Haynik Géza naplói – Kézirattól a könyvespolcig

Nyitókép: Ferleťák Júlia (Gömör-Kishonti Múzeum)

 

Keletkezésük után 100 évvel végre méltó helyükre, az olvasóközönség elé kerültek Haynik Géza világháborús naplói. A mindeddig kéziratos, megtépázott füzetlapokon pihenő sorok egy remek kivitelezésű könyv lapjain köszönnek vissza, mely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot.

 

Szakértő hozzáállás, gondos és kitartó munka, aprólékos, figyelmet és türelmet követelő böngészés kísérte e kötet születését. A pazar kivitelezésű könyv szövegeinek összeállítója a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum történésze, Kerényi Éva. A kötet Bartók Bélával, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensével való szakmai együttműködés eredményeként jött létre. A napló szövegeinek szlovák nyelvre fordítása Babróczky Ilonának köszönhető. (Jómagam a napló szövegeinek keretet adó kísérőszövegek fordításával és az eredeti kézirat átgépelésével járultam hozzá a kötethez).

 

 

A kézirat hosszú évtizedeken át hevert érintetlenül a múzeum irattárának mélyén, mígnem sor került feldolgozására, számos helyen csak alig-alig olvasható betűinek megfejtéséré és nagyközönség elé tárására. E naplók fontos és izgalmas történelmi dokumentumai egy zaklatott, bizonytalanságokkal teli kornak, az első világháború időszakának és a keleti hadifogolytáborok világának. Nemcsak a történész, de a hétköznapi olvasó számára is különleges élmény lehet e naplók sorait olvasni, mert e sorokban újra elevenné válik a több mint száz évvel ezelőtti világégés nyers valósága.

 

A lábjegyzetekkel, magyarázatokkal, korabeli fotókkal ellátott kötet egy izgalmas múlt-utazásra invitálja az olvasót a losonci születésű, majd Rimaszombatban tevékenykedő Haynik Géza oldalán. Az 500 példányban megjelent hadifogoly-napló ajánlott minden olyan a történelem iránt fogékony olvasó számára, aki “első sorból” kívánja nyomon követni a múltbéli eseményeket.

 

A kész produktum

 

Szerencsés helyzetben vagyok, mert jelen lehettem e kötet születésénél, belülről, testközelből szemléltem, hogy alakul ennek a száz éves, egyedülálló történelmi dokumentumnak a sorsa. Évtizedekig elfeledetten hevert valamely fiók vagy szekrény mélyén, mígnem a 2010-es években szépen lassan egymás után kerültek elő az óriási dokumentumhegyek mélyéből ezek a naplók. 2014-ben az első, majd a második, s végül a harmadik füzetke is. Megszületett az elhatározás: publikáció, könyv lesz belőlük!

 

Megannyi munka előzte meg azonban a nyomdába kerülést. Először is le kellett gépelni a kéziratos szövegeket. A naplók kis méretű, megsárgult lapú füzetkék, melyek közül az első kettő szép állapotban vészelte át az elmúlt évszázadot, a harmadik  azonban darabjaira hullva hevert a szekrény mélyén. Fel kellett tehát kutatni minden lapját, egymás mellé helyezni, sorba állítani, hogy elkezdődhessen a munka. Haynik ceruzával írta a bejegyzéseket s nyilván folytonos helyszűkével küzdött, hiszen számos esetben a lapok minden négyzetmiliméterét, keresztül-kasul teleírta, áthúzott szavakat, alájuk vagy föléjük írt újakat, s néha bizony olyan apró, nyomorított betűket jegyzett le, hogy az komolyan megnehezítette a szöveg értelmezését.

 

Múlt év tavaszán kezdődött a harmadik napló szövegének átgépelése. Hetek-hónapok munkája volt ez. S így is, e sziszifuszi munka végeztével is akadtak szavak, amiket nem lehetett dekódolni, pedig ketten, hárman, öten-hatan is lelkiismeretesen végigolvasták a naplókat, fejtegették a sorokat. Ezek a megfejtetlen szavak természetesen jelezve vannak a kész produktumban.

 

 

Haynik zaklatott lelkivilágának tükrei e sorok. Mohón kívánt feljegyezni megannyi momentumot, tapasztalást, gondolatot, ötletet, észrevételt, elolvasott újsághírt. (Természetesen nem tökéletesen szerkesztett naplók ezek, hanem sokszor rendezetlen gondolatáramlások, melyek azonban éppen azért izgalmasak, mert a hadifogoly-lét nyugtalanságát is visszaadják).

 

Miután rendezve voltak a naplók, miután szövegeiket több tudományos munkatárs segédletével átgépelték, jöhetett azok szlovák nyelvre fordítása, mely újabb komoly, munkás fejezete volt a könyv történetének. Mindezek után a kötet borítójának, küllemének tervét kellett elkészíteni. Nagy Krisztián, a Gömör-Kishonti Múzeum grafikusának munkáját dicséri mindez.

 

Eljött a nyomda ideje, s a nyomdából egy különleges publikáció utazott a múzeum falai közé! A kötet Haynik mindhárom naplóját magába foglalja, e naplók elé és mögé pedig a világégés korába betekintést engedő, a Haynik Géza életét röviden bemutató és az orosz hadifogolytáborok valóságát föltáró szövegek, cikkek, magyarázatok kerültek.

 

 

Az első napló gondosan szerkesztett szöveget foglal magába, 1916. szeptember 10-től fogva három hónap eseményeit dolgozza fel, Haynik Géza hadifogságának emlékeként. A második, sovány napló Haynik vallásos gondolatainak gyűjteménye, aki e napló elején magát Csősz Géza álnéven tünteti fel. A harmadik, terjedelmes napló pedig az 1917-es év eseményeit dolgozza fel, különös fókusszal a bel -és külpolitikai helyzetre, az olasz front eseményeire.

 

A könyv izgalmas utazásra invitál, betekintést engedve a fogolytáborok életébe és Haynik Géza lelkébe is. Aki kedvet kapott hozzá, lapozza fel e könyvet, mely megvásárolható a Gömör-Kishonti Múzeumban.

 

Kerepesi Igor

 

További képek: Ferleťák Júlia, a Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa