Nyitókép: Raphael Lafargue/ABACAPRESS.COM
A párizsi Notre-Dame székesegyház 2019. április 15-i katasztrófáját élőben követhette végig az egész világ. Alig két évvel a szerencsétlenséget követően a Covid-19 járvány okozta késedelmek, a nehéz időjárási viszonyok és az ólomszennyezés minden kockázata ellenére a főépítész, Philippe Villeneuve úgy véli, hogy a székesegyházat a 2024-re kitűzött időpontig – az olimpiai játékok idejére – újra megnyithatják.
„Még be kell fejeznünk a biztonsági műveleteket, de mindent megteszünk azért, hogy a [Notre-Dame] az említett időpontig megnyíljon”
– tette hozzá Villeneuve.
Habár az úgynevezett huszártorony és a tetőzet beomlása, valamint az oltási munkálatok során felhasznált hatalmas vízmennyiség komoly károkat okozott a székesegyházban, az építész rámutatott – sokkal rosszabbul is végződhetett volna a történet. Jelenleg a Notre-Dame belsejében teljes erővel folynak az épület stabilitását biztosító munkálatok. Amennyiben ez a fázis sikerrel zárul, egy átfogó elemzés következik december környékén, hogy a kivitelezők jövő évre megkezdhessék a pályázatok kiírását a helyreállítási munkálatokra.
A huszártorony építését a tervek szerint 2022-ben kezdik meg. Ez megegyezik azzal, amelyet Viollet-le-Duc a 19. század közepén épített és amely a lángok martalékává vált. Franciaországban egyébként komoly vita övezi a huszártorony kérdését. A Notre-Dame újjáépítéséhez szerte az országban hozzávetőleg 1000 tölgyfát vágnak ki, amely komoly ellenállásba ütközik. Villeneuve főépítész szerint mindazonáltal a fa a „tökéletes ökológiai anyag”, hiszen amíg a cement vagy a fém nem viseli túl jól az idő múlását, addig a faanyag 800 évig szolgálta a Párizs jelképének számító katedrálist.
Szintén nagy visszhangot váltott ki az ólomszennyezés kérdése. A tűzben a tornyot és a tetőt borító 460 tonna ólom megolvadt. Az Amerikai Geofizikai Unió közzétett egy tanulmányt, amely szerint a székesegyház körüli ólomterhelést a helyi hatóságok súlyosan lebecsülték. Április 13-án a Robin des bois (Robin Hood) egyesület büntetőfeljelentést tett, azzal vádolva a hatóságokat, hogy elhanyagolták a helyi lakosok védelmét. Villeneuve ezt túlzónak tartja:
„Az ólom 1750 Celsius-fokon párolog. A tűzben a hőmérséklet maximum 1220 Celsius-fokra emelkedett. Tehát a Notre-Dame ólomrétege nem párolgott el. Ez egy nagyon rugalmas, minden időjárási viszonyoknak ellenálló anyag, amelyet már az ókor óta és ma is használnak templomok és műemlékek javítására szerte Európában”
Ami bizonyos: két évvel a Notre-Dame katasztrófája után sem tudni pontosan, hogy mi okozta a pusztító tüzet.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.