Iván
  • HUF: 350.34
  • USD: 1.19
  • 21 °C
  • 32 °C
Kultúra

Jókai Mór-kiállítás gazdagítja Komárom belvárosát

A tárlat a világirodalom rangsorába emelkedő szépíró 1881-es díszpolgárrá avatásának apropóján született.

Komáromban, a közelmúlt gyülekezést korlátozó időszakában rövid idő alatt hagyományozódott, hogy az aktuális évfordulókra fókuszálva kültéri paneleken kaphatunk betekintést a városhoz kapcsolódó neves történelmi személyiségek életútjáról, munkásságáról.

 

Az előző hónapokban a vizualitás e lehetőségeivel pillanthattunk be Klapka György, valamint Lehár Ferenc komáromi kötődéseibe, legújabban pedig az írófejedelemként titulált, nagy mesemondó, Jókai Mór kiállítása fogad bennünket a belvárosban.

 

A tárlatot – ami a világirodalom rangsorába emelkedő szépíró 1881-es díszpolgárrá avatása apropóján született – Komárom városvezetése, valamint a Tuoristinfo idegenforgalmi irodája állította össze. Az installáció a belváros szívében, a Szentháromság-szobor térségében öt panelen vonultatja fel Jókai Mór egyes életszakaszait.

 

Az első panel  Komárom leghíresebb szülöttének gyermekéveit és ifjúkorát mutatja be, rövid életrajzi adatokkal. Ásvay Jókay Móric 1825. február 18-án látta meg a napvilágot, Jókay József és Pulay Mária legkisebb gyermekeként. Keresztnevét állítólagosan a 18. századi neves utazó, Benyovszky Móric tiszteletére kapta.

 

Fotó: Buday Mária

 

A továbbiakban ízelítőt kapunk a gyermek gondos iskoláztatásáról, majd pedig arról, hogy tanulmányai után visszatért szülővárosába, ahol joggyakornoknak állt. Ugyanakkor azt is megtudjuk, hogy csak egy évet töltött a szülői házban, ezután Pestre költözött, ahol végérvényesen az írásnak szentelte életét. És ahogy általában a kiröppent fiókáknál lenni szokott, ő is már csak látogatóba tért vissza szülővárosába.

 

A második panel A Jókai-kultusz Komáromban címet viseli, melynek legelső megnyilvánulása éppen az 1881-es díszpolgárrá avatása volt, így idén e gesztus 140. évfordulójára emlékezünk. A díszpolgári cím elnyerése kapcsán nevelkedésének színterét – az utcát, melyben családi házuk állott – Jókai utcának nevezték át. Amennyiben Jókai nyomdokaiban szeretnénk járni, a helyszín közel esik a református templomhoz.

 

1925-ben, az író születésének centenáriumán már nagy ünnepséget szerveztek, aztán 1936-ban állandó kiállítás nyílott a Kultúrpalotában, majd pedig 2002-ben a Zichy-palota emeleti termeiben.

 

Fotó: Buday Mária

 

A Jókai Napok, a Jókai Színház, a Jókai Egyesület, a Jókai Mór Alapiskola, a Jókai Mór Cserkészcsapat korunk emberének már mind ismerősen csengenek, s mindezek hűen és büszkén éltetik a város nagy szülöttének nevét.

 

A harmadik panel a Jókai és az Erzsébet-sziget a címben szereplő helyszínre kalauzol el bennünket, amely nagyon fontos szerepet töltött be az író Komáromhoz fűződő viszonyulásában. Édesapja, Jókay József két telket is vásárolt a térségben, és az ifjú Jókai végtelenül szerette a folyóktól övezett Sziget madárdalos, mesébe illő hangulatát. Ma e helyet emléktábla jelzi.

 

Fotó: Buday Mária

 

A negyedik panelSzülőváros Jókai regényeiben – mely az Aranyember mellett több regényt is felvonultat, a város ismert helyszíneit, jelentős eseményeit, történelmi múltját villantja fel.

 

Fotó: Buday Mária

 

Az ötödik panel a Két Jókai-szobor történetét meséli el. Az első szobor felállítása Beöthy Zsolt nevéhez fűződik.

 

Fotó: Buday Mária

 

A sziget platánfasorának középtáján található az egykori Beöthy-kert, amely korábban a Jókai család egyik birtokát képezte. Beöthy Zsolt, a 20. század elejének neves irodalomtörténésze, 1913-ban egy filagóriát építetett itt az írófejedelem nagyrabecsülésének jeléül. Ekkor Zala György Budapesten található Jókai-szobrának gipszmásolata kapott helyet a filagóriában. A gipsz-szobor sajnos idővel megrongálódott, de maradványait még ma is őrzik a Duna Menti Múzeumban.


2020
őszén Komárom Város Önkormányzata, valamint a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület az egykori gipszszobor helyett egy új bronzszobrot készítetett, mégpedig Berecz Gyula alkotása alapján, melyet a szobrász az író születésének centenáriumára alkotott meg, 1925-ben.

 

Fotó: Buday Mária

 

A Duna Menti Múzeum (eredeti nevén Kultúrpalota) előtt látható, Komárom lelkületét jelképező, egészalakos Jókai-szobrot 1937-ben avatták fel, óriási tömeg jelenlétében. Berecz Gyula Jókai bronzszobrát, másfélszeres életnagyságban, korabeli öltözékben, az írót mesélőként ábrázolva alkotta meg, melyet ma is sokan megcsodálunk, és tisztelettel hajtunk fejet emléke előtt.

 

A Jókai Mór életútját bemutató szabadtéri tárlat nagyszerű lehetőséget kínál ma is a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésére.

 

Buday Mária

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket