őrizzük meg tehát ezeket a tanulságokat, és alkalmazzuk őket a mindennapi életben!

 

Tarics Péter

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.